Az állam, a magyar adófizetők helyett a svájci székhelyű MET Holding fölözte le 2011-2014 között a gázüzlet legjavát. A holding magyarországi leányvállalata, a MET Zrt. az eddig nyilvánosságra került adatok szerint csak 2012-ben 50 milliárd forintos hasznot zsebelhetett be, de az anyavállalattal együtt négy év alatt 150 milliárdra rúghatott ez az összeg - állította tegnapi tájékoztatóján Tóth Bertalan. A szocialisták frakcióvezető-helyettese elmondta, a Fidesz kormány 2013. januárjától az átlagosan havi 3 000 forintos "rezsicsökkentéssel eltakarta a magyar emberek szemét", hogy ne láthassák, hogy eközben az embereik havonta 3,5 milliárd forintot kerestek az olcsón behozott gáz eladásával. Az ellenzéki politikus szerint ha ezt a hasznot nem a MET fölözte volna le, akkor további 10 százalékkal csökkenthették volna a gáz árát és évente további 10 ezer forintot takaríthattak volna meg a családok. Az államnak azonban, szemben a MET-tel, mindössze 4,1 milliárd forintos profit jutott - derült ki egyebek mellett azokból a szerződésekből, dokumentumokból, amit Tóth évekig tartó pereskedés után kapott meg az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt-től.
Az MSZP politikusa közölte, egy 2011-es kormányrendelet alapján, az MVM gáznagykereskedelmi cége, az MVM-Partner (MVMP) a hazai stratégiai gáztározókból kivett, illetve az ausztriai Baumgartenből olcsón behozott gázt nem juttatták el közvetlenül a közintézményeknek, távfűtőműveknek, hanem továbbértékesítették a MET Zrt-nek. A svájci központú holding magyar leányvállalata pedig piaci áron adta el a felhasználóknak. A képet tovább árnyalja, hogy Ausztriából a magyar határig a MET Zrt. anyavállalata hozta el a gázt, amit a nemzetközi piacon vásárolt meg, majd adta el az MVMP-nek. Ma is érthetetlen miért volt szükség a MET bevonására, az MVM magyarázata szerint gyorsan kellett egy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező cég. Az nem tudni, csak sejthető, hogy miért pont egy részben offshore-gyanús hátterű kellett, ahol a tulajdonosok között jelen van az OTP-vezér Csányi Sándorral szoros üzleti kapcsolatban álló Nagy György, és az Orbán Viktorral és Hernádi Zsolt Mol-vezérrel is barátságban lévő Garancsi István. Később pedig az is kiderült, hogy rajtuk kívül tulajdonos Ilya Trubnikov, orosz-kanadai üzletember, és Lakatos Benjámin is, aki egyben a MET egyik menedzsere is.
A MET mindenben cáfolta Tóth Bertalan állításait. A cég szerint az osztrák-magyar határkeresztező vezetéken ( HAG-kapacitás) bejövő gázhoz vagy egyéb kedvezményes földgázhoz számos piaci szereplő hozzájutott. A MET nem élvezett megkülönböztető bánásmódot, nem kapott jobb feltételeket. Azért jutott több kapacitáshoz, mert többet is fizetett érte felár, valamint opciós érték formájában - írja a társaság. A MET a távhőszolgáltatóknak szánt kedvezményes földgáz szétosztásában nem vett részt. A kiírt aukciós felajánlásból egy alkalommal vásárolt, a teljes felajánlás 2,6 százalékát - közölték.
Tóth viszont a szerződések elemzéséből azt a következtetést vonta le, hogy a kormányzati indokokkal ellentétben, az MVMP alkalmas lett volna a gázpiac ellátására, a MET bevonása szakmailag, gazdaságilag indokolatlan volt.
A Népszavának nyilatkozó iparági szakértő azonban inkább a szocialista politikus változatát tartotta életszerűnek, annál is inkább, mert az Európai Bizottság (EB) egyebek mellett amellett a Magyarország ellen kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárás egyik indokaként említette, hogy a Baumgartennél történő földgázvételezés, illetve az osztrák-magyar határnál a betáplálás a magyar rendszerbe nem felel meg az unió szabályainak, egyoldalú, nem átlátható és nem piackomfort. Álláspontját támaszthatja alá, hogy az EB-nek írt elhíresült Trócsányi-levélben, melynek létét a kormány sem cáfolta -, az igazságügyi miniszter vállalta, hogy 2015. július 1-jétől változtatnak a gázkereskedelem szabályozásán.
A lapunknak nyilatkozó szakértő azt is furcsállotta, hogy miközben a gázpiac lakossági szektora évente több tízmilliárdos veszteséget okozott a szolgáltatóknak - ezért is dobta be a törülközőt a GDF Suez, Az E.ON és a Tigáz - addig a beszerzésnél óriási nyereség keletkezett - főként a MET-nél.
Tóth Bertalan hétfői sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a kikért dokumentumok, szerződések alapján tiltott állami támogatás miatt az EB-hez fordulnak. Ha Brüsszel elmeszeli a MET-et, illetve a magyar kormányt, a nyertes cég köteles visszafizetni a jogosulatlan nyereséget, az MSZP számításai szerint 150 milliárd forintot.
A Népszava kérdésére az MSZP frakcióvezető-helyettese megjegyezte, a most megkapott adatok ismeretében ismét megvizsgálják egy büntető feljelentés lehetőségét.
