Szorul a hurok a Liget körül - Kiírják a nemzetközi parkpályázatot

Publikálás dátuma
2015.06.23. 17:02
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Már összeállt a Liget Budapest projekt tájépítészeti pályázati anyaga, így a bírálóbizottság felállítása után, hozzávetőlegesen egy hónap múlva kiírják a nyílt, nemzetközi parkpályázatot - közölte a Városliget Zrt. projektigazgatója, aki azt állítja, nem csökkennek majd a zöldfelületek. Zugló polgármestere, a PM-es Karácsony Gergely szerint azonban játék zajlik a számokkal.

A tájékoztatás szerint  a Liget Budapest projektben az építészeti pályázat után jelenleg a zöldfelület-fejlesztési, vagyis a tájépítészeti pályázat van soron, már befejezték a kiírás előkészítési munkálatait. A bírálóbizottság összeállítása után, hozzávetőlegesen egy hónap múlva kiírják a nyílt, nemzetközi tájépítészeti pályázatot, amelyre "olyan csapatok jelentkezését várják, amelyben hasonlóképpen, a megvalósításban is érintett minden szakterület képviselője jelen van".

"Ha külföldi sztárépítész vagy, ne vágasd ki a városligeti fákat!"
Karácsony Gergely (PM), Zugló polgármestere; szerint a városligeti építési szabályzat múlt héten beterjesztett módosításából is látszik, hogy a Liget Budapest projekt veszélyezteti a park növényállományát. A PM-es politikus  a Közlekedési Múzeum előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol egyebek mellett kiemelte:  a Baán László és Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának nevéhez kötődő előterjesztésből "egyértelműen látszik, hogy a tervezett épületek nem férnek bele az építési szabályzatba". A Közlekedési Múzeum nagyobb lesz a szabályzatban megengedettnél, illetve a párkánymagassággal kapcsolatos tervek is eltérnek a mostani szabályozástól, valamint az építkezéshez szükséges felvonulási terület is nagyobb a tervezettnél mind az Új Nemzeti Galéria, mind a Néprajzi Múzeum esetében.  Arra reagálva, hogy a napokban aláírták a városligeti tóhoz tervezett Magyar Zene Házának tervezési szerződését, a kerület polgármestere elmondta: a japán építész, aki végül az épületet tervezheti, úgy adta le terveit, hogy élőben még nem is látta a Városligetet.

A projektigazgató szavai szerint kifejtette: a parkfejlesztés célja a meglévő, értékes fák megóvása mellett a teljes zöldfelület megújítása, illetve egy világszínvonalú rekreációs és kulturális központ létrehozása. A fejlesztés során biztos lesz olyan, hogy kivágnak majd egy-egy fát, - mondta Bajzik Zsófia - de az építészeti pályázatot is úgy írták ki, hogy az új épületek vagy meglévők, vagy jelenleg burkolt felület helyére kerüljenek. 

Horn Márton, a Városliget Zrt. kommunikációs vezetője arról beszélt: a pályázat fontos eleme, hogy a ligeten belüli zöldfelület jelenlegi 58 százalékos aránya mintegy öt százalékkal nőjön. Az épületek által elfoglalt terület kevesebb, mint hat százalék, a fennmaradó 35 százalékot a többszázezer négyzetméternyi feleslegesen burkolt felület teszi ki: kétszer kétsávos utak, járdák, parkolók - mondta. Ezek rovására növeljük több tízezer négyzetméterrel, legalább 65 százalékra a zöldfelület arányát a projekt 2018-as lezárásának idejére - emelte ki. Példaként említette az Ötvenhatosok terén lévő kétezer férőhelyes parkolót, amely helyett mélygarázst alakítanak ki, és jelenlegi területének kétharmadát "visszazöldítik".

Szerző

Gazdaságélénkítési stratégiát fogadott el a közgyűlés

Elfogadta Budapest gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiáját keddi ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A 2015 és 2021 közötti évekre vonatkozó program hosszú távú célja, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon - olvasható az elfogadott előterjesztésben. Ezt a célt a következő hét középtávú fejlesztési célon keresztül kívánja a stratégia elérni: a vállalkozói működést nehezítő szabályozói terhek csökkentése; hatékony funkciómegosztáson alapuló összehangolt budapesti gazdaságfejlesztési intézményhálózat kiépítése; kis- és középvállalkozásokról (kkv) szóló aktív politika kialakítása; a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése; Budapest épített és természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése; a munkaerőpiac rugalmasságának növelése; az alacsony képzettséget igénylő munkakereslet ösztönzése.

Az előterjesztés egyhangúlag, 21 igen szavazattal fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Szerző

Gazdaságélénkítési stratégiát fogadott el a közgyűlés

Elfogadta Budapest gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiáját keddi ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A 2015 és 2021 közötti évekre vonatkozó program hosszú távú célja, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon - olvasható az elfogadott előterjesztésben. Ezt a célt a következő hét középtávú fejlesztési célon keresztül kívánja a stratégia elérni: a vállalkozói működést nehezítő szabályozói terhek csökkentése; hatékony funkciómegosztáson alapuló összehangolt budapesti gazdaságfejlesztési intézményhálózat kiépítése; kis- és középvállalkozásokról (kkv) szóló aktív politika kialakítása; a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése; Budapest épített és természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése; a munkaerőpiac rugalmasságának növelése; az alacsony képzettséget igénylő munkakereslet ösztönzése.

Az előterjesztés egyhangúlag, 21 igen szavazattal fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Szerző