MTA;tanulmány;Jávor Benedek;Paks II.;

2015-06-23 17:22:00

MTA: Miféle titkos tanulmány Paks II. ügyében?

Nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmánya sem az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhelyeinek, sem tudományos bizottságainak - ezt az Akadémia közölte a távirati irodával. Ahogy a Népszava is megírta, Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP képviselője a Magyar Villamos Művek (MVM) belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozva állította: az új erőmű évenként akár százmilliárd forintos veszteséget termelhet.

Az MTA közlése szerint ilyen tanulmányról nem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek az egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonsága.

Jávor Benedek hétfői sajtótájékoztatóján azt állította: az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, amely soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A képviselő a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott.  Jávor Benedek azt mondta, ezek az iratok alátámasztják, hogy létezik olyan tanulmány, amelyik elemzi a paksi bővítés pénzügyi, környezeti, villamosenergia-rendszerbe illeszthetőségi kérdéseit, de a kormánynak "igen jó oka van, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra".  Az említett dokumentumból Jávor szerint kiderül:   a várható hőterhelés komoly gondokat okozhat a Duna élővilágában, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez Paks II. tervezett magas (95 százalékos) kihasználtságát is akadályozza, emiatt a pénzügyi megtérülés lesz rosszabb még annál is, amilyennek most látszik. Az új blokkok megépítésével a régiek termelése akár 30-35 százalékkal csökkenhet, így gyakorlatilag az erőmű csak veszteségesen tud üzemelni. 

Az Akadémia kedden azt közölte: tény, hogy az MTA a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről több nyilvános vitaülést szervezett, ahol meglehetősen eltérő álláspontok jelentek meg.   A legelső, tavaly február 18-i MTA-fórumon Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök például emlékeztetett arra, hogy államfőként nyilvánosan bírálta a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Mezei Ferenc akadémikus, a svédországi Európai Neutronkutató Központ (ESS) technikai igazgatója szerint pedig "a széles közvélemény nagymértékben túlbecsüli az atomenergia tényleges veszélyeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet az atomerőművekben termelt áram alacsony költségére" - idézte fel az Akadémia.  A tudományos testület hangsúlyozta: a politikus által nyilvánosságra hozott két szöveg szintén a bővítésről folyó véleménycsere része, de mint ilyen, nem áll mögötte semmilyen akadémiai testület vagy intézmény, amely azt szakmai vita után elfogadta volna.

Eközben a Transparency International az Alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis szerintük a Paks II. beruházás szerződéseinek, előkészítő dokumentumainak 30 évre titkosítása nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.