Röhög az egész könyvtár című írásukban csak két egykori magyar vicclapot említenek, holott volt olyan időszak, amikor egyszerre három vicclap volt a hírlapárusi standokon. Az 1945-48 közötti koalíciós években a kommunista párthoz igen közeli, kiváló szatírikus író Gábor Andor által szerkesztett Ludas Matyi mellett kapható volt a polgári, azaz "izmusmentes" humort képviselő Szabad Száj és az erősen szex irányultságú Pesti Izé. A Kádár-korszak utolsó évtizedében pedig - különösképpen Árkus József főszerkesztésében - a Ludas Matyi volt az utolsó populáris, rajzon és humoron alapuló, az utca emberéhez közeli vicclap. Hiányzik!