Bostoni robbantás - Kihirdették Dzsohar Carnajev halálos ítéletét

Hivatalosan kihirdette Dzsohar Carnajev halálos ítéletét szerdán Bostonban az illetékes szövetségi bíró, miután az esküdtszék májusban bűnösnek találta őt a városban 2013-ban megtartott maratoni futóverseny nézői és versenyzői elleni robbantásos merénylet elkövetésében és a legsúlyosabb büntetés kiszabása mellett döntött.

Carnajev, aki a világszerte nagy figyelemmel kísért tárgyalása során egyetlen alkalommal sem szólalt meg, az ítélethirdetéskor bocsánatot kért az áldozatoktól és a túlélőktől és isten segítségét kérte számukra, a maga, a bátyja és a családja számára pedig isteni irgalmat.

A bostoni bíróság épületének közelében szerda délután őrizetbe vettek egy férfit, akit behajtott a biztonsági kordonnal körülvett területre. A helyszínen egy húsvágó bárdot foglaltak le.

Szerző

Kilakoltatják a brit uralkodót

Publikálás dátuma
2015.06.24. 19:31
Fotó: Pool/Getty Images
Költözésre kényszerülhet omladozó londoni rezidenciájából a brit uralkodó. Az udvar által szerdán közzétett éves gazdálkodási beszámoló szerint a Buckingham-palota felújítására legalább 150 millió fontot (65 milliárd forintot) kellene költeni, és a renoválás a leggyorsabban úgy lenne megoldható, ha II. Erzsébet királynő addig nem használná a londoni lakhelyéül és hivatalául szolgáló hatalmas épületet.

A Buckingham-palota legutóbb 63 éve, 1952-ben esett át alapos - de akkor sem teljes körű - tatarozáson, abban az évben, amikor a most 89 esztendős uralkodó trónra lépett. Szakértői vizsgálatok szerint egyebek mellett cserére szorulna az épületegyüttes villany- és vízvezetékrendszere, a tető több helyütt beázik, a külső vakolaton pedig már a turisták által is jól látható, egyre szélesedő repedések mutatkoznak.

II. Erzsébet királynő már most sem tartózkodik folyamatosan a London közepén emelkedő, 1703-ban épült, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotában. Ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is királyi rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják, és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is.

A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek következményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó, és várhatóan még további évekre elhúzódó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni. Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a királynő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő londoni lakosztályára - amelyet a Kensington-palotában alakítottak ki - 4,5 millió fontot (kétmilliárd forintot) fordítottak költségvetési forrásokból.

A monarchia mindazonáltal összességében pénzügyi hasznot hajt a brit államháztartásnak. A Crown Estate - a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő, 8 milliárd font összértékű portfoliót felügyelő holding - a szerdán ismertetett éves beszámoló szerint tavaly 285,1 millió font nettó eredményt ért el, 6,7 százalékkal többet, mint az előző pénzügyi évben.

Az éves eredményt a Crown Estate teljes egészében befizeti a brit költségvetésnek, amely ezután visszaosztja a monarchiának az uralkodói ellátmányra szánt 15 százalékot. Az erőteljes gazdálkodási eredmény lehetővé teszi, hogy az uralkodó személyi kiadásainak finanszírozására létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évben 2 millió fonttal 42,8 millió fontra emelkedjék.

Szerző

Szanyi Tibor szerint Orbán tettei Putyin érdekeit szolgálják

A magyar kormány magatartása, amely tudatosan szembehelyezkedik az Európai Unió célkitűzéseivel, valójában a legalapvetőbb magyar érdekekkel ellentétes, mert elszigeteli az országot - vélekedett Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti (EP-) képviselője szerdán azzal kapcsolatban, hogy Magyarország bejelentette, június 23-ai hatállyal ideiglenesen, határozatlan ideig nem tudja fogadni a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő embereket. Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője annak a gyanújának adott hangot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekét szolgálja, amikor belülről "veri szét az európai építményt".

A dublini rendelet azt mondja ki, hogy főszabály szerint a menekültkérelmeket abban az EU-országban kell elbírálni, ahol a migráns először az EU területére lépett, és a többi tagországból ebbe az elbírálásra kötelezett országba vissza kell küldeni a migránsokat.

Rendkívüli brüsszeli sajtótájékoztatóján Niedermüller azt mondta: a kormány hetek óta hazudik, mert nem áll fenn az a veszély, amit állít, hogy több tízezer menekültet akarnának visszaküldeni Magyarországra. A képviselő szerint az elmúlt időszakban "talán száz-százötven menekültet küldtek vissza", ami semmilyen különleges intézkedést nem indokol.

A DK politikusa hangsúlyozta, a magyar kormány nem csak azért követett el jogellenes dolgot, mert a dublini rendszerről szóló előírások értelmében nincs jogi lehetőség az egyoldalú felmondásra, hanem azért is, mert a szabályok előírják: ha probléma merül fel, először az Európai Bizottsághoz kell fordulni, és a brüsszeli testületnél kell kezdeményezni valamilyen megoldást, a magyar kormány azonban a felmondásról nem is értesítette az Európai Bizottságot.

Magyarország az ország elmúlt években jelentős összegeket kapott a határvédelemre és a menekültek ellátására - folytatta Niedermüller, és hozzátette: most Magyarország ezektől a pénzektől el fog esni. Jó esélye van azonban annak is - vélekedett -, hogy az EU "meg fogja unni azt a játékot", hogy a magyarok a nekik nem tetsző szerződéseket felmondják, más vonatkozásban viszont "tartják a markukat", és fel fogják függeszteni az alapértékeket be nem tartó országok finanszírozását.

Szanyi Tibor úgy értékelte a magyar lépést, hogy hiányzott a kormányzati szándék a menekültprobléma kulturált uniós kezelésének a kezdeményezésére, és ehelyett hangulatkeltés indult Magyarországon. A "Magyarország megtelt" állítás Szanyi szerint "fizikailag is botorság". Az MSZP-s politikus hangot adott azon gyanújának, hogy Orbán Viktor "valamilyen putyini alkuból fakadóan tudatosan veri szét az európai építményt". Úgy fogalmazott, hogy "mindig egy-egy akcióján szoktunk kibukni, de az én fejemben ez már rendszer, (...) megtervezett politikai stratégia végrehajtása". Szerinte a miniszterelnök Magyarországnak az EU-tól való elszigetelésére játszik, és ez az orosz elnök érdekét szolgálja.

Szerző