Előfizetés

Real-bosszú a Barcán

Publikálás dátuma
2015.06.26. 07:54
Rutinos ünneplők a négy trófeát gyűjtő Real Madrid kosarasai FOTÓ: FACEBOOK
Futballban a Barca ebben az idényben „lenullázta” a Real Madridot (bajnokság, kupa, BL), most a fővárosi klub kosarasai álltak bosszút.

Könnyen lehet persze, hogy a királyiak híveinek legfeljebb szépségtapasz, hogy a Pablo Laso irányította kosárcsapat a Szuperkupa, a Spanyol Kupa és az Euroliga aranyérme után szerda este a bajnoki címet is bezsebelte – történetesen az ősi rivális Barcelona csarnokában.

Európa legjobbja „söpréssel” nyerte meg a döntőt, hiszen a két hazai diadal (78-72, 100-80) után az első barcelonai találkozót (90-85) is megnyerte. Ez a Real Madrid 32. spanyol bajnoki címe, és az idény abban a tekintetben is történelmi, hogy Európában eddig mindössze két csapat – az olasz Varese (1970 és 1973) és a Milano (1987) – volt képes egy évadban négy trófeát nyerni.

Tovább tart a háború Török és a MOB között

Egyre élesebb, a személyeskedést sem nélkülöző harc dúl Török Ferenc és a Magyar Olimpiai Bizottság közt. Az ügyvédként tevékenykedő olimpiai bajnok öttusázó lapunk tegnapi számában követelte Borkai Zsolt elnök lemondását, miután a Kúria is neki adott igazat a MOB-bal folytatott perben. Török azt állítja, a sporttestület három éve törvénytelenül és szabálytalanul működik.

A Magyar Olimpiai Bizottság tegnap megtörte a csendet, s közleményben reagált a 79 éves sportember szavaira. Véleménye szerint „a MOB-nak nem kell megismételnie a 2012. február 26-i közgyűlését, erről a Kúria és korábban a Fővárosi Ítélőtábla sem rendelkezett.”

A MOB visszautasította, hogy törvénytelenül működött az elmúlt három évben, és leszögezte, „a II. fokú ítéletet követően dr. Török Ferenc a Fővárosi Főügyészséghez fordult, amely az eljárása során megállapította, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság működése szabályos és mindenben megfelel a jogszabályoknak.

Bár dr. Török Ferencnek erről tudnia kell, a sajtóhoz eljuttatott közleményében megfeledkezik ennek a beadványának az elutasításáról. Több mint sajnálatos, hogy egy olimpiai bajnok, figyelmen kívül hagyva a fair play legalapvetőbb szabályait és a tényeket, csúsztatásokra és egyéni jogértelmezésére alapozott véleményével, már nem először, félretájékoztat és ezzel komoly károkat okoz a magyar olimpiai mozgalomnak.”

A MOB felkérte Törököt, hogy „fejezze be méltatlan, ártó szándékú vakrepülését”. Tokió és Mexikóváros olimpiai bajnoka tegnap a Népszavának megerősítette, a Kúria alaki hibákat állapított meg a 2012-es közgyűlésen, s e határozat felülírja a főügyészség álláspontját. Hozzátette, a Kúria egyértelműen kimondta, a „régi” alapszabály érvényes és hatályos, a MOB-nak az abban előírt rendelkezések szerint kell működnie.

Az egykori öttusázó a bíróságon a legutóbbi két közgyűlés határozatait támadta meg, s nem kétséges számára, hogy ebben a kérdésben is neki adnak igazat. „Ha mégsem, békén hagyom a MOB-ot, ám ha a testület veszít, elvárom, hogy Borkai Zsolt elnök mondjon le” – zárta Török Ferenc.

Erős jelzést vár az uniós csúcs menekültügyben

Publikálás dátuma
2015.06.26. 07:02
Kiskunhalas: menekültek útban Debrecen felé Fotó:Vajda József, Népszava
Erős jelzést vár a tagállamoktól menekültügyben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus, aki új európai konszenzust vár az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek tegnap Brüsszelben megkezdődött csúcstalálkozójától, az első erős jelzéseket mg a találkozó előtt meg is kapta. Orbán Viktor kormányfő kijelentette: Magyarországra nem hozni kellene bevándorlókat, hanem el kellene őket vinni. Ivica Dacic szerb külügyminiszter pedig Belgrádban azt mondta: országa ellenzi, hogy a magyar-szerb határon kerítés épüljön. "Itt az ideje, hogy az EU tisztázza: a falak Európája a múlt vagy a jövő. Azt hittem, hogy a berlini fal már ledőlt", mondta.

Magyarországra nem hozni kellene bevándorlókat, hanem el kellene őket vinni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek a témával foglalkozó csúcstalálkozójára érkezve. A kormányfő megerősítette, hogy Magyarország ellenzi a menekültek szétosztására vonatkozó kötelező kvótákat, ilyesmit csak önkéntes alapon tart elképzelhetőnek.

Mint mondta: a menekülteket a keresztény irgalmasság jegyében segíteni kell, de akik a gazdasági megélhetés és a jobb élet reményében jönnek, azokkal szemben meg kell védeni Magyarországot és meg kell védeni a magyar embereket. "Mi is szívemberek vagyunk, de nem vagyunk agyatlanok, a kettőt egyensúlyban kell tartani. Észnél kell lenni, itt most nem szabad engedni sem a szép szavak csábításának, sem az együttérzésnek", amelyre ugyanakkor mindig szükség van - figyelmeztetett a kormányfő.

A miniszterelnök elmondta, hogy szerinte önmagában nem siker, hanem természetes tény, hogy a Magyarországra nehezedő nyomás a csúcs napirendjére kerül. Mint fogalmazott: most már Brüsszelben is mindenki tudja, hogy Magyarországra érkezik a legtöbb migráns, megelőzve Olaszországot és Görögországot is. "Ehhez képest ez a két ország kapott mintegy 160 millió eurót az elmúlt időszakban Magyarország pedig másfél milliót" - állította a miniszterelnök, nyomatékosítva ugyanakkor: "de nem fogunk koldulni". Azt mondta, nem azért kell felhívni a figyelmet az adatokra, hogy Magyarország ezért pénzt kapjon, de - mint fogalmazott - "ha adnak, persze elfogadjuk, a segítség jól jön, ha nem adnak, akkor is meg fogjuk védeni a határainkat" - közölte.

A miniszterelnök egyúttal figyelmeztetett, hogy a mostani migráció egy olyan népvándorlási folyamat, amellyel hosszabb távon kell számolni. Úgy vélte, téved, aki úgy gondolja, hogy ez egy átmeneti közel-keleti válság következménye, mert az európai jóléti rendszer, különösen a német olyan vonzó, hogy a következő években milliók fognak útra kelni, ha úgy érzik, hogy van esélyük bejutni.

"Egyetlen megoldás van szerintünk. Meg kell védenie mindenkinek a saját határait. Ha kapunk segítséget, akkor együtt, ha nem, akkor külön-külön, de a határokat meg kell védeni" - hangoztatta a miniszterelnök, aki szerint különben nem lehet feltartóztatni az áramlást, és milliószám fognak érkezni.

A migránsokról beszélt csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt Donald Tusk, az Európai Tanácsn elnöke is. Hosszú időt vesz majd igénybe az új európai konszenzus kialakítása menekültügyben, mondta hozzátéve: a legsürgetőbb feladat az illegális migráció megfékezése, és e téren azt várja a most összeülő csúcstalálkozótól, hogy annak résztvevői "erős jelzéssel" fognak szolgálni. "Akik nem legitim menedékkérők, azoknak az Európában maradása nem garantálható. Csak ezzel az üzenettel érhetünk el valódi haladást az Olaszországból és Görögországból történő (menekült)áthelyezés ügyében" - mondta a lengyel politikus. Az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy ezen a napon az uniós országok csúcsvezetői között nem fog létrejönni konszenzus a migránsok befogadására vonatkozó kötelező kvóták ügyében. "Az önkéntességen alapuló séma azonban nem lehet mentség arra, hogy ne tegyünk semmit. Meg tudom érteni azokat, akik ezt az önkéntes mechanizmust akarják, de az csak akkor lesz hiteles, ha precíz és jelentős ígéreteket tesznek legkésőbb július végéig, mert az áldozatvállalás nélküli szolidaritás merő képmutatás. Most nem üres szolidaritási nyilatkozatokra van szükség, hanem cselekedetekre és számokra" - fogalmazott Donald Tusk.

Az Európai Tanács elnöke kitért arra, hogy a csúcstalálkozón David Cameron brit miniszterelnök beszámol a többi résztvevőnek a brit EU-tagságra vonatkozó referendum terveiről. "Van néhány brit aggodalom, amit figyelembe kell venni, de oly módon, ami Európa szempontjából biztonságosnak mondható" - hangoztatta Tusk, és hozzátette: most még csak a folyamat elején tartanak, de az kezdettől fogva világos, hogy az uniós alapértékei nem képezhetik alku tárgyát. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy az uniós intézmények határozottan elvetik azt a brit felvetést, ami a személyek szabad mozgásának az elvét veszélyeztetné.

Szerbia ellenzi, hogy a magyar-szerb határon kerítés épüljön - hangsúlyozta csütörtökön Belgrádban Ivica Dacic szerb külügyminiszter, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak el kell döntenie, támogatja-e a "falépítést", vagy sem. A szerb diplomácia vezetője görög kollégájával, Nikosz Kociasszal közös sajtótájékoztatóján kifejtette: "itt az ideje, hogy az EU tisztázza: a falak Európája a múlt vagy a jövő". Hozzátette: "azt hittem, hogy a berlini fal már ledőlt". Ivica Dacic ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata továbbra is jó, a migránsok kérdése pedig nem Szerbiáé, Magyarországé vagy Görögországé, hanem Európáé. Szerinte Európának meg kell mutatnia, hogy a balkáni térséget az EU részeként éli-e meg vagy egy falakkal határolt területként. "Nem szeretném kommentálni, hogy ezt a múltban hogy hívták" - fogalmazott a szerb külügyminiszter. Kiemelte, hogy Szerbia áldozata ennek a helyzetnek, Európa nem mutatott kellő megértést, amikor Belgrád felhívta a figyelmet a lehetséges problémára, és nem is biztosított pénzügyi segítséget a hatékonyabb határvédelemre. Emlékeztetett arra, hogy belügyminiszterként (2008 és 2014 között) többször is találkozott osztrák és magyar kollégájával, és már akkor felvetette a zöldhatár közös ellenőrzésének ötletét, valamint az elektronikus ellenőrzést, Szerbiának azonban nem volt erre pénze. "Most pedig falaink vannak" - jegyezte meg Ivica Dacic.

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter arról beszélt, hogy egész Európának együtt kell dolgoznia a probléma megoldásán, és ehhez pénzre van szükség. Szerinte "ha minden úgy marad a Balkánon, ahogy ma van, akkor a balkáni társadalmak idegengyűlölővé fognak válni, és a jobboldal felé fordulnak". Hozzátette: azt várja, hogy az EU tagországai készséget mutassanak a probléma megoldására, "ahelyett, hogy kerítéseket emelnének".

Dragan Gligoric, a szerbiai határőrség vezetőjének helyettese csütörtökön a belgrádi Pink Televízióban elmondta: az év eleje óta mintegy 32 ezren kértek menedéket Szerbiában, ebből 11 200-an az utóbbi 25 napban. Hozzáfűzte, hogy a macedón-szerb határt naponta mintegy ezren lépik át illegálisan. Kiemelte, hogy a határőrség az idén eddig 20 ezer illegális határátlépést akadályozott meg, míg a 2014-es év első felében csak 3 ezer ilyen próbálkozást lepleztek le.

"Mérlegeltük a helyzetet" - válaszolta lapunknak Lázár János, amikor tegnap arról kérdeztük, mi történt keddről szerdára virradóra. Kedd este ugyanis még az volt a hír, hogy a magyar kormány felmondja a Dublin III.-at, másnap reggel viszont kormányoldalról nem győzték hangoztatni, hogy szó sincs erről. A Miniszterelnökség vezetője szerint lehet, hogy rossz volt a szóhasználat, félreérthető a megfogalmazás, de a kormánynak esze ágában sem volt felmondani egy uniós egyezmény, csupán időt kérnek annak végrehajtásához. Lázár megjegyezte, a kormány tagjai pontosan fogalmaztak. A magyar bevándorlási hivatal arról adott korrekt tájékoztatást 11 uniós tagállamnak, hogy Magyarország - az erőforrások lekötöttsége miatt - átmenetileg nem tudja fogadni abból a 16 ezer emberből azt az első néhány százat, akiket busszal visszaküldenének Magyarországra - közölte, kijelentve: Magyarország méltányosságot, türelmet és segítség kér az európai partnerektől.

Nem a végén kezdik a kerítést
A Szerbiával közös fizikai határzár építésére szánt anyagok költsége rendelkezésre áll, és a kivitelezés kizárólag állami erővel, a honvédség, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás embereinek közreműködésével fog megvalósulni. Az építkezés nem a határszakasz valamelyik végén kezdődik majd, hanem ott, ahol a legnagyobb az illegális határátlépők száma, de valamelyik határ menti település pontos megjelölésére már nem vállalkozott Szijjártó Péter külügyminiszter, mondván, ez a szakemberek dolga. A miniszter a magyarországi Nokia Networks vállalat új irodaházba költözésének bejelentése után újságírókkal beszélgetve elmondta: a magyar kormány minden uniós követelményt maradéktalanul be fog tartani, tehát a Dublin III. Rendelet felfüggesztéséről szó sincs, egy jogállamnak így kell cselekednie. (B. M.)

Döntött a kormány, így biztosan megépül a kerítés, amelynek részleteiről, a kényes kérdésekről is a jövő szerdai magyar-szerb kormánytalálkozón tájékoztatják a szomszéd ország vezetőit. "Készek vagyunk a határzárról egyeztetni a szerbekkel", de a 10 méter "mélységű" határzár építése rövidesen elindul, amihez 5000 hektárnyi földet kell megszerezni a Csongrád és Bács-Kiskun megyei szakaszon. Ennek harmada állami, kétharmada magántulajdon. A Miniszterelnökség vezetője szerint módosítják az államhatárokról szóló törvényt, hogy a tulajdoni és használati kérdések rendezhetők legyenek, a vasfüggöny megépítéséhez szükséges földekért a kormány fizetni fog a tulajdonosoknak és a természeti jogokat is tiszteletben akarják tartani. A határzár telepítésekor több legális átlépési pontot létesítenek, ezeken továbbra is beléphetnek legálisan azok, akik menekültként akarják regisztrálni magukat, bár sok menekültstátuszt kérő visszaél a helyzettel.

Feszült a helyzet Röszkén
Csütörtök este rendkívül feszültté vált a helyzet a Csongrád megyei Röszkén. A Hír24 helyszínen tartózkodó forrása elmondta: a településen egy hangárban állítják elő elsőként a rendőrök az elfogott menekülteket. Itt dől el az is, hogy hová küldik őket tovább. Szerdán egy nagyobb rendőri akció keretében 7-800 embert fogtak el Szegednél, ők is ide kerültek és azóta is itt tartják őket. Egy hatalmas sátortábort is felhúztak az épületnél. A Hír24 forrása korábban több menekülttel is beszélt a városban, arról panaszkodtak, hogy egy napig tartották őket Röszkén és enni sem kaptak. Elképzelhető, hogy emiatt tört ki elégedetlenség a táborban. A rendőrök csütörtökön este nagy erőkkel vonultak ki a táborhoz, oszlatáshoz felkészített készenlétisek, kutyás rendőrök is vannak közöttük. A menekültek a hangárban azt skandálták: „Freedom”. Közben pedig buszok érkeztek, amelyekkel elkezdték az ott lévők - közülük a kisgyermekesek - elszállítását. A helyszínről három-négy busz indult el, ezután a táborban maradtak befejezték a skandálást, nyugodtabbá vált a helyzet, bár a rendőri készültség továbbra is maradt.

Orbán Viktor egyébként levélben kért segítséget az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökétől az illegális bevándorlás ügyében. Magyarország ugyanis azt akarja, hogy visszatoloncolásra váró bevándorlókat oda küldjék vissza, ahol beléptek az Európai Unió területére. A friss adatok szerint más uniós tagállamok mintegy 16 ezer nem EU-s állampolgárt akarnak visszatoloncolni Magyarországra, "ez az első etap". Mi maradéktalanul betartjuk az illegális határátlépőkre vonatkozó uniós jogszabályokat, azonban 16 ezer ember fogadására nem vagyunk képesek. A tárcavezető arról beszélt, a brüsszeli döntéshozók is pontosan tudják, hogy akiket például Ausztriából vagy Németországból akarnak visszaküldeni Magyarországra, nem itt léptek be először az EU-ba. Megjegyezte egyúttal, méltánytalannak tartja, hogy gazdag országok egy szegény országra próbálják ezt a problémát "rálőcsölni". A magyar hatóságok minden erejét leköti a déli határszakaszon zajló illegális bevándorlás, az azzal kapcsolatos regisztrációs munka - fejtette ki Lázár, aki szerint ebből a 16 ezerből akár "200 ezer is lehet" a következő fél évben. A miniszter modern népvándorlásról beszélt, amelynek ez még csupán az első lépése, ami az Unióban Magyarországot sújtja a leginkább. Megismételte, nem kedvtelésből építik az ideiglenes határzárat, de mert óráról órára változik a migrációs helyzet, azt még nem tudta megmondani, létesítenek-e újabb vasfüggönyt és ha igen, melyik határszakaszon.

 Orbán, a Rambo-diplomata

A bevándorlással kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban közölt Magyarországgal foglalkozó kommentárt csütörtökön a német liberális Süddeutsche Zeitung. A lap online kiadásában megjelent, "Rambo-diplomaták veszélyeztetik Európát" című írás bevezetője szerint Magyarországtól Görögországig egyre több európai kormány törekszik arra, hogy érdekeit keresztülvigye. Teszik ezt olyan körülmények között, hogy a válságok összefüggnek, és csakis közös erőfeszítésekkel oldhatók meg. A szerző, Daniel Brössler Orbán Viktorrról azt állítja, hogy a magyar miniszterelnök "túlzás nélkül rossz európainak" nevezhető. A cikkíró szerint Orbán úgy értelmezi a demokráciát, hogy számára a kisebbségi jogok nem játszanak szerepet, és csak korlátozottan tiszteli az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a média szabadságát. Orbán ezen kívül attól sem riad vissza, hogy sugalmazó kérdőívekkel szítsa a menekültellenes hangulatot - tette hozzá a szerző. Ugyanakkor tévedés lenne mindebből arra következtetni, hogy Orbán ne ismerné ki magát az Európai Unió ügyeiben - véli a szerző, Orbánt a "Rambo-diplomácia" képviselőjének nevezve. Emlékeztetett: a miniszterelnök két nappal a menekültekkel foglalkozó uniós csúcs előtt jelentette be, hogy Budapest nem kívánja visszafogadni azokat a menekülteket, akik Magyarországon keresztül utaztak tovább más uniós tagállamokba. A cikkíró szerint valójában arról van szó, hogy Orbán a lehető legnagyobb nyomást fejtse ki a menekültekkel kapcsolatos terhek igazságos elosztásával kapcsolatos vitában, majd ha növekszik az ellenállás, akkor lehet azt állítani, hogy nem is így gondolták. A szerző szerint Orbán a "Rambo-diplomácia" különösen következetes képviselője, ugyanakkor ezeknek a módszereknek az unióban több híve van.