Együtt élni a drogokkal - De mi is az a "herbál"?

Hazánkban továbbra is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a szintetikus drogok. Egy friss kutatás rámutatott: Magyarországon a herbál a menő, olcsó és nincs tiltólistán. Szakemberek szerint az állam tévúton jár, amikor a drogproblémát rendészeti kérdésként kezeli, miközben annak nem bűnözési, inkább társadalmi háttere van.

Egy év alatt több mint 5 százalékot emelkedett hazánkban azok aránya, akik életükben legalább egyszer kipróbálták a herbál névre hallgató szintetikus drogot - derült ki a Global Drug Survey (GDS) legfrissebb, a világ kábítószer-fogyasztását feltérképező méréséből.

Nemzetközi szinten ez volt eddig a legnagyobb ilyen felmérés, a kutatók 50 országot vizsgáltak, a szintetikus kannabisz és a herbál fogyasztásában Magyarország előkelő helyen végzett: második helyezést értünk el, csak a lengyelek előztek meg minket. A kérdőívet összesen 102 ezer ember töltötte ki interneten, Magyarországról mintegy ötezren válaszoltak.

Az eredmények szerint a világ drogpiacait továbbra is egyre inkább a szintetikus drogok uralják, a herbál mellett a BHO (a marihuána aktív alkotóelemének, a THC-nak a koncentráltabb változata) is egyre elterjedtebb. Sokkal jobban üt, mint a marihuána, használata gyors tudatvesztéshez vezethet.

Mi a herbál?

A herbál egy marihuanához hasonló, de szintetikus szer, amely mára gyűjtőfogalommá vált. Könnyű hozzájutni, akár otthon is elkészíthető. Nem számít újfajta drogfajtának, már a hetvenes években ismert volt, éppen ezért már akkor elkezdték kutatni. Összetétele sokféle lehet: alapja egy Kínából származó fehér por, amit általában valamilyen szerves oldószerrel, vagy közkedvelten körömlakklemosóval oldanak fel, majd növényi törmelékkel látják el.

Népszerű anyag, ez olcsóságából is adódik: egy gramm "csupán" 600-700 forintért megvásárolható. Gyakran a fűhöz hasonlítják, noha korántsem egyeznek.   A herbál hatása teljesen eltér a marihuánáétól, eufóriát, majd depressziót okoz, az „igazi fű” pedig elsősorban az érzékszervek működését erősíti fel .

Nagy népszerűségnek örvend az úgynevezett "kristálymet", a metamfetamin nevű drog egyik formája; ez a fehér, kristályos szer - amelyet vagy felszippantanak, vagy injekcióznak - használójánál hiperaktivitást, magabiztosságot okoz, s a végtelen boldogság hamis látszatát kelti - miközben keményen rombolja az egészséget. A vizsgálat során kiderült, hogy a válaszadók tökéletesen tisztában vannak ezeknek a szereknek a veszélyeivel - ám mivel nincsenek a tiltólistán, legálisan kaphatóak és jóval olcsóbbak is az illegális szereknél.

A GDS kutatás rámutatott: Magyarországon a herbál a menő. A magyar válaszadók 22 százaléka állította azt, hogy életében legalább egyszer kipróbálta már ezt a szert - miközben az 50 ország átlaga csak 8,7 százalék. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet adatai szerint az új szerek 2009 környékén kezdek elterjedni Magyarországon: még 2009-2010 között a marihuána tette ki a rendőrség által lefoglalt drogok túlnyomó részét, addig 2014-ben az új anyagok a lefoglalt szerek 60 százalékát tették ki, a herbál pedig kétszeresen is megelőzte a marihuánát.

A herbált a dílerek és a fogyasztók is sokszor "biofűnek" is nevezik, pedig valójában semmi bio nincs benne: az anyagot szintetikusan állítják elő, amit aztán növényi törmelékekhez kevernek.

Annak ellenére, hogy a GDS figyelemre méltó adatokat közölt a magyarországi droghelyzetről, a magyarok drogfogyasztásáról még mindig kevés adattal rendelkezünk. Sárosi Péter szerint a felnőtt magyar népesség körében utoljára 2007-ben volt átfogó felmérés ebben az ügyben, azóta semmi. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője lapunknak elmondta: még mindig nem születtek megfelelő lépések a szintetikus anyagok térnyerésének visszaszorítására.

- Az állam bevezette ugyan az úgynevezett C-listát, ez mégsem jelentett és jelent továbbra sem megoldást. Amíg a fiatalok számára nem állnak rendelkezésre megfelelő prevenciós előadások, nem létezik ifjúsági addiktológia, illetve maga az ellátórendszer is jelentősen romlik, addig a probléma továbbra is fenn fog állni - mondta Sárosi, aki szerint komoly gondot jelent az is, hogy az állam az egész drogproblémát rendészeti kérdésként kezeli.

Érdekes, hogy a drogfogyasztók leállási indokai között – hiába az erős állami hatás – a rendőrségtől, valamint a lebukástól való félelem az utolsó helyeken szerepelnek. - A herbál legálisan elérhető szintetikus anyag, ezzel viszont nem minősül kábítószernek - mondta Sárosi. Hangsúlyozta, nagyszámú kémiai variációi léteznek a szereknek, összetevőik pedig gyorsan cserélődnek, így listát alkotni belőlük szinte lehetetlen.

- A büntető törvénykönyvnek az illegális szerek esetén sincsen elrettentő hatása, azonban megfigyelhető a folyamat, amely szerint, ha enyhítenek a drogokkal kapcsolatos törvényeken, abban az esetben nem növekszik a drogfogyasztás. Ezzel szemben ahol keményen tiltják, ott növekszik, vagyis a szigorral arányosan a kereslet is nő - tette hozzá.

A szakember szerint fogyasztásnak inkább társadalmi okai vannak, mint bűnözői vonatkozása. Vagyis szerepet játszik benne a társadalom peremére való lecsúszás, vagy az iskolázatlanság. - Világszerte problémát jelent a szintetikus szerek létezése, egyelőre nem született olyan megoldás, amely tökéletes lenne a helyzet kezelésére - mondta Sárosi.

Példaként említette, hogy Új-Zélandon ugyan bevezettek egy szabályt, amely szerint a - yártóknak kísérleteket kellett végezniük - állatkísérleteket, kémiai kísérleteket - mielőtt piacra dobnak egy szert, de ez sem működött. - Személy szerint az állami szabályozás szintjén nem látok megoldást a helyzetre tette hozzá.

Zacher Gábor toxikológus a GDS kutatásával kapcsolatban azt mondta: nem igaz, hogy az új szereknek kiugró lenne a kereslete. - Az efféle kábítószerek 2007-ben jelentek meg a piacon, előtte nem lehetett ilyen anyagokkal találkozni. Zacher nem a szerek elleni vég nélküli küzdelemben látja a megoldás kulcsát, szerinte a megoldás az lenne, ha az ilyen anyagokkal megtanulnánk együtt élni.

- Ezt viszont nem úgy kellene elérni, hogy az állam hoz döntéseket az ügyben, hiszen amíg kereslet lesz a különböző szerek iránt, addig a piac is működni fog - mondta. Vagyis - mint fogalmazott -, ha megszüntetnek egy ellátó rendszert, akkor jön egy újabb, a folyamat pedig örökké is működhet. Sárosi Péterrel egyetértve kiemelte: hosszú évek munkájával el lehet érni, hogy változás álljon be ezen a területen, de ennek a problémának nem kábítószer bűnözési, sokkal inkább társadalmi háttere van.

- Hogy meglehet-e fékezni a szintetikus drogok térnyerését? Ez nehéz feladat, a drogpiacot ugyanis nem lehet kiszámíthatóvá tenni - tette hozzá Zacher. Hangsúlyozta: társadalmi előítéletek mindig vannak a kábítószeresekkel szemben, holott a drogfogyasztásnak minden esetben megvannak az okai. - Az emberiség ezer éven keresztül együtt tudott élni a drogfogyasztással, csak a modern ember szerint van baj ezzel. A probléma pedig abból adódik, hogy nem tudja mit kezdjen vele - tette hozzá.

Tisztább kép program

Az Európai Unió által életre hívott jelzőrendszer részeként indított nagyszabású programot az Ökumenikus Segélyszervezet 2015-ben. A Tisztább kép című, több magyarországi, valamint román és szerb partnerszervezetekkel történő együttműködést az Európai Bizottság ’Bűnmegelőzési és bűnözés elleni harc’ elnevezésű keretprogramja (ISEC) finanszírozza. A javarészt a magyar fővárosban illetve négy megyeszékhelyen (Debrecen, Szeged, Miskolc, Békéscsaba) végzett projekt alkalmas a településeket körülölelő régiók drogfogyasztási szokásainak feltérképezésére is.

A gyakorlati tevékenység fő eleme a mihamarabbi mintagyűjtés (droghulladék) az újonnan megjelenő pszichoaktív szerekből, azok kielemzése és az így nyert, illetve a fogyasztóktól pl. tűcsere program során beszerzett információ gyors és minél szélesebb szakmai körben való terjesztése. A program során nagy hangsúlyt helyeznek a droghasználók gondozásában részt vevő magyarországi szervezetek közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére is.



Szerző

Elfogatóparancs a Marslakók ügyében

Akár telefonon is elérhető, mégis elfogatóparancsot adtak ki az MTVA egyik munkatársa ellen - írja az Index. Az Átlátszó.hu még 2013-ban írta meg, hogy feljelenti a rendőrségen (PDF) az MTVA-t közérdekű adatok eltitkolásának bűncselekménye miatt.

A dolog előzménye a Marslakók-ügy: jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a kért adatok a nyilvánosságra tartoznak, az MTVA mégsem volt hajlandó nyilvánosságra hozni őket. Az Átlátszó már akkor is megírta, hogy a Btk. értelmében akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, aki jogerős ítélet ellenére nem hozza nyilvánosságra az adatokat – adott esetben az MTVA akkori vezérigazgatója, Böröcz István.

A rendőrség két évig tologatta a feljelentést, két év után most jött egy határozat, hogy nem találják az általuk gyanúsított embert, ezért felfüggesztik a nyomozást, az MTVA munkatársa ellen pedig elfogatóparancsot adnak ki. Bár az MTVA azóta kiadta a kért adatokat, nyomozni a rendőrségnek hivatalból muszáj, hiszen a törvénysértés megtörtént.

Ez súlyosan hangzik, de nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen az említett munkatársat, mint azt elmondták, maga az Átlátszó is el tudta érni telefon. Az is kiderült, hogy a rendőrség a gyanúsítottat soha nem is kereste, ő nem is tudott az egész ügyről. Nem tartózkodik tehát ismeretlen helyen, és két hét múlva önkéntes vallomást tesz az ügyben. Az Átlátszó szerint egyébként elég furcsa, hogy "A nyomozást felfüggesztő határozatban nem az MTVA vezetőjét vagy egyéb érdemi döntéshozóját nevezik meg gyanúsítottként, vagyis az ítélet végrehajtásának elmaradásáért felelősként."

Az Átlátszó még 2012 augusztusában kérte ki a több százmillió forintba kerülő Marslakók című napi szappanoperával összefüggésben a Marslakók Produkciós Kft. számára kifizetett és még kifizetni kívánt tételek listáját, továbbá a kft. által kibocsátott számlákat. Szerették volna megismerni a műsorgyártás megszüntetéséről szóló szerződést is. Az MTVA az adatigénylésüket válaszra sem méltatta. Ezután indítottak pert, amit előbb első, most pedig másodfokon is megnyertek. Az adatokat a feljelentés után az MTVA azonnal elküldte.

Szerző

Elfogatóparancs a Marslakók ügyében

Akár telefonon is elérhető, mégis elfogatóparancsot adtak ki az MTVA egyik munkatársa ellen - írja az Index. Az Átlátszó.hu még 2013-ban írta meg, hogy feljelenti a rendőrségen (PDF) az MTVA-t közérdekű adatok eltitkolásának bűncselekménye miatt.

A dolog előzménye a Marslakók-ügy: jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a kért adatok a nyilvánosságra tartoznak, az MTVA mégsem volt hajlandó nyilvánosságra hozni őket. Az Átlátszó már akkor is megírta, hogy a Btk. értelmében akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, aki jogerős ítélet ellenére nem hozza nyilvánosságra az adatokat – adott esetben az MTVA akkori vezérigazgatója, Böröcz István.

A rendőrség két évig tologatta a feljelentést, két év után most jött egy határozat, hogy nem találják az általuk gyanúsított embert, ezért felfüggesztik a nyomozást, az MTVA munkatársa ellen pedig elfogatóparancsot adnak ki. Bár az MTVA azóta kiadta a kért adatokat, nyomozni a rendőrségnek hivatalból muszáj, hiszen a törvénysértés megtörtént.

Ez súlyosan hangzik, de nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen az említett munkatársat, mint azt elmondták, maga az Átlátszó is el tudta érni telefon. Az is kiderült, hogy a rendőrség a gyanúsítottat soha nem is kereste, ő nem is tudott az egész ügyről. Nem tartózkodik tehát ismeretlen helyen, és két hét múlva önkéntes vallomást tesz az ügyben. Az Átlátszó szerint egyébként elég furcsa, hogy "A nyomozást felfüggesztő határozatban nem az MTVA vezetőjét vagy egyéb érdemi döntéshozóját nevezik meg gyanúsítottként, vagyis az ítélet végrehajtásának elmaradásáért felelősként."

Az Átlátszó még 2012 augusztusában kérte ki a több százmillió forintba kerülő Marslakók című napi szappanoperával összefüggésben a Marslakók Produkciós Kft. számára kifizetett és még kifizetni kívánt tételek listáját, továbbá a kft. által kibocsátott számlákat. Szerették volna megismerni a műsorgyártás megszüntetéséről szóló szerződést is. Az MTVA az adatigénylésüket válaszra sem méltatta. Ezután indítottak pert, amit előbb első, most pedig másodfokon is megnyertek. Az adatokat a feljelentés után az MTVA azonnal elküldte.

Szerző