Apropó a kabinet, noha az eseményre a „norvég-ügyben” illetékes kormányzati szereplők is meghívást kaptak, ők más elfoglaltságra hivatkozva visszautasították azt. Így aztán nem is láthatják – amit a Népszava tudósítója már a délelőtt kipróbálhatott -, hogy miként kell bánni egy ritka, fokozottan védett madárfaj, a gyöngybagoly képviselőjével. Pedig a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány standján nemcsak egy szemet gyönyörködtető madarat csodálhatunk meg közelről, de bagolyodút is készíthetnek az érdeklődők. A civil szervezet ráadásul nemcsak a madarakért lép fel, de természetvédelemmel foglalkozó szakemberek képzéséért, jó példákkal való szembesítéséért, sőt, a közösség erősítéséért is dolgozik.
Játékos programokból sincs hiány: a „norvégmintások” nemcsak a kicsiknek, a felnőtteknek is kalandparkkal készültek. A Magyar Szegénységellenes Hálózat standján például bárki kipróbálhatja, hogy milyen lenne közmunkásként (meg)élnie, hiszen valódi közmunkások, tényleges munkakörülményeit bemutató közfoglalkoztatási akadálypálya várja a Dürlinbe látogatókat. Rögtön emellett bárki beszállhat egy másik „játékba”: a legfőbb magyar környezetvédelmi problémákat „versenyeztető” EMLA standján ugyanis a látogatók megismerhetik, milyen fő környezeti konfliktusok meghatározók napjainkban, és milyen jogaink vannak az ezekkel kapcsolatos fellépésre.
Forrás: Norvégminta Fesztivál/Facebook
Délelőtt óta rotyog a bográcsban valami finomság a Hernád Völgye Egyesület sátránál, ahol a halmaji roma asszonyok hagyományos ételekkel és beszélgetéssel várják a látogatókat. A standon emellett egyedülálló anyákkal is találkozhatunk a Holdam Egyesületnek köszönhetően, amely olyan szociális hálót kíván nyújtani ezeknek a nőknek, amely valamilyen szinten pótolni tudja a segítő családi háttér, s a társ hiányát. A stand előtt performansz formájában szembesülhetünk azzal, milyen súlyok húzzák az egyedül álló édesanyákat. A Kék Pont Alapítvány standján egész napos szabad diskurzus várja a kilátogatókat a Felépülés Bajnokai projekt szellemében. Adnak a testnek, léleknek és szellemnek egyaránt, shiatsu-masszázzsal és krisnatudatú felépülők által kínált finomságokkal fűszerezve. Közelükben a Transparency International kvízét is ki lehet próbálni, mi „korrupcióellenes szuperhős” minősítésre tettünk szert az igencsak magyaros kérdéssor kitöltésével.
A Norvég Civil Támogatási Alap rendezvényének házigazdája ma és holnap este Hajós András lesz. A két nap alatt csaknem nyolcvan, változatos területeken dolgozó szervezet munkáját ismerhetjük meg; a gyerekprogramok, kiállítások, színházi előadások, koncertek, városi séták, vetítések és játékok – azaz az igazi fesztiválprogramok mellett szakmai fórumok, kerekasztal-beszélgetések várják az érdeklődőket. Ma este a Parno Graszt, holnap a ColorStar és Marge koncertjei, majd pedig mindkét napon a Tilos Dj-k által menedzselt buli is várja a fesztiválozókat. A programok ingyenesek, de a résztvevő civil szervezetek adományokat elfogadnak.
Pizza, sör, adatnyilvánosság
„Aki közpénzzel gazdálkodik, aki közhatalmat gyakorol, annak tűrnie kell, hogy az adófizető állampolgárok kíváncsiak arra, hogy mire és hogyan költik el azt a pénzt, amiért ők dolgoztak meg” – fogalmazta meg a közérdekű adatigénylések célját Ligeti Miklós a Norvégminta Fesztivál délelőtti kerekasztal-beszélgetésén. A Transparency International (TI) jogi igazgatója a „Miért fontos az átláthatóság, mit tehetünk a korrupció ellen állampolgárként, civil szervezetként vagy éppen egy önkormányzat vezetőjeként?” címmel meghirdetett fórumon a az Átlátszó.hu oknyomozó újságírója, Becker András, K-monitor és az eDemokrácia Egyesület képviselőjével együtt beszélt munkájukról, s annak céljairól, így például arról, miért nem is lehet visszaélésszerű az adatigénylés. A szakemberek szerint ugyanis minden közérdekű adat, ami közpénzek felhasználásával kapcsolatos, s ezt maga a kormányoldal is rögzítette az alaptörvényben.
A Norvég Alap talán éppen ezért támogatja a közpénzfelhasználás és a kormányzati, önkormányzati döntéshozatal nyilvánosságát szolgáló civilek munkáját, különböző programokon keresztül. Az Átlátszó KiMitTud weboldala és közadatigénylő, oknyomozó képzései például demokráciafejlesztő eszközként növelhetik a társadalmi aktivitást a korrupciós ügyekben. Erre szükség is van, hiszen az idevágó felmérések szerint a magyarok 70 százaléka nem tenné szóvá, ha korrupciót tapasztal. Nyilván ez állhat annak hátterében is, hogy Magyarországon burjánzik a rendszerszintű korrupció. Ezel szemben állíthat példát az eDemokrácia Üvegfalu programja, mely Pázmánd településen elsőként az országban teljesen átlátható önkormányzat működési modellt kíván megteremteni, a helyhatóságokra kötelező mintegy 300 közérdekű adat teljeskörű nyilvánosságra hozatalával.
A K-Monitor "Adatozz okosan" című programjában civil szervezeteknek segítenek adatfelhasználással összekötött érdekérvényesítési projekteket megvalósítani. A TI pedig a norvég pályázati pénzből egyetemeken, s főiskolákon szervez korrupcióellenes képzéseket. A civil, jogvédő szervezetek egyébként nem ritkán közösen is dolgoznak; az Átlátszó, a K-Monitor és a TI a nagysikerű Vagyonnyilatkozatok éjszakája után például épp a jövő héten jelenti be hasonló, az adatnyilvánosságért való küzdelemben kulcsfontosságú programját, amelyben bárki részt vehet majd a tavalyi választási kampányköltések mintegy 13 ezer oldalnyi elszámolásainak vizsgálatában. Cserében nemcsak a „korrupcióellenes szuperhős” cím, Ligeti ígérete szerint sör és pizza is jár majd…
