Bakuban kifogtak Harcsán

Publikálás dátuma
2015.06.27. 07:50
Harcsa Zoltán (kékben) a sportág egyetlen magyar érmét szerezte FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az ökölvívó Harcsa Zoltán megosztott pontozással kapott ki az azeri Xaybula Musalov ellen, így bronzéremmel zárta a Bakuban zajló Európa Játékokat. A cselgáncsozóknál a 18 esztendős Gercsák Szabina az ötödik lett, míg Ungvári Miklós a hetedik helyet szerezte meg az Európa-bajnokságon.

Egy éremmel gazdagodott tegnap Magyarország a bakui Európa Játékokon. Az ökölvívók 75 kilogrammos kategóriájában versenyző Harcsa Zoltán az elődöntőben megosztott pontozással kapott ki a hazai közönség előtt ringbe lépő Xaybula Musalov ellen, így bronzéremmel búcsúzott a viadaltól. Ám, a döntéssel nem értett egyet az olimpiai ötödik bunyós.

„Úgy érzem sokkal jobb voltam ellenfelemnél, nekem kellett volna győznöm. Sajnálom, hogy a pontozók nem így látták. Az érem lehetett volna sokkal szebb is. A vereség azonban csak plusz löketet ad, arra sarkall, hogy még többet eddzek, még jobban odategyem magam”- nyilatkozta a mérkőzés után a mob.hu-nak Harcsa, aki a sportág egyetlen magyar érmét szerezte.

Azeri riválisa kiemelte nehéz mérkőzést játszott Harcsával, de szót ejtett a Ferencváros bunyósának nyilatkozatáról is.

„Hogy azt mondja, jobb volt nálam? A bokszolók szokták ezt mondani, még a rossz bunyósok se vallják be soha, hogy azok... Mindenesetre én köszönöm neki a harcot. Azt állította magáról, jó bunyós, és ez tényleg így is volt”- fogalmazott Xaybula Musalov.

A magyar cselgáncsozóknál ezúttal elmaradtak az érmek. A legközelebb a dobogóhoz a 18 esztendős Gercsák Szabina állt, aki az izraeli Linda Bolder legyőzése után egyetlen intéssel verte a spanyol Maria Bernabeut, majd a negyeddöntőben leszorítással kikapott a címvédő holland Kim Pollingtól. Így a miskolci dzsúdós a vigaszágon folytathatja szereplését, ahol ipponnal verte a 17 világkupa-éremnél tartó brit Sally Conwayt. Az ifjúsági olimpiai bajnok cselgáncsozó a bronzéremért a kétszeres Eb-harmadik osztrák Bernadette Graffal csapott össze, aki korábban Breitenbach Anettet búcsúztatta. A dobogóért zajló csatában végül az osztrák diadalmaskodott, igaz csak intéssel tudta megverni a magyar dzsúdóst.

A 73 kilósoknál az olimpiai ezüstérmes, háromszoros Európa-bajnok Ungvári Miklós végül a hetedik helyen zárta a kontinenstornát, miután a vigaszágon kikapott a címvédő holland Dex Elmonttól.

A többi magyar, Breitenbach Anett (70 kg), Szabó Franciska (63 kg), Csoknyai László és Krizsán Szabolcs (81 kg)) helyezetlenül zárta az Eb-t.

A vívóknál a női párbajtőrcsapatunk és a férfi kardcsapatunk is az ötödik helyen végzett.

Szerző

Ma döntő találkozó a görög rendezésről

Ma kellene megállapodniuk a hitelezőknek a görög hitelprogramról. Angela Merkel német kancellár az Európai Tanács brüsszeli csúcsértekezletén tartott péntek kora hajnali sajtóértekezletén is a szombatot jelölte meg a megállapodás utolsó időpontjaként. Mint mondta, döntő jelentőségű lesz az euróövezet pénzügyminisztereinek mai találkozója. Ha nem jönne létre a megállapodás, kizárt, hogy Athén vissza tudná fizetni június 30-ig a Nemzetközi Valutaalapnak majdnem 1,6 milliárd eurós elmaradását. Új uniós csúcstalálkozót nem rendeznek Görögország ügyében – közölte Werner Faymann osztrák kancellár.

Ha mégis megszületne a megegyezés, akkor rendkívül feszített tempóban kellene ratifikálni azt. A görög parlamentnek vasárnap kellene áldását adni rá, az eurózóna parlamentjeinek pedig, így a Bundestagnak is, legkésőbb hétfőn.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint, amelyről a Reuters hírügynökség számolt be, további öt hónappal kiterjesztenék a görög mentőprogramot, 16,3 milliárd eurónyi összeget tennének elérhetővé Athén számára. Ebből 10,9 milliárd eurót a görög bankok feltőkésítésére tettek félre, 1,8 milliárd a most lejáró mentőprogram utolsó részlete, s 3,6 milliárd a görög államkötvények felvásárlásból az Európai Központi Banknál keletkezett nyereség. Ebből az összegből azonnal megkapnának 1,8 milliárdot, azaz Görögország törleszteni tudná kedden esedékes kötelezettségeit. Ha Athén nem járul hozzá a kiterjesztéshez, a mentőprogram maradék részletéhez már nem jutna hozzá Görögország. Ha megállapodnak a kiterjesztésről, a görögök különféle feltételek teljesítése esetén négy részletben kapnák meg az összeget.

Hírek szerint az uniós csúcson az uniós állam- és kormányfők világossá tették Alkeszisz Ciprasz számára, nincs több mozgástere. Vagy elfogadja Athén a hitelezők javaslatait, vagy életbe lép e B-terv, ami Görögország euróövezetből való kiesését eredményezné. Kivált a holland, a finn, a szlovák, valamint a nem euróövezeti Bulgária miniszterelnöke követelte Ciprasztól, hogy fogadja el az ajánlatot. A görög miniszterelnök azt követelte, hogy a megállapodás csak az európaiakkal szülessen meg, s ne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Erre azonban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mondott egyértelmű nemet. Angela Merkel ezzel kapcsolatban azt közölte, a technikai részletek megvitatása nem lehet az EU csúcs témája, ez az arra kijelölt szakértők feladata.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke arra a kérdésre, az Európai Unióban maradhat-e Görögország, ha el kell hagynia az eurózónát, azt mondta: „erre nincs válasz az uniós alapszerződésben”.

A legújabb görög javaslatokról technikai szinten tegnap tárgyaltak a hitelezők, ma pedig az euróövezet pénzügyminiszterein a sor. Az Eurogroup tárcavezetőin a kimerültség jeleit lehet felfedezni. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter, volt kormányfő a Twitteren emlékeztetett arra, hogy kilenc nap alatt öt euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót tartottak, ami rekord. „Ideje lenne, hogy ennek valamilyen eredménye is legyen” – tette hozzá. A pénzügyminiszterek „sztárja” Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport holland vezetője, aki interjúk sorát adta az elmúlt hetekben. Tegnap azt közölte, ugyan továbbra is lát esélyt a megállapodásra, ehhez azonban „erős reformcsomagra” lenne szükség.

Kiszivárogtak a görögök legújabb reformjavaslatai, amelyek szakértők szerint jobbak az előzőeknél, s némi korrekcióval „jó alapot nyújtanak a további tárgyalásokhoz”. Kérdéses azonban, hogy ezekre a „korrekciókra” hajlandó lesz-e Görögország. Az előjelek nem túl kedvezőek. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint a hitelezőknek a nyugdíjrendszer csökkentésére vonatkozó javaslatai egyenesen abszurdak, ezért ezt nem is kívánja a parlament elé terjeszteni. Szerinte Athén teljes mértékben elkötelezett arra, hogy az euróövezetben maradjon. Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter úgy vélte, nagyon csekély a megállapodás esélye, s különben is, Görögország „képes lenne a saját lábára állni”.

A nyugdíjreform mellett a másik állandó vitaforrás az adósságleírás kérdése. Angela Merkel ezzel kapcsolatban az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján elmondta, hogy az egyeztetések jelenlegi szakaszában nincs szó adósságelengedésről.

Szerző

Ma döntő találkozó a görög rendezésről

Ma kellene megállapodniuk a hitelezőknek a görög hitelprogramról. Angela Merkel német kancellár az Európai Tanács brüsszeli csúcsértekezletén tartott péntek kora hajnali sajtóértekezletén is a szombatot jelölte meg a megállapodás utolsó időpontjaként. Mint mondta, döntő jelentőségű lesz az euróövezet pénzügyminisztereinek mai találkozója. Ha nem jönne létre a megállapodás, kizárt, hogy Athén vissza tudná fizetni június 30-ig a Nemzetközi Valutaalapnak majdnem 1,6 milliárd eurós elmaradását. Új uniós csúcstalálkozót nem rendeznek Görögország ügyében – közölte Werner Faymann osztrák kancellár.

Ha mégis megszületne a megegyezés, akkor rendkívül feszített tempóban kellene ratifikálni azt. A görög parlamentnek vasárnap kellene áldását adni rá, az eurózóna parlamentjeinek pedig, így a Bundestagnak is, legkésőbb hétfőn.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint, amelyről a Reuters hírügynökség számolt be, további öt hónappal kiterjesztenék a görög mentőprogramot, 16,3 milliárd eurónyi összeget tennének elérhetővé Athén számára. Ebből 10,9 milliárd eurót a görög bankok feltőkésítésére tettek félre, 1,8 milliárd a most lejáró mentőprogram utolsó részlete, s 3,6 milliárd a görög államkötvények felvásárlásból az Európai Központi Banknál keletkezett nyereség. Ebből az összegből azonnal megkapnának 1,8 milliárdot, azaz Görögország törleszteni tudná kedden esedékes kötelezettségeit. Ha Athén nem járul hozzá a kiterjesztéshez, a mentőprogram maradék részletéhez már nem jutna hozzá Görögország. Ha megállapodnak a kiterjesztésről, a görögök különféle feltételek teljesítése esetén négy részletben kapnák meg az összeget.

Hírek szerint az uniós csúcson az uniós állam- és kormányfők világossá tették Alkeszisz Ciprasz számára, nincs több mozgástere. Vagy elfogadja Athén a hitelezők javaslatait, vagy életbe lép e B-terv, ami Görögország euróövezetből való kiesését eredményezné. Kivált a holland, a finn, a szlovák, valamint a nem euróövezeti Bulgária miniszterelnöke követelte Ciprasztól, hogy fogadja el az ajánlatot. A görög miniszterelnök azt követelte, hogy a megállapodás csak az európaiakkal szülessen meg, s ne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Erre azonban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mondott egyértelmű nemet. Angela Merkel ezzel kapcsolatban azt közölte, a technikai részletek megvitatása nem lehet az EU csúcs témája, ez az arra kijelölt szakértők feladata.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke arra a kérdésre, az Európai Unióban maradhat-e Görögország, ha el kell hagynia az eurózónát, azt mondta: „erre nincs válasz az uniós alapszerződésben”.

A legújabb görög javaslatokról technikai szinten tegnap tárgyaltak a hitelezők, ma pedig az euróövezet pénzügyminiszterein a sor. Az Eurogroup tárcavezetőin a kimerültség jeleit lehet felfedezni. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter, volt kormányfő a Twitteren emlékeztetett arra, hogy kilenc nap alatt öt euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót tartottak, ami rekord. „Ideje lenne, hogy ennek valamilyen eredménye is legyen” – tette hozzá. A pénzügyminiszterek „sztárja” Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport holland vezetője, aki interjúk sorát adta az elmúlt hetekben. Tegnap azt közölte, ugyan továbbra is lát esélyt a megállapodásra, ehhez azonban „erős reformcsomagra” lenne szükség.

Kiszivárogtak a görögök legújabb reformjavaslatai, amelyek szakértők szerint jobbak az előzőeknél, s némi korrekcióval „jó alapot nyújtanak a további tárgyalásokhoz”. Kérdéses azonban, hogy ezekre a „korrekciókra” hajlandó lesz-e Görögország. Az előjelek nem túl kedvezőek. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint a hitelezőknek a nyugdíjrendszer csökkentésére vonatkozó javaslatai egyenesen abszurdak, ezért ezt nem is kívánja a parlament elé terjeszteni. Szerinte Athén teljes mértékben elkötelezett arra, hogy az euróövezetben maradjon. Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter úgy vélte, nagyon csekély a megállapodás esélye, s különben is, Görögország „képes lenne a saját lábára állni”.

A nyugdíjreform mellett a másik állandó vitaforrás az adósságleírás kérdése. Angela Merkel ezzel kapcsolatban az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján elmondta, hogy az egyeztetések jelenlegi szakaszában nincs szó adósságelengedésről.

Szerző