A Fidesz nem tud annyi pénzt adni a magyar fiataloknak, amennyiért hazajönnének – mondta lapunk megkeresésére Bárány Balázs, az MSZP országos elnökségének tagja. A százmillió forint, amit a Gyere haza fiatal! programra szánnak egyszerűen röhejes, hiszen ennek majd négyszeresét költötték az idegenellenes, uszító plakátokra és a tízszeresét a nemzeti konzultációra. Nem is csak gazdasági kérdésről van szó – folytatta a politikus, egy olyan országot kell teremteni, ahol az oktatási rendszer kiszámítható, és piacképes tudással vértezi fel a fiatalokat. Egy olyan országot, ahol a tanulmányait befejező fiatal el tud helyezkedni a szakmájában. Ahol a dolgozó emberek szemét nem éhbérrel szúrják ki, hanem a tisztességes munkáért tisztességes fizetés is jár; ahol a fiatalok számára nem csak álom a saját lakás, amihez csak akkor tudnak hozzájutni, ha a szüleik átadják nekik a kulcsot; ahol egy nyugdíjasnak egy ledolgozott élet után nem kell választania, hogy eszik, befűt vagy a gyógyszereit váltja ki, mert a három egyszerre nem működik. Ha Magyarország ilyen ország lesz, akkor nem fog mindenki elmenni, aki él és mozog, és akkor majd vissza is jönnek azok, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják szülőföldjüket. Bárány Balázs szerint honfitársaink a Fidesz által teremtett, példa nélkülien alacsony életszínvonal, illetve a kormányzó párt és a miniszterelnök személye és stílusa miatt mentek el.
Amit a kormány akar
A Nemzetgazdasági Minisztérium működtetésében áprilisban elindult a Gyere haza fiatal! elnevezésű program, amelynek hivatalos célja, hogy a következő években külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. Nem egyértelmű, hogy a “következő évek” kifejezés pontosan milyen hosszú időt takar, de az eddigi eredmények alapján nagyon-nagyon türelmesnek kell lenni. Az idén 50 magyarnak tudnak lehetőséget biztosítani a hazatérésre. A mostani ütemet tartva a legoptimistább számítások szerint 40 év alatt tudnának 5000 fiatalt hazacsábítani, miközben a legóvatosabb becslések szerint is legalább 300 ezren dolgoznak külföldön, de ennek akár a duplája is elképzelhető. A kormány nagyon szeretné, ha a fiatalok itthon találnának megfelelő munkalehetőséget, azonban szinte lehetetlennek tartják felvenni a versenyt a nyugat-európai bérekkel. A külföldön munkát vállaló magyarok hazatérését legtöbb esetben a honvágy okozza, a lakhatás- és munkahelyhiány, illetve családi problémák kezelése pedig motiválhatja.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte, hogy elsőként a Londonban élő és dolgozó magyarokat célozták meg. Mint mondta, a problémához mérten kicsi a program pénzügyi kerete, de sikeressége esetén rövid időn belül szélesíteni fogják a kört és már nemcsak az Egyesült Királyságra akarnak koncentrálni. Az államtitkár kiemelte: a program célcsoportját azok a diplomás, hiányszakmát űző fiatalok alkotják, akik jól beszélnek angolul, legalább egy éve külföldi állással rendelkeznek és szándékukban áll hazatérni. Bejelentette, hogy a program része a hazai vállalkozások elindításának segítése is.
Pákozdi Szabolcs az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit (OFA) Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hazai cégeknél leginkább mérnökök iránt mutatkozik igény, de az IT, logisztikai, HR és pénzügyi területen is nagy a szakemberhiány. A program együttműködő partnerei között van a Nestlé, a Lufthansa, a Suzuki, az IT Services Hungary, az Alcoa-Köfém, a Grundfos, a Videoton és a Denso.
- Munkahelyet
- Az állam fizeti a repülőjegyet
- Egy évi lakbért
- A munkába járás költségeit.
Számháború
A program egyelőre nem hozta meg a várt sikereket, Czomba Sándor május végén azt nyilatkozta a köztévén egy hónappal a program indulása után, hogy már 40 ezer külföldön élő magyar regisztrált a programba a Facebookon. Kicsivel később kiderült, hogy ez a hatalmas szám nem a regisztráltaké, hanem azoké, akik megnézték a bejegyzést a közösségi oldalon. A tárca még aznap kiadott egy közleményt, melyben pontosítottak: 581 fő regisztrált eddig a programra. Czomba államtitkár múlt héten már 800 regisztrációról beszélt, ha elfogadjuk, hogy ezúttal nem nézett el valamit. Az viszont ront az eredményen, hogy a program honlapja úgy van összerakva, hogy a legtöbb konkrét információért regisztrálni kell, tehát ha valaki csak szeretné megnézni, hogy egyáltalán van-e olyan állás a rendszerben, ami őt érdekelné, azt sem teheti meg a regisztráció nélkül.
A 444.hu információ szerint eddig 21 olyan ember akadt, akinek egyáltalán van bármi esélye állami segítséggel hazajönni, tehát aki feltöltötte a szükséges anyagait (önéletrajz, stb.) a rendszerbe, és részt vett a programot irányító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. interjúján. Közülük alig néhányan voltak eddig céges állásinterjún, a program segítségével megkötött munkaszerződésről még nem tudni. Ha feltételezzük, hogy ők 21-en végül mind találnak munkát, és úgy számolunk, hogy ez két hónap alatt jött össze, akkor évente 126 ember jöhetne haza a programban, tehát ha például az Angliában dolgozó magyarok közül csak százezret szeretne hazahozni így a kormány, akkor az alsó hangon 793 évig tartana.
És ez nem az egyetlen furcsaság a program körül. A 444.hu kérdéseire az OFA válaszolt. Eszerint vannak akik "már sikeresen elhelyezkedtek a magyarországi munkáltatónál". Ez a kétségkívül jó hír miért érdekes? Azért, mert Czomba Sándor az ATV reggeli műsorában egyetlen szóval sem említette, hogy lenne már elhelyezkedett hazatérő. Viszont teljes mértékben egyetértett a műsorvezetővel, amikor azt mondta, hogy többen már nagyon közel vannak a szerződéskötéshez. Megint valami félreértés történt? Az államtitkárnak nem szóltak a jó hírekről? Vagy csak nem akar büszkélkedni? Az OFA egy új számot is elhintett, szerintük már 900 regisztrált van, 54 emberrel vették fel a kapcsolatot és jelenleg 31 embert közvetítenek a cégekhez. Az mindenesetre látszik, hogy ha a program céljai pontosan úgy teljesülnének, ahogy azokat kitervelték, akkor sem lehetne ezzel érdemi változást elérni a magyarok tömeges külföldi munkavállalásában. Pár ember nyilván visszatelepül és ezt hatalmas eredménynek, sikernek lehet elkönyvelni, mivel eddig még az OFA szerint sem volt hasonló kezdeményezésre példa hazánkban. Az eddig jelentkezők számára reagálva Czomba Sándor arra hívta fel a figyelmet: ahogy a kiutazás, úgy a hazatérés sem egyszerű döntés, több hónapig is eltarthat, ám az már érzékelhető, hogy "rést ütöttünk a pajzson".
A jó példa
A sokadik érdekességet a történetben a magyar fiatalokat külföldről hazacsábító szervezet alapítója szolgáltatja. Azt hinnénk, hogy egy ilyen profilú szervezet első embere "példát mutat" és itthon dolgozik? Tévedünk. Azbej Trisztán, az alapító Amerikából jött haza, mert hiányzott neki Magyarország, azóta pedig már Izraelbe vállalt munkát. “Első ránézésre lehet ellentmondás, de én is haza fogok menni” - mondta Azbej, aki 2006-ig Amerikában tanult és dolgozott, jól fizető, biztos állást hagyott ott, hogy Magyarországon élhessen. A magyar fiatalok hazahívásáról még májusban beszélt az Országgyűlés ifjúsági albizottsága előtt: “Ez nekem személyesen fontos ügy, és politikai közösségem nagyon sokat segített, hogy belekezdjünk. Az alapítványnak az a hitvallása, hogy tartós, teljes körű boldogságot valaki csak az otthonában, saját hazájában tud elérni.”
Az alapítvány honlapján egyébként egy-két elég meredek érv is szerepel a hazajövetel mellett, például, hogy "Magyarországot még nem érintette meg a nemeket összemosó filozófiák szele." Ezek után érdekes volt látni a Nemzeti Innovációs Hivatal oldalán azt a hírt, hogy Azbej Trisztán személyében új tudományos és technológiai attasé kezdte meg munkáját Magyarország Tel Avivi-i nagykövetségén. Pont abban a városban, amelyet tavaly a világ legjobb meleg városának választottak. Azbejnek nem lehet könnyű egy olyan városban élni, amit ennyire "megérintett a nemeket összemosó filozófiák szele".
A külföldön élőket hazacsábító program egyébként nem számít újdonság a nagyvilágban. Koszovóban 2014-ben összesen 4600 koszovói állampolgár tért haza önként vagy kényszerből az Európai Unió országaiból. A hatóságok a legtöbb koszovóit Németországból küldik vissza, de Magyarországról, Svédországból és Svájcból is sok a hazatérő. Általában azokról a személyekről van szó, akik illegálisan jutottak be az Európai Unióba, és ott megpróbáltak menedékjogot kérni, az adott ország hatóságai azonban ezt elutasították.
Péter, 27 éves, Manchester: