Horn-emléktúra az új vasfüggönyök ellen

Ma újra meg kell küzdenünk azokért az elvekért, amelyek mentén Magyarország 1989-ben megszüntette a vasfüggönyt - hangsúlyozta a Népszavának az MSZP elnök-frakcióvezetője a tegnap Sopron közelében megrendezett, első Horn Gyula-emléktúra után.

Tóbiás József a magyar-osztrák határ közelében, a szögesdrótok jelképes átvágásának helyszínén a 26 évvel ezelőtti eseményre emlékezve azt emelte ki, hogy az ország mai vezetése épp ellentétes szellemben reagál a menekültáradatra, mint az akkori kormány, amelynek Horn a külügyminisztere volt. Úgy látja, az emberek többsége csalódott a rendszerváltásban, nem kis részben azért, mert ma ismét veszélyben vannak azok az értékek, amelyekért akkor küzdött az ország. A politikus szerint nemcsak a magyarok jólétét és biztonságát kell biztosítani, hanem szabad utat kell mutatni Európába, hogy "szögesdrótok, vasfüggönyök és sorompók ne zárjanak be minket".

Tóbiás arról is beszélt, többet kell tárgyalni az Európai Unióval arról, hogyan lehet közös megoldást találni a menekültek ügyére, mert azt sem kerítés, sem plakátkampány nem fogja megoldani. A pártelnök azt is hangsúlyozta, ez nemcsak Magyarország, hanem az egész unió számára is kihívás. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország több mint negyedszázada megteremtette Európa egységét, amiért példa lett a kontinensen. Ma viszont a kormány tettei lefelé húzzák az ország megítélését, mert az ország "bezárkózik, szembemegy és kiosztani akar, nem pedig tárgyalni, együttműködni és a jövőt keresni".

A hagyományteremtőnek szánt első emléktúrán Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese óriási tettnek nevezte, hogy Horn Gyula külügyminiszterként osztrák kollégájával, Alois Mock-kal 1989. június 27-én közösen jelképesen átvágta a vasfüggönyt és ezzel jelképesen véget vetett a kontinens megosztottságának. Gaál István nyugalmazott határőr pedig arra emlékeztetett, hogy a határzár bontása valójában már hónapokkal korábban megkezdődött, ám Horn lépése mindenképpen jelentőségteljes volt. A vasfüggöny átvágásának helyszínén ma emlékoszlop áll.

Szerző

Béremelést várnak a közszolgák is - Videó!

Mától egy hétig egységes kék szalagot viselnek ruhájukon a közszolgálatban dolgozók - legalábbis erre kéri őket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A kormánytisztviselőket, önkormányzati tisztviselőket, illetve az egészségügyi és szociális területen tevékenykedők egy részét tömörítő érdekvédelmi szervezet akciójával arra akarja felhívni a figyelmet, hogy július 1-jén, a köztisztviselők napján nincs okuk ünneplésre, mert hetedik éve nem változik az ágazatban dolgozók bére, vagy ha igen, az csökkenés és nem emelkedés.

A kék szalag nemcsak egymásnak üzen az összetartozásról, hanem Boros Péterné reményei szerint az ügyfeleknek is megmutatja, hogy bajban van az asztal túloldalán ülő ember is. Az MKKSZ főtitkára lapunkat és a nyilvánosságot is arra biztatta: bátran kérdezzék meg, hogyan tud megélni az ügyintéző a garantált szakmunkás bérminimum alatti pénzből, mert ma közülük 27 ezren 78 ezer forintot vagy annál kevesebbet keresnek. Ráadásul a járási hivatalok feladatainak átszervezésével sokaknak akár 50 ezer forinttal is csökkent a bére, mert a földhivatalok, munkaügyi szervezetek vagy állategészségügyi szervek beolvadásával kevesebb vezetőre van szükség, tehát sokan kerültek alsóbb besorolásba. A szakszervezeti vezető szerint arra is érdemes lenne felfigyelni a közvéleménynek és a politikusoknak, hogy csak nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatokban tudtak bért emelni, de a kisebb településeken hét éve mozdulatlanok a juttatások, amelyek közben elvesztették vásárlóerejük egyharmadát.

Boros Péterné szerint munkatársaik lojalitása sem képes már elfedni a lakosság elől, hogy az általános pénzhiány miatt esik a szolgáltatások színvonala. A legnagyobb bajnak mégis azt tartja, hogy a kormány és a munkáltatók számára nem számít, hogy mi van a közszolgálatban munkát vállalóval. A múlt héten Dublinban tanácskozott a Független Európai Szakszervezetek Szövetsége, ahol hasonló tapasztalatokról számoltak be még a nálunk fejlettebb országok érdekképviseleti vezetői is, mert mindenhol a közszolgálati terület szenvedte meg leginkább a gazdasági válságot. A magyar szakszervezeti vezető, aki egyben alelnöke a nemzetközi szervezetnek is, a Népszavának úgy fogalmazott: a kék szalaggal el akarják indítani a párbeszédet, hogy egyre többször foglalkozzanak maguk az érintettek is ezekkel a bajokkal. Beszéljenek róla, közösen keressék a lehetséges megoldási módokat. Zajlik a kormánytisztviselők életpálya-modelljének kidolgozása, ígéret van rá, hogy egy év múlva bevezetik, de az önkormányzatoknál dolgozó tízezrek egyelőre még ebben sem reménykedhetnek - emlékeztetett, hozzátéve: az érdekvédők akciókat szerveznek és minden lehetséges fórumon harcolnak a béremelésekért, a szemléletváltásért, azért, hogy ismerjék el a közszolgálatban dolgozók sokszor embert próbáló munkáját. Azt gondolják, a politikának előbb-utóbb lépnie kell.

Balhék és oszlatások a Fideszben

Rekordszámú, összesen tizenöt települési alapszervezetet feloszlatott, egyet pedig megszüntetett a Fidesz országos választmányi elnöksége - derült ki a VS.hu birtokába jutott összesítésből nemrég. A testület áprilisi, háromnapos ülésén született döntések egy része már nyilvánosságra került, de több szervezet feloszlása visszhangtalan maradt.

A portál szerint az intézkedések a szervezeteken belüli konfliktusokkal függtek össze - a legtöbb évek óta húzódik, de sok helyen a tavalyi önkormányzati választás eredménye szította az ellentéteket. Például Ózdon, Pakson, Sásdon és Szigetváron az országos választmány indoklása szerint a Fidesz választási esélyeit veszélyeztető belső megosztottság és széthúzás miatt volt szükség az oszlatásra, míg Abonyban a helyi csoport vezetője és tagjai között volt olyan mértékű a szembenállás, amely a választmány szerint a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjének választási kudarcához vezetett.

A portál úgy értesült, szintén belső konfliktusok miatt szóba került a zuglói és a kiskunfélegyházi csoport feloszlatása is. Zuglóban végül "csak" kizárták a pártból a kerület jelenlegi parlamenti képviselője, Papcsák Ferenc volt polgármester egyik legfőbb helyi ellenlábasát, Ferdinándy Istvánt. Kiskunfélegyházán pedig a helyi szervezet vezetését bízta új emberre a választmány, mert a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum tavaly októberben megszégyenítő vereséget mért az elvileg szövetséges, de a jelöltállítási konfliktusok miatt a választáson végül külön indult Fidesz jelöltjeire. A fórum által támogatott Csányi József több mint kétszer annyi voksot kapott, mint a várost 2010-től 2014-ig vezető Kapus Krisztián, és egy kivétellel a tíz egyéni körzet mindegyikét is a kis párt jelöltjei vitték el.

Az országos választmány döntései a Fidesz november végi tisztújító kongresszusával függnek össze. Az ütemterv szerint az építkezést ugyanis alulról kell kezdeni, a szervezeteket szeptember első hetéig kell újjáalakítani, hogy aztán küldötteket delegáljanak és jelölteket javasoljanak a Fidesz vezető tisztségeire. Egy feloszlatott szervezetbe az alapszabály szerint bárki ismét jelentkezhet, a csoport újjáalakítással megbízott vezetője azonban maga dönt róla, hogy kit vesz fel.

Szerző