Béremelést várnak a közszolgák is - Videó!

Mától egy hétig egységes kék szalagot viselnek ruhájukon a közszolgálatban dolgozók - legalábbis erre kéri őket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A kormánytisztviselőket, önkormányzati tisztviselőket, illetve az egészségügyi és szociális területen tevékenykedők egy részét tömörítő érdekvédelmi szervezet akciójával arra akarja felhívni a figyelmet, hogy július 1-jén, a köztisztviselők napján nincs okuk ünneplésre, mert hetedik éve nem változik az ágazatban dolgozók bére, vagy ha igen, az csökkenés és nem emelkedés.

A kék szalag nemcsak egymásnak üzen az összetartozásról, hanem Boros Péterné reményei szerint az ügyfeleknek is megmutatja, hogy bajban van az asztal túloldalán ülő ember is. Az MKKSZ főtitkára lapunkat és a nyilvánosságot is arra biztatta: bátran kérdezzék meg, hogyan tud megélni az ügyintéző a garantált szakmunkás bérminimum alatti pénzből, mert ma közülük 27 ezren 78 ezer forintot vagy annál kevesebbet keresnek. Ráadásul a járási hivatalok feladatainak átszervezésével sokaknak akár 50 ezer forinttal is csökkent a bére, mert a földhivatalok, munkaügyi szervezetek vagy állategészségügyi szervek beolvadásával kevesebb vezetőre van szükség, tehát sokan kerültek alsóbb besorolásba. A szakszervezeti vezető szerint arra is érdemes lenne felfigyelni a közvéleménynek és a politikusoknak, hogy csak nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatokban tudtak bért emelni, de a kisebb településeken hét éve mozdulatlanok a juttatások, amelyek közben elvesztették vásárlóerejük egyharmadát.

Boros Péterné szerint munkatársaik lojalitása sem képes már elfedni a lakosság elől, hogy az általános pénzhiány miatt esik a szolgáltatások színvonala. A legnagyobb bajnak mégis azt tartja, hogy a kormány és a munkáltatók számára nem számít, hogy mi van a közszolgálatban munkát vállalóval. A múlt héten Dublinban tanácskozott a Független Európai Szakszervezetek Szövetsége, ahol hasonló tapasztalatokról számoltak be még a nálunk fejlettebb országok érdekképviseleti vezetői is, mert mindenhol a közszolgálati terület szenvedte meg leginkább a gazdasági válságot. A magyar szakszervezeti vezető, aki egyben alelnöke a nemzetközi szervezetnek is, a Népszavának úgy fogalmazott: a kék szalaggal el akarják indítani a párbeszédet, hogy egyre többször foglalkozzanak maguk az érintettek is ezekkel a bajokkal. Beszéljenek róla, közösen keressék a lehetséges megoldási módokat. Zajlik a kormánytisztviselők életpálya-modelljének kidolgozása, ígéret van rá, hogy egy év múlva bevezetik, de az önkormányzatoknál dolgozó tízezrek egyelőre még ebben sem reménykedhetnek - emlékeztetett, hozzátéve: az érdekvédők akciókat szerveznek és minden lehetséges fórumon harcolnak a béremelésekért, a szemléletváltásért, azért, hogy ismerjék el a közszolgálatban dolgozók sokszor embert próbáló munkáját. Azt gondolják, a politikának előbb-utóbb lépnie kell.

Balhék és oszlatások a Fideszben

Rekordszámú, összesen tizenöt települési alapszervezetet feloszlatott, egyet pedig megszüntetett a Fidesz országos választmányi elnöksége - derült ki a VS.hu birtokába jutott összesítésből nemrég. A testület áprilisi, háromnapos ülésén született döntések egy része már nyilvánosságra került, de több szervezet feloszlása visszhangtalan maradt.

A portál szerint az intézkedések a szervezeteken belüli konfliktusokkal függtek össze - a legtöbb évek óta húzódik, de sok helyen a tavalyi önkormányzati választás eredménye szította az ellentéteket. Például Ózdon, Pakson, Sásdon és Szigetváron az országos választmány indoklása szerint a Fidesz választási esélyeit veszélyeztető belső megosztottság és széthúzás miatt volt szükség az oszlatásra, míg Abonyban a helyi csoport vezetője és tagjai között volt olyan mértékű a szembenállás, amely a választmány szerint a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjének választási kudarcához vezetett.

A portál úgy értesült, szintén belső konfliktusok miatt szóba került a zuglói és a kiskunfélegyházi csoport feloszlatása is. Zuglóban végül "csak" kizárták a pártból a kerület jelenlegi parlamenti képviselője, Papcsák Ferenc volt polgármester egyik legfőbb helyi ellenlábasát, Ferdinándy Istvánt. Kiskunfélegyházán pedig a helyi szervezet vezetését bízta új emberre a választmány, mert a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum tavaly októberben megszégyenítő vereséget mért az elvileg szövetséges, de a jelöltállítási konfliktusok miatt a választáson végül külön indult Fidesz jelöltjeire. A fórum által támogatott Csányi József több mint kétszer annyi voksot kapott, mint a várost 2010-től 2014-ig vezető Kapus Krisztián, és egy kivétellel a tíz egyéni körzet mindegyikét is a kis párt jelöltjei vitték el.

Az országos választmány döntései a Fidesz november végi tisztújító kongresszusával függnek össze. Az ütemterv szerint az építkezést ugyanis alulról kell kezdeni, a szervezeteket szeptember első hetéig kell újjáalakítani, hogy aztán küldötteket delegáljanak és jelölteket javasoljanak a Fidesz vezető tisztségeire. Egy feloszlatott szervezetbe az alapszabály szerint bárki ismét jelentkezhet, a csoport újjáalakítással megbízott vezetője azonban maga dönt róla, hogy kit vesz fel.

Szerző

Vitanap és uszítás

Publikálás dátuma
2015.06.29. 07:09
Afgán migránsok a szerbiai Szabadka határában – a magyar hatóságok nem várják tárt karokkal a segélykérőket FOTÓ: MTI/BALOGH ZOL
A bevándorlók agresszívek, lopnak, félünk tőlük és véletlenül sem tartják be a törvényeinket - állítja a Fidesz, melynek egyes képviselői az ellenzéket okolják a migrációs hullám miatt, s újra a félelemkeltés és a menekültek elleni uszítás eszközét bevetve tematizálná a közvéleményt. Eközben a parlament vitázhat a helyzet "európai" kezeléséről is, hiszen az MSZP összegyűjtötte a Ház rendkívüli ülésének összehívásához szükséges aláírásokat.

Összegyűjtötte az MSZP az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívásához szükséges számú aláírást, így július 6-ig a parlament elé kerülnek a párt menekültügyi megoldási javaslatai - erősítette meg a Népszavának Tóbiás József. A szocialista pártelnök-frakcióvezető szerint minden eszközzel segíteni kell a menekülteket segítő szegedi csoport tevékenységéhez hasonló kezdeményezéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy a kormány gyűlöletkeltő kampánya ellenére a magyar lakosság emberként tud viselkedni.

"Európának még több tárgyaláson közös megoldásokat kell találni az akár egy évtizednél is tovább tartó népvándorlás kezelésére, mert ebben a helyzetben mindenképpen a józan észnek kell győznie" - hangsúlyozta Tóbiás. Az MSZP a menekültkérdés azonnali, saját hatáskörben történő kezelésére azt javasolja, hogy a kormány 22 milliárd forintot csoportosítson át a migrációs nyomás kezelését végző szervek munkájának megerősítésére. Így 300 fővel meg lehetne emelni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létszámát, a rendőrség technikai eszközöket, helikoptert, drónokat, szállítójárműveket, terepjárókat és hőkamerákat vehetne a déli határszakasz védelmére. A pénzből bővíteni lehetne a határrendészet létszámát is. Az ellenzéki párt a Btk. szigorítását is javasolja, hogy az embercsempészek akár tíz évre is rács mögé kerülhessenek.

Feljelent az LMP a plakátkampány miatt
A közbeszerzési törvény megszegése miatt, ismeretlen tettes ellen ügyészségi feljelentést tesz az LMP a menekültellenes nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátkampány tendereztetése ügyében. Hadházy Ákos, a párt elnökségi tagja kiemelte, a jogszabályok értelmében a 300 millió forintos plakátkampány esetében nyílt pályázatot kellett volna kiírni, a hirdetményes tárgyalásos tender helyett, amelyen - közlése szerint - Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szomszédjának cége is részt vett. Hadházy úgy fogalmazott, vannak olyan "faék egyszerűségű" ügyek, amikor az ügyészség nem utasíthatja el a feljelentést. A kabinet sürgősségre vonatkozó védekezése ráadásul nem állja meg a helyét - mondta az ellenzéki politikus -, mivel a kormánynak volt ideje megtervezni kampányát.

Hogy mindezeket megfontolja-e a kormány, nem tudni, az ugyanakkor már biztos, hogy a menekültügyben pénzt és energiát nem kímél a kormány. Kedden dönthet például a Ház a Fidesz javaslatáról, mellyel módosíthatják a menedékjogi törvényt, így lehetővé tennék a kormánynak a migráció szempontjából biztonságos tranzitországok kijelölését, az onnan Magyarországra érkezők pedig nem igényelhetnének politikai menedékjogot. Eközben mobil hőkamerával ellátott mikrobuszok érkeztek a röszkei határátkelőhelyre tegnap. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közölte: első ütemben - havi váltásban - tíz rendőr, négy mobil hőkamerával ellátott járművel, valamint egy terepjáróval indult el a szerb-macedón határra. Papp Károly országos rendőrfőkapitány Milorad Veljovic szerb rendőrségi főigazgatóval Szegeden állapodott meg abban, hogy a februárihoz hasonló széleskörű együttműködésre van szükség az illegális migráció elleni fellépés érdekében.

Magyarán az illetékes hatóságok kiszolgálják a kormányoldal kommunikációs kampányát az ügyben, nagy erőkkel lépnek föl a többnyire afgán, szír menekültekkel szemben. "Örülnénk neki, ha az illegális bevándorlók mozgását korlátoznák, az itt élők véleménye szerint pedig a 2012 előtti szabályok visszaállításával újra zárttá kellene tenni a migrációs táborokat" - hangoztatta a fideszes Tessely Zoltán szombaton is. Bicske országgyűlési képviselője reményét fejezte ki, hogy a kormány - az általa is helyesnek és az egyetlen felelős döntésnek tartott - biztonsági határzár mellett további szigorú intézkedésekről fog dönteni Magyarország lakossága és a Bicskén élő emberek érdekében. Állította, az illegális bevándorlók veszélyt jelentenek közbiztonsági szempontból, márpedig a Fejér megyei városban is működik évtizedek óta egy migrációs tábor. Példaként említette, hogy néhány nappal ezelőtt egy bicskei hipermarketben egy illegális bevándorló "nézőpontjának nagyobb nyomatékot adva" kést rántott. "Megdöbbentünk és megijedtünk, tartunk a bevándorlóktól és féltjük hozzátartozóinkat, gyermekeinket, főleg a fiatal lányokat" - fogalmazott, kijelentve: meg kell védeni Magyarországot a kontroll nélküli népvándorlástól.

Megrázó felvételek a menekülttáborból
Vérző szájú gyerek, eszméletlen, földön fekvő menekült, szabadságot követelő tömeg - sokkoló videókat tett közzé az egyik magyarországi menekülttáborból egy szír férfi. A fiatal fotós végigfilmezte az elmúlt hónapot, amíg Szíriából útnak indult és biciklivel Magyarországra jutott. A férfi azt írta a Facebook-oldalán, hogy szörnyű körülmények között vannak több százan, nők, férfiak, gyerekek kénytelenek együtt aludni a hidegben.

A tűrőképességünk határára érkeztünk, ezt a hatalmas tömeget nem tudjuk befogadni - mondta egy nappal később, Nógrádi Zoltán. Mórahalom fideszes polgármestere szerint "Európa kapui tárva-nyitva állnak. Ennek az a következménye, hogy kontroll, szabály és rend nélkül áramlik az illegális bevándorlás tömege az Európai Unió irányába, Európa belseje felé". A politikus szerint a problémáért az ellenzéket terheli felelősség, mert Gyurcsány Ferenc szerinte néhány évvel ezelőtt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás esetében "az erdélyi magyarokat lerománozva féltette az országot a román bevándorlástól, most viszont a Pakisztánból, Afganisztánból, Nigériából és más egyéb országokból érkezőket úgy minősíti, mint akiket nekünk itt kötelességünk ellátni." Nógrádi nemcsak a Demokratikus Koalíció elnökére, Botka László szegedi MSZP-s polgármesterre is "kiakadt", a két politikus "érdekeiről" tett föl kérdéseket a menekültügyben.

A Fidesz kampányába ugyanis nemcsak a "plakátjavítók" zavarnak be. Sokan segítenek hivatalos ügyeket intézni a szegedi állomáson rekedt menekülteknek is miután megalakult a MigSzol Szeged csoport - számolt be a hvg.hu. A két napja szerveződő segítő csoport tagjainak száma már 30 körül van, így nemcsak élelemhez jutnak a menekültek, hanem tolmácsot, eligazítást, magyarázatot, tanácsokat is kaphatnak.

Stadionokban szállásolnák el őket
Tucatnyian demonstráltak vasárnap délután a Hősök terén a tervezett magyar-szerb határzár ellen. Ellentüntetők is voltak, akik folyamatos kiabálással zavarták meg a rendezvényt. A rendőrség sorfalat állt, de más intézkedésre nem volt szükség. Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság nevében azt mondta az eseményen: Európa menedéket jelentett a menekülteknek, akiket a kormány bűnözőnek nevez – vélekedett Büki Zoltán. Szerinte, ami most történik egy új putyini félázsiai diktatúrához vezet. Bejelentette: pénzt gyűjtenek drótvágóra. Szabó Gábor, a Kossuth téri több hónapos sátras tüntetés egyik szervezője arról beszélt, hogy a menekülteket a közpénzen épített stadionokban kellene elszállásolni.

Szerző