Előfizetés

Meghátrált az elnök

Publikálás dátuma
2015.06.29. 11:15
Az örmény elnök. FOTÓ: Kris Connor/Getty Images
Felfüggesztette az energiaárak drasztikus növelését előirányzó rendeletet Szerzs Szargszján örmény elnök, jelentette a BBC online. 

Az áremelések miatt az utóbbi napokban nagyméretű lakossági tiltakozásra került sor Örményországban, sőt még a külföldön élő örmények körében is.

A köztársasági elnök bejelentette, átmenetileg a kormány fogja fedezni az energiaárak különbözetét, mindaddig míg a tervezet felülvizsgálata meg nem történik.

A kormányzati negyedhez vivő sugárutat azonban továbbra is lezárva tartják a tüntetők Jerevánban, mert álláspontjuk szerint az elnöki bejelentés nem teljesíti kérésüket. Az elnök ugyanis csak átmenti felfüggesztést ígért. A rendfenntartó erők is az utcán maradtak, vízágyúkkal felszerelve posztolnak a demonstrálók közelében.

A jereváni tiltakozások az áremelések június 17-i bejelentése után kezdődtek. A kormányzat eredeti tervei szerint augusztus 1-től  17-22 százalékkal emelkednének a fogyasztói árak. 

Görög válság: nagyot zuhanhat az árfolyam - Tüntetés Athénban

Publikálás dátuma
2015.06.29. 11:12
Illusztráció: Milos Bicanski/Getty Images
Az előrejelzéseknek megfelelően nem nyitottak ki a bankok hétfőn Görögországban, miután Ciprasz népszavazást jelentett be a hitelprogramról egy olyan időpontban, amikor már lejár a hitelmegállapodás hatálya. Brüsszel egy gyorselemzés alapján indokoltnak tartotta a pénzcsapok elzárását, több EP-képviselő azonban bírálta a görög döntést. A szakértők jelentős mértékű árfolyamesésre számítanak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), Varga Mihály szerint azonban csekély hatással vannak a görög események a magyar gazdaságra. Közben Athénban néhány száz tiltakozó vonult utcára a görög kormány álláspontja mellett demonstrálva. 

Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője nagy esésre számít az európai és a magyar részvénypiacokon, egyértelműen a görög események hatására. Görögország gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, banki tőkekorlátozásokat is be kellett vezetni - mondta. Az ázsiai piacok 3 százalékos mínuszban voltak hajnalban, s ez a negatív hangulat a szakértő szerint Európára is át fog terjedni, ahol vélekedése szerint 3-4 százalékos esés is elképzelhető. A magyar tőzsdét is negatívan befolyásolják az események, ahol "méretesebb" esést is elképzelhetőnek tart az Erste elemzője. Nagy András elmondta: enyhén pozitív hír, de nem ellensúlyozza a fentieket, hogy a Mol bejelentette: 40 ezer hordóra növelte a kitermelését a kurdisztáni Shaikan olajmezőn.

Brüsszel egyetért a tőkekorlátozással

A bejelentett görögországi tőkekorlátozásokat az Európai Bizottság az uniós jog őreként gyorselemzésnek vetette alá, s az intézkedéseket indokoltnak tartja - mondta Jonathan Hill, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős tagja. A vizsgálatra azért volt szükség, mert a tőke szabad mozgása normális körülmények között nem korlátozható, ezt az uniós jog tiltja - magyarázta a biztos. A bizottság viszont úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi és bankrendszer stabilitásának megőrzése olyan közérdek, amely indokolttá teszi a tőkekorlátozások átmeneti bevezetését.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank üzletkötője szerint is erős turbulenciával indulhat a nap, a hétvégi görög események kihatnak az európai és a magyar tőzsdére. Úgy vélekedett, a nap első felében egyértelműen árfolyamcsökkenés lesz, de ha a tárgyaló felektől pozitív hír érkezik, arra azonnal reagálnak a befektetők. A magyar papírok közül az OTP-t befolyásolhatja a legjobban a görög helyzet, az elmúlt hetekben is a magyar bankpapír reagált leginkább a hírekre - mondta. Az eladói nyomás fog dominálni hétfőn, az árfolyam-emelkedésre játszó pozíciókat zárni fogják a befektetők és árfolyamesésre játszókat fognak nyitni - tette hozzá.

Varga optimista

Varga Mihály szerint a görög válság legújabb eseményei igen csekély hatással vannak a magyar gazdaságra, a görög gazdaság kereskedelmi kapcsolatai Magyarországgal viszonylag mérsékeltek, a külkereskedelmi áruforgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy két hatással számolni kell: az egyik az árfolyam alakulása, a másik pedig az állampapírok hozamaira gyakorolt hatás. Kiemelte, az elmúlt hetekben az árfolyamot tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges görög csőd vagy egy eurózónából való kilépés hatását. Rámutatott: az állampapír piacon azonban előfordulhat, hogy a befektetők most a perifériaországok állampapírjai helyett más területeken keresnek befektetést, így az állampapírok hozamának emelkedésére lehet számítani, de itt sem kell drasztikus, érzékeny hatással számolnia Magyarországnak.

A kormány mellett tüntettek Athénban

Görögországban a tüntetők az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elleni jelszavakat skandálva vonultak az athéni parlament épülete elé, miután a kormány bejelentette a bankok zárvatartását egész héten és az automatákból történő készpénzfelvétel korlátozását.  

Illusztráció: Milos Bicanski/Getty Images

Illusztráció: Milos Bicanski/Getty Images

A vasárnapi tüntetés méretei meg sem közelítették az elmúlt napok vagy korábbi időszakok kormánypárti megmozdulásait, ami a lakosság elbizonytalanodását jelzi az államcsőd kézzelfogható közelségbe kerülésével.  Ezt követően az Európai Bizottság székháza elé vonultak, ahol röplapokat osztogattak azzal a felirattal, hogy „A drachma jobb, mint az alávetettség” vagy „Nem vagyunk adósok, nem árulunk semmit és nem fogunk fizetni.”

Elég a „disznófejűségből”

Az Európai Parlament frakciói közül elsőként a liberálisok reagáltak az eurózóna-vezetők és a görögök közti tárgyalások megszakadására. Guy Verhofstadt frakcióvezető azt nyilatkozta, hogy mind az eurózóna vezetőinek, mind Varufakisz görög pénzügyminiszternek vissza kell térnie a józan ész politikájához. 

Verhofstadt az elsők között mondja ki nyíltan, hogy ha megvalósul Görögország kivonulása (kizárása) az eurózónából, akkor a hitelezők búcsút mondhatnak a pénzüknek. Azt javasolja, hogy az utolsó napok kicsinyes vitáin felülemelkedve indítsanak el egy három hónapos reformprogramot, amelynek során tárgyilagosan megvitatják, hogy milyen átfogó változtatásokra van szükség. Túl kell lépni azon, hogy az európai vezetők kizárólag adóemelést és a nyugdíjak csökkentését ajánlgassák a görögöknek. Ehelyett szerinte a görög állami bürokrácia csökkentésére, a szabad vállalkozás feltételeinek javítására van szükség.

Faymann bírálta a népszavazás ötletét
Az osztrák kancellár szerint a görögök által tervezett népszavazás kétségbeesésből született kezdeményezés. Faymann meglátása szerint most van itt az ideje, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Az ajtó keddig nyitva áll - jegyezte meg a kancellár. Miután az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a pénzügyi mentőprogram kedden lejáró időbeli hatályát, Faymann szerint a görögöknek egy rövidtávú B-tervre van szüksége. 

Sophie in 't Veld, a frakció magyar ügyekben is aktív holland alelnöke úgy fogalmazott, hogy az eurózóna jövője fontosabb a Ciprasz-kormánynál és az eurózóna többi kormányánál is. Ha az euró projektje megbukik, akkor a politikai és morális kár még súlyosabb lesz, mint a pénzügyi csőd. A józan észnek, mondta meglehetősen kemény szavakkal, győznie kell a „disznófejűség és a lövészárok-logika” ellen. Verhofstadhoz hasonlóan ő is azt javasolja, hogy mindkét fél higgadjon le és kezdje újra a tárgyalásokat.

Hollande még bízik a megállapodásban

Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék - hangoztatta hétfőn Francois Hollande francia államfő a görög válság miatt összehívott rendkívüli kormányülés után.

"Franciaország készen áll. A párbeszéd folytatódhat. Ma még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez holnap már a görögnek a referendumon adott válaszán fog múlni" - mondta Hollande. "A görög népnek megvan rá a joga, hogy megmondja, hogyan képzeli a jövőjét" - hangsúlyozta a francia elnök. 

Korábban írtuk: Athén felkészülhet a pénzügyi apokalipszisre. Alekszisz Ciprasz pénteken 23 óra 30-kor kezdődött televíziós beszédében jelentette be, hogy népszavazást rendeznek a hitelprogramról. Ciprasz a tőle megszokott politikai jellegű beszédben jelentette be a referendumot. Ennek lényege: a hitelt adók meg akarják alázni, térdre akarják kényszeríteni országát. "Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz. "Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki.

Megrohamozták a bankokat

A miniszterelnök televíziós beszéde után a görögök még a kora hajnali órákban megrohamozták a bankautomatákat. Szombat estig 700 millió eurót vettek ki, egy normális hétvégi napon ez úgy 30 millió euró. Voltak, akik pizsamában keltek útra, hogy kivegyenek pénzt a legközelebbi automatából. Egyes helyeken meglehetősen feszültté vált a hangulat, miután az automatából kifogyott a pénz. A rádióban folyamatosan mondták be, melyik automatában van még pénz. Az Alpha Bank bejelentette, hétfőig felfüggeszti az internetes banki átutalásokat. Ma nem nyitnak ki a bankok, így próbálja húzni az időt a kormány. Az Európai Központi Bank rendkívüli ülésén bejelentette, egyelőre nem függeszti fel a sürgősségi likviditási támogatását. A görög bankok már hónapok óta az EKB pénzéből éltek. A görög kormány korlátozásokat vezet be a készpénzfelvételre.

 

Görögországra nehéz napok várnak. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter „krónikus nehézségekre” számít. Ugyanakkor azt mondta, Görögországot az euróövezetben kell tartani. Hasonlóképpen foglalt állást Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Hans Jörg Schelling osztrák tárcavezető viszont elkerülhetetlennek nevezte a grexitet. Az euróövezeti pénzügyminiszterek egy a Görögországnak szánt segélyprogramról is tárgyaltak, el akarják kerülni a szociális rendszer összeomlását. A tárcavezetők úgy vélik, a súlyos görög fejlemények nem gyűrűznek át más országokra.

Meghalt a világhírű rockzenekar gitárosa

Publikálás dátuma
2015.06.29. 10:26
FOTÓ: Daniel Knighton/Getty Images
Meghalt Chris Squire, a progresszív rockot játszó Yes brit zenekar  basszusgitárosa, alapító tagja. A 67 éves zenészt az Egyesült Államokban, Arizona állambeli  otthonában érte a halál vasárnap - közölte Facebook-oldalán az  együttes. 

Chris Squire a múlt hónapban jelentette be, hogy a  leukémia egy agresszív formája támadta meg szervezetét.  A Yes tagjai szerint a gitáros nagy hatással volt az utána jövő  zenészekre, köztük manapság világszerte ismert előadókra is.  Chris Squire 1948. március 4-én született Londonban, Jon  Andersonnal együtt alapította a Yest. Ő volt a zenekar egyetlen  tagja, aki az együttes összes albumán játszott. A Yes első lemeze  1969-ben, legutóbbi pedig tavaly jelent meg. A gitáros  szólóalbumokon is játszott, ezek közül az első, a Fish out of Water  1975-ben látott napvilágot.

Forrás: Blikk/MTI