Elképesztő: vér nélkül végeznek transzplantációt a Semmelweisen

Publikálás dátuma
2015.06.29. 11:47
FOTÓ: Thinkstock
Immár véradás nélkül végeznek májátültetéseket a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján - közölte az intézmény vezetője az M1 aktuális csatorna hétfői adásában.

Máthé Zoltán elmondta: az új sebészeti technikák és aneszteziológiai eljárások alkalmazása nyomán bevezetett operáció jelentősen gyorsítja a betegek gyógyulását, illetve növeli a hosszú távú túlélés esélyeit. A professzor hozzátette, hogy míg korábban 8-10 órán át tartott egy ilyen műtét és 10-20 egységnyi vért is felhasználtak közben, ma már az esetek 30-40 százalékában véradás nélkül kivitelezhető a 3-4 órás beavatkozás.

Arról is szólt, hogy a klinikán - ahol Magyarországon egyedüliként végeznek májtranszplantációt - az elmúlt 20 évben 700 beteg kapott új májat. A korábbi 40-45-tel szemben tavaly már 70-re emelkedett a májátültetések száma. Az idén elvégzett 40 beavatkozás közül 21 esetben semmilyen vérkészítményt nem kellett adni a betegeknek - mondta a klinika igazgatója.

Szerző

"Nehézsúlyú" fekete lyuk uralja egy távoli galaxis centrumát

Publikálás dátuma
2015.06.27. 14:00
Illusztráció/Thinkstock
- Igazi "nehézsúlyú" fekete lyuk uralja egy távoli küllős spirálgalaxis, az NGC 1097 katalógusjelű csillagváros centrumát - derítették ki japán kutatók.

Számos galaxis központjában helyezkedik el fekete lyuk, ezek az objektumok befolyásolják az otthonukként szolgáló csillagvárosok növekedését, fejlődését. A Fornax (Kemence) csillagképben lévő NGC 1097 katalógusjelű galaxis 47 millió fényévnyire van a Földtől, vagyis túl távol, hogy a központi lyuk tömegét meg lehessen határozni a körülötte köröző csillagok mozgása alapján - olvasható a LiveScience hírportálon.

Japán kutatók a Chilében, az Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert alkalmazták, az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) ugyanis, amely képes a szubmilliméter és milliméter hullámhosszúságú sugárzás észlelésére, a leghaloványabb objektumokról is páratlanul éles képeket készít. További előnye, hogy színképeket vesz fel, amelyek vizsgálata a csillag körüli gázanyag mozgásáról és kémiai összetételéről ad információt.

A kutatók kétféle molekuláris gáz - hidrogén-cianid (HCN), valamit formil kation (CHO+ ) - örvénylését figyelték meg a galaxis körül. Ezek az anyagok nem lépnek komoly kölcsönhatásba a csillagváros belsejében lévő anyagokkal, például a ki- és beáramló ionizált gázokkal, vagyis viselkedésüket kizárólag a gravitációs erők határozzák meg. Mindössze kétórás megfigyelés során a kutatók meghatározták e gázok eloszlását és sebességét, s az adatok alapján kiszámíthatták a galaxis központjában lévő fekete lyuk gravitációs vonzását. Mint kiderült, egy gigantikus, 140 millió naptömegű képződményről van szó, vagyis lényegesen nagyobbról, mint a Tejútrendszer szívében lévő fekete lyuk, amelynek "testsúlya" mindössze 4 millió Nap tömegével egyenlő.

"A központi fekete lyuk tömege befolyásolja az őt <vendégül látó> galaxisok fizikai tulajdonságait. Vizsgálataink azt is kimutatták, hogy ezek a hatások mások különböző típusú galaxisok esetében. Ahhoz, hogy megértsük az effektusokat, fontos meghatározni a fekete lyukak tömegét különböző fajtájú csillagvárosok esetében" - hangsúlyozta közleményében Onisi Kioko, a tanulmány első szerzője, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatója.

forrás: livescience.com

Szerző

Szenzációs! 200 millió éves dinoszauruszfajra bukkantak

Publikálás dátuma
2015.06.26. 15:45
Illusztráció: Thinkstock
Egy eddig ismeretlen dinoszaurusz maradványait fedezték fel dél-afrikai és argentin paleontológusok. A közepes méretű növényevő 200 millió évvel ezelőtt élt az ősi szuperkontinens, Gondwana területén.

A leletet a londoni Linné Társaság folyóiratában, a Zoological Journal of the Linnaean Society júniusi számában ismertetik a Fokvárosi Egyetem, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem, a La Plata-i Múzeum, valamint az Edigio Feruglio paleontológiai múzeum kutatói.

A fosszíliák - legalább négy egyed végtag- és lábfejcsontjai, valamint csigolyái - még az 1930-as évek végén kerültek elő Dél-Afrikában, 30 kilométerre a lesothói határtól, az úgynevezett Elliot geológiai formáció 210-190 millió éves kőzetrétegeiből.

A leletek évtizedeken keresztül porosodtak a Witwatersrand Egyetem evolúciós intézetének raktárában anélkül, hogy bárki is foglalkozott volna velük. Néhány évvel ezelőtt vizsgálták meg először a csontmaradványokat, amelyeket a korai növényevő Prosauropoda dinoszauruszok egyik neméhez, az Aardonyxhez soroltak - olvasható a ScienceDaily hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.

Egy újabb vizsgálat során azonban dél-afrikai és argentin paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszíliák a Sauropodomorpha dinoszauruszok eddig ismeretlen nemét képviselik. A csontokból kiindulva közepes testméretű dinoszauruszról van szó, amelynek egyik legérdekesebb sajátossága a keresztet formázó bokacsontok. E jellegzetesség alapján az őshüllő a Sefapanosaurus nevet kapta, ugyanis szeszotó nyelven sefapano keresztet jelent.

Mint Alejandro Otero argentin paleontológus, a tanulmány vezető szerzője a lelettel kapcsolatban rámutat, a Sefapanosaurus a legkorábbi Sauropodomorpha dinoszauruszok és a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok, a hosszú nyakú, négy lábon járó Sauropodák közötti hiányzó láncszemet jelenti. Anusuya Chinsamy-Turan, a Fokvárosi Egyetem professzora szerint a Sefapanosaurus felfedezése arra világít rá, hogy Sauropodomorpha dinoszauruszoknak többféle átmeneti formája is élt Afrika déli részén 200 millió évvel ezelőtt.

Szerző