Államfő: a menekültek befogadása segíti a terroristákat

A bevándorlók befogadása nagyon megkönnyíti az Iszlám Állam terrorszervezet behatolását Európába - vélekedett Milos Zeman cseh államfő abban az interjúban, amelyet a Parlamentní.Listy.cz hírportál közölt hétfőn.

Az elnök megismételte korábbi felvetését, hogy katonai beavatkozásra van szükség az Iszlám Állam ellen, s ehhez meg kellene nyerni az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak beleegyezését. "Ha az európai államok befogadják a menekülthullámot, akkor az egyik líbiai miniszter figyelmeztetése szerint is terrorista sejtek lesznek köztük, tehát mi a menekültek befogadásával tulajdonképpen nagyon megkönnyítjük az Iszlám Állam dolgát, hogy behatoljon Európába" - fejtette ki Zeman, aki határozottan ellenzi a közel-keleti és afrikai menekültek befogadását Csehországban és katonai akciót sürget az Iszlám Állam ellen.

Az államfő szerint a nyugati országok "gyáván és bután" viselkednek, amikor elutasítják a nemzetközi katonai akciót az Iszlám Állam ellen. Zeman megerősítette, hogy a katonai fellépésre vonatkozó javaslatát ősszel az ENSZ közgyűlésén is elmondja. Zeman a hét végén egy lakossági fórumon azt is kijelentette, hogy értesülései szerint az Iszlám Állam Csehországban is híveket toboroz. Bohuslav Sobotka miniszterelnök a nemzetbiztonsági tanács elnökségének ülése után vasárnap este cáfolta ezt az értesülést. Leszögezte, hogy a titkosszolgálatok információi nem erősítik meg Zeman kijelentését.

"Nem akarok iszlám államot Csehországban" - jelentette ki Zeman. Ugyanakkor visszautasította az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetével foglalkozó éves jelentésében a címére megfogalmazott bírálatot. Az amerikai külügyminisztérium szerint a cseh államfőnek nem lenne szabad ilyen kijelentéseket tennie.

Szerző

Hollande még bízik a görög megállapodásban

Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék - hangoztatta hétfőn Francois Hollande francia államfő a görög válság miatt összehívott rendkívüli kormányülés után.

"Franciaország készen áll. A párbeszéd folytatódhat. Ma még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez holnap már a görögnek a referendumon adott válaszán fog múlni" - mondta Hollande. "A görög népnek megvan rá a joga, hogy megmondja, hogyan képzeli a jövőjét" - hangsúlyozta a francia elnök. A július 5-i népszavazás "alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést" - tette hozzá. Hollande szerint "a francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet".

Szerző

Görög válság: elég a „disznófejűségből”

Az Európai Parlament frakciói közül elsőként a liberálisok reagáltak az eurózóna-vezetők és a görögök közti tárgyalások megszakadására. Guy Verhofstadt frakcióvezető azt nyilatkozta, hogy mind az eurózóna vezetőinek, mind Varufakisz görög pénzügyminiszternek vissza kell térnie a józan ész politikájához. 

Verhofstadt az elsők között mondja ki nyíltan, hogy ha megvalósul Görögország kivonulása (kizárása) az eurózónából, akkor a hitelezők búcsút mondhatnak a pénzüknek. Azt javasolja, hogy az utolsó napok kicsinyes vitáin felülemelkedve indítsanak el egy három hónapos reformprogramot, amelynek során tárgyilagosan megvitatják, hogy milyen átfogó változtatásokra van szükség. Túl kell lépni azon, hogy az európai vezetők kizárólag adóemelést és a nyugdíjak csökkentését ajánlgassák a görögöknek. Ehelyett szerinte a görög állami bürokrácia csökkentésére, a szabad vállalkozás feltételeinek javítására van szükség.

A nyugati politikusok eddigi nyilatkozataihoz képest új az is, hogy a liberálisok szerint nem csak a Szirizát, hanem az előtte hosszú ideig kormányzó konzervatív-szocialista koalíciót is súlyos felelősség terheli a válságért. (Mivel ez utóbbi mindenben követte az Európai Unió ajánlásait, ez az EU kritikájaként is felfogható.) Irreálisnak látszik viszont az a javaslata, hogy a görög népszavazást ne vasárnap, hanem később, és az időközben közösen kidolgozott reformcsomagról tartsák meg.

Sophie in 't Veld,a frakció magyar ügyekben is aktív holland alelnöke úgy fogalmazott, hogy az eurózóna jövője fontosabb a Ciprasz-kormánynál és az eurózóna többi kormányánál is. Ha az euró projektje megbukik, akkor a politikai és morális kár még súlyosabb lesz, mint a pénzügyi csőd. A józan észnek, mondta meglehetősen kemény szavakkal, győznie kell a „disznófejűség és a lövészárok-logika” ellen. Verhofstadhoz hasonlóan ő is azt javasolja, hogy mindkét fél higgadjon le és kezdje újra a tárgyalásokat.

Mindenképp figyelemreméltó, hogy az Európai Parlament leginkább „piacpárti” frakciója a görögök egyoldalú hibáztatása helyett mindkét fél felelősségét kimondja, s az utóbbi napok kölcsönös hisztériájából visszatérne a józan észhez.