A nő újradefiniálása

Nagy Kriszta Tereskova képzőművész legújabb, Úgy szeretnék beszélni veled, mint férfi a férfivel című kiállítása a leheletnyi Liget Galériában látható. A prvokatív alkotó saját meztelen testével üzeni, szerinte napjainkban igenis aktuális téma a feminizmus. Vallja, hogy a férfinak nem kell magát attól kevesebbnek éreznie, hogy a nő több lett.

A számtalan művészeti ággal kacérkodó, azonban elsősorban a festészet felé húzó Nagy Kriszta Tereskova a Liget Galériában kiállított művei két tematikus egységet mutatnak be. Belépve az Ajtósi Dürer sori kiállítótérbe, elsőként az elmúlt év rendkívül őszinte „Naplórajzai” fogadják a látogatót. A művek hatásosak és megbotránkoztatóak. A munka felemel, hirdeti az egyik, a másikon a megfogalmazott tézis péniszrajzok kíséretében áll.

Az alkotó azt mondja, a naplórajz az egyik legelső műfaja, legkorábbi munkái is legalább ennyire személyesek voltak. Alig kell tovább lépnünk, máris megpillanthatunk egy testüzenetet, méghozzá a néhai Petri György költő egyik rövid versét, amelyet a festő saját combjára írt egyfajta bujtatott üzenetként. „Petri költészete rengeteget jelent nekem, egyszerűen fantasztikusnak tartom azt az életművet, amelyet létrehozott. Sajnos személyes kapcsolatunk nem volt, hiszen már tizenöt éve elhunyt” – fogalmazott Nagy Kriszta.

Az elmúlt félév termése, a Testreírás sorozat további harmincegy nagyméretű fotóprintje számtalan elgondolkodtató elemet rejt magában. Ezek nem csupán férfi és női nemről töprengenek, alapvetően egyfajta küldetést töltenek be bomló társadalmi normáink helyrepofozása érdekében.

A képek megbotránkoztatóak, de nem Tereskova szintjén. Habár férfi és női nemi szerv egyaránt szerepel a tárlaton kiállított műveken, közel nincs olyan szinten a rizikófaktor, mint akkor, amikor a művész vaginájáról énekelt, amikor villantott a Sziget Fesztiválon, vagy amikor a 2006-os kormányellenes tüntetések idején – a politikából kiábrándulva – a Parlament tövében végezte el nagydolgát.

A vallásos érzelműeket viszont sértheti a talán legmerészebb mű, amelyen a pucér alkotó imára kulcsolt kézzel takarja melleit, egyenesen ránk néz, fedetlen hasán pedig az alábbi szöveg: „Ha Mária szűz, akkor valahogy én is elleszek, amíg te, szerelmem, ti, férfiak megtaláljátok új viszonyulási pontotokat hozzám, EMBERHEZ.” A kép erejéig felvett póz, az apácák fejkötőjére hajazó kendő és a háttérben felsejlő glória egyöntetűen Krisztus anyját mintázza.

Habár az anatómiai sajátosságokat tudatosan hangsúlyozó műveken a meztelenség visszatérő jelenség, a munkák egyáltalán nem minősülnek pornográfnak. Nagy Kriszta Tereskova művészetében ez tudatos törekvés, egyrészt így fejezi ki legcélravezetőbben a nők és férfiak alá-fölérendeltségét, másrészről tisztában van vele, hogy a művészet éppolyan árucikk, mint bármi más ebben a könyörtelen piaci világban, ezért él a hol finom, hol éles provokáció eszközeivel. Egyébként Salvador Dalí sem tette ezt másképpen.

Zavarba ejtő őszinteség néz vissza ránk arról az állóképről, amelyen a pucér nő vállán hirdeti a felirat: „Bébi, bilincselj le a tiszteleteddel!” A képről úgy vélekedik az alkotó: „Amikor beállok egy nyilvánvalóan szexuális pózba, amelyben a férfi szimplán szexuális tárgynak tekinti a nőt, azt kívánom közölni, hogy hajlandó vagyok a férfi kedvéért szeretetből eljátszani ezt a pózt, de valójában azzal bilincselne le, ha megtisztelne engem, mint független, szabad nőt.

A szabad nőt, akit az emancipáció már felszabadított, de akit a férfiak igazából még rabláncok közt akarnak tartani a régi sztereotip női szerepekkel.” Egy másik alkotáson az ismert Karády Katalin ábrázolás újraértelmezésével játszik a művész, de akad itt „nem vagyok boldog” felkiáltás, G-pont keresés és fenéken elhelyezett Simone de Beauvoir arcmás is.

A tárlat leghangsúlyosabb eleme a falon utolsóként kiállított mű, amely arról szól, hogy „van és létezik” a hazai feminizmus 2015-ben. Az összepingált testű képzőművész hasán, illetve a kép két oldalán magyar és angol nyelven jelenti ki a szöveg, hogy a törekvésnek, amelyről sokan már évekkel ezelőtt lemondtak, napjainkban még komoly szerepe van.

„Az én értelmezésemben a feminizmus azért harcol ma Budapesten, hogy a férfi ne érezze magát attól kevesebbnek, hogy a nő több lett. Hiszen tény, hogy a nő sokszorosát teljesíti annak, amit a régi szerepköre elvárt tőle. S mivel ez a férfire megsemmisítőleg hat, a férfi elfordul az új szabad nőtípustól, helyette a pornót választja, így a férfi és a nő magányos lett. Nekünk, a két nemnek meg kell találnunk együtt azt az új férfi szerepet, amely lehetővé teszi az új szabad nőnek és annak az önálló férfinak az egyesülését, aki már nem tart igényt nőkre, akik szolgálják őt” – jelentette ki Nagy Kriszta Tereskova.

Az alkotó értelmezése szerint az unalomig szajkózott frázisok mellett a nemek egyenlő megítélése magában foglalja a nő összes megvalósulási lehetőségét, például az azonos bérezést, valamint a hímsoviniszta, macsós beszéd eltűnését is. Az alkotó nem győzte hangsúlyozni, korábban tudatosan távolodott el a feminista alkotóművész skatulyájától, de néhány éve úgy érzi, a női szerepek érvényvesztése és az egyenjogúság hiánya miatt ki kell állni a nyilvánosság elé.

Ismeretes, hogy az alkotó Orbán Viktorról készített több mint száz darab különböző portréja tavaly 6,5 millió forintért kelt el, ezért megkérdezem Tereskovát, mit gondol a kormányfő és a feminizmus kapcsolatáról. „Szerintem Orbán Viktor, éppúgy, mint senki más a hazai politikában, nem tartja égető gondnak azokat a problémákat, amelyek ellen küzdünk, de abban biztos vagyok, hogy az európai normákhoz viszonyítva politikailag korrekt a feminizmus kérdéskörében” – mondta.

A naplórajzok, aktok és társadalomjobbító üzenetek július 16-ig tekinthetőek meg a Liget Galériában.