Görögország;Európai Központi Bank;Nemzetközi Valutalap;tőkekorlátozások;Alekszisz Cipasz;

2015-06-29 21:36:00

Görögországban egyelőre csak a bizonytalanság biztos

Zárva maradtak ma a görög bankok és a tőzsde, életbe léptek a tőkekorlátozások. Az országban bizonytalanság és félelem uralkodik, már egyes benzinkutak is kifüggesztették a „Nincs üzemanyag” táblákat. Berlinben válságtanácskozások kezdődtek, az európai vezetők jelezték, nyitva tartják az ajtót Athén előtt.

A görög kormány és a hitelezők közötti tárgyalások megszakítása, a görög referendum bejelentése után a teljes bizonytalanság uralkodott el a görög válság ügyében. Hétfőn életbe léptek Görögországban a tőkekorlátozások, a lakosság csak korlátozottan juthat készpénzhez, a bankok és a tőzsde zárva maradt, de csütörtökön a nyugdíjasok számára megnyílnak a pénzintézetek.

Athén azért kényszerült erre a lépésre, mert az Európai Központi Bank (EKB) a tárgyalások megszakítása után bejelentette, nem emeli tovább a görög bankrendszernek nyújtott likviditást. Görögország adósságtörlesztési határideje lejár, s bár a Nemzetközi Valutalap (IMF) még úgy nyilatkozott, hogy reménykedik a törlesztésben, Athén hivatalosan is jelezte - nem fizet. Előzőleg Alekszisz Ciprasz görög kormányfő újra kérte az uniós mentőprogram néhány napos meghosszabbítását, amire azonban nem kapott kedvező választ.

Ha az athéni tervek szerint folytatódik a forgatókönyv, akkor vasárnap népszavazáson döntenek a görögök arról, hogy elfogadják-e vagy sem a hitelezők által felajánlott javaslatot. Már ha sikerül azt zökkenőmentesen megszervezni, mert ebben még görög elemzők is kételkednek. Csakhogy azzal, hogy Athén egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat és a referendum mellett döntött, a görögöknek már esélyük sincs egy új hitelezői ajánlatra, hanem a múlt héten érvényes EU/IMF-csomagról kell véleményt mondaniuk, amelynek elutasítása az eurozónából való kilépést jelenti.

A „Nincs benzin” kiírások is megjelentek már a görög benzinkutakon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI

Nemcsak Görögországban, hanem a teljes Unióban nagy a bizonytalanság. Az uniós vezetők Athént tartják a kialakult helyzet felelősének és arra figyelmeztetnek, hogy nem csak görög, hanem általános európai problémával állunk szemben. Éppen ezért kompromisszumot sürgetett  Angela Merkel német kancellár a görög adósságválság ügyében. Merkel úgy fogalmazott, hogy „ha az euró megbukik, akkor Európa is megbukik. Ha elveszítjük kompromisszumkészségünket, akkor Európa is elvész”, figyelmeztetett. A kancellár először szólalt meg a tárgyalások megszakítása és a görög népszavazás bejelentése óta Berlinben pártja, a CDU képviselőivel tartott egyeztetésen.

Hétfő délelőtt a német kancellár szóvivője már jelezte, Berlin kész további tárgyalásokra a görög kormányfővel az adósságválság megoldásáról. Steffen Seibert azt közölte, hogy Merkel nem zárkózik el a további tárgyalások elől, ha Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tárgyalni akar. „Görögország esete különleges eset” - fogalmazott a szóvivő.

A görög adósságválság fejleményei különben komoly feszültséget keltettek Berlinben. Az ellenzéki pártok a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását követelték, amelyre egylőre nem került sor, de a német kormányzat válságtanácskozásokat kezdett.

A koalíción belül is érezhetők az ellentétek. Sigmar Gabriel alkancellár, a kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD elnöke és az ugyancsak szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a kancellárral ellentétben élesen bírálták a görög kormány magatartását, a tárgyalások egyoldalú megszakítását és a hitelezők javaslatának népszavazásra bocsátását. Gabriel szerint Európa a legnagyobb kihívás előtt áll az Unió alapköveinek letétele, az egyesülési folyamat 1957-es kezdete óta.

Berlinben válságtanácskozások kezdődtek. Megkongatta a vészharangot Jean-Claude Juncker is. Az Európai Bizottság elnöke azt kérte a görög lakosságtól, hogy a népszavazáson mondjanak igent a hitelezők javaslatára, mert csak így üzenhetik meg, hogy az eurózónában és az Európai Unióban szeretnének maradni. Junker felhívása nem üres optimizmus, ugyanis egy, a múlt héten végzett közvélemény-kutatás is azt mutatta, a görögök 47 százaléka ragaszkodik az euróhoz, többségük nem szeretne sem a közös fizetőeszközről lemondani, sem az EU-ból kilépni.

Az EB-elnök ugyanakkor Cipraszt arra szólította fel, hogy tárja fel a teljes igazságot a görög választópolgárok előtt az Athénnak tett hitelezői javaslat kapcsán. „Nem egy hülye megszorító csomagról van szó”, fogalmazott a protokollt közismerten szabadon kezelő elnök, „nem a bérek és nyugdíjak lefaragásáról szól, hanem olyan intézkedéseket javasol, amelyek a társadalmi igazságosságot, a gazdasági fejlődést és a modern, átlátható közigazgatás megteremtését célozzák”. Ennek érdekében tette közzé az EB a hitelezők javaslatát is.

Juncker ugyanakkor csalódottságnak adott hangot, hangsúlyozta, hogy becsapva érzi magát mindazon erőfeszítések után, amit Görögország megsegítése érdekében tett Brüsszel. A „hegyeket is megmozgattuk az utolsó percig, de a görög hatóságok ránk csukták az ajtót” mondta. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a görög válság nem lehet nyertesek és vesztesek kérdése. „vagy mindnyájan nyerünk, vagy mindnyájan veszítünk”, szögezte le.

Az Athénban most csak „intézményeknek”, korábban trojkának nevezett Európai Bizottság, Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap nevében, a görög népszavazás bejelentése után, a görög választópolgárok tájékoztatása végett az EB vasárnap este közzétette azt az elfogadott 10 pontos reformcsomagot, amelyre nemet mondott a görög kormány. A közlemény jelzi, hogy a reformjavaslat csomag figyelembe veszi a görög hatóságok által június 8-án, 14-én, 22-én és 25-én bemutatott javaslatok mellett a múlt heti brüsszeli politikai és technikai szintű egyeztetések eredményeit is.

Kiemeli, hogy a reformintézkedések mellett a pénzügyminiszterek egy átfogó csomagról dönthettek volna szombaton, amely Görögország jövőbeni finanszírozási szükségleteit és adósságának fenntarthatóságát is magába foglalta volna. Üzenet értékű ez a megjegyzés, mert világossá teszi, hogy Görögország a tárgyalások megszakításával tulajdonképpen öngólt lőtt, lehetetlenné tette, hogy az EU pénzügyminiszterei a görög adósságteher könnyítéséről vagy az ország további anyagi támogatásról dönthessenek.