Előfizetés

„Halálos spirálban vagyunk” - Újabb kormány csődhelyzetben

Publikálás dátuma
2015.06.30. 11:12
Egy hajléktalan Puerto Ricoban. FOTÓ: Joe Raedle/Getty Images
Bár földrészünkön a közfigyelem érthetően Görögországnak a csődveszéllyel történő viaskodását kíséri leginkább, korántsem Hellász az egyetlen hely, ahol pénzügyi katasztrófa fenyeget. 

Az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó Puerto Rico kormányzója, Alejandro García Padilla tegnap a New York Times napilapnak adott interjúban bejelentette: a 3,6 milliós lakosságú karibi szigetország képtelen adósságai kifizetésére.
Puerto Rico hivatalosan társult területe az Egyesült Államoknak, bár sokan előszeretettel emlegetik az „51. tagállamként”. Jogi helyzete sajátos, ám pénzügyeit illetően a helyzet annál egyértelműbb: semmi esély a 72 milliárd dollárnyi adósság törlesztésére. A gazdasági szakértőket a bejelentés aligha érte meglepetésként, a politikai megfigyelők szerint annak célja inkább Washington segítségének kikényszerítése volt. A Fehér Ház szóvivője hétfőn úgy reagált, hogy az amerikai kormányzat nem tervez szövetségi segélycsomagot a bajba került Puerto Rico érdekében.

García nem szépítette a helyzetet: „halálos spirálban vagyunk” – közölte, őszintén hozzátéve, hogy képtelenek az adósság közeljövőben esedékes részletének törlesztésére. A sziget június 30-án befejeződő pénzügyi éve persze nem az első alkalom a baljós számvetésre, hiszen Puerto Rico a statisztikák szerint már 2006 óta recessziótól szenved.

Robbantás az elnökválasztáson

Erőszakcselekmények és fegyveres összecsapások tarkították a Burundiban hétfőn rendezett parlamenti- és elnökválasztásokat. 

A Reuters hírügynökség jelentése szerint „szórványos robbanások és fegyverropogás zaja” volt hallható a főváros, Bujumbura utcáin, miután az ellenzék tiltakozása ellenére Pierre Nkurunziza elnök harmadszor is harcba indult hatalma megőrzéséért. Számos afrikai és európai állam a voksolás elhalasztását sürgette, a legfontosabb segélypartnernek számító Európai Unió pedig pénzügyi támogatás megvonását helyezte kilátásba, amiért a kormányzat figyelmen kívül hagyta az ENSZ felhívását a választás későbbra tolására. A világszervezet azt javasolta, hogy a fejlődő országok között is a legszegényebbek sorába tartozó Burundi halassza legalább július közepére a voksolást.

Az ellenzék bojkottfelhívása helyszíni beszámolók szerint jónéhány körzetben éreztette hatását. A tiltakozások fő oka egyébként az volt, hogy Nkurunziza elnök, aki már két terminust tudhat maga mögött, az alkotmány előírásai alapján (elvileg) nem indulhatott volna harmadik ízben is, igaz, mások viszont inkább a gazdaság állapota miatt kárhoztatják a politikust. A hónapok óta tartó összecsapások nyomán a legsúlyosabb helyzet alakult ki az afrikai országban 2005 óta, amikor a törzsi és etnikai ellentétekből sarjadt polgárháború befejeződött.

Döntöttek: alkotmányos a halálkoktél

Publikálás dátuma
2015.06.30. 11:06
Illusztráció: Thinkstock
Újabb nagy érdeklődéssel várt ítéletet hirdetett ki tegnap az amerikai Legfelsőbb Bíróság: a 9 tagú jogi testület 5:4 arányban úgy határozott, hogy nem ellentétes az alkotmánnyal a méreginjekcióval végzett kivégzés. 

Az Egyesült Államokban évek óta éles vita folyik e kérdés kapcsán, s az ellentétek különösen azután éleződtek ki, hogy több alkalommal nehézségek adódtak a kivégzések végrehajtásánál. A több komponensből álló „halálkoktélok” ellenzői arra hivatkoztak, hogy az újabb összetételű méreginjekció alkalmazása ellentmond az amerikai alaptörvény paragrafusainak, mert az „különösen kegyetlen” és egy midazolam nevű szer használata miatt fájdalmas módszernek minősül. A Legfelsőbb Bíróság azonban arra az eredményre jutott, hogy nem sérti az alkotmány előírásait, ha a szövetségi államok ezt a megoldást használják a halálos itéletek végrehajtására.

Az ügyben egy kivégzésére váró oklahomai rab, Richard Glossip és két társa nyújtott be keresetet. A többségi véleményt kihirdető Samuel Alito bíró érvelésében kiemelte: a halálos itéletek egyetlen más módszerével sem kerülhető el a fájdalomérzet. Oklahomában máris közölték: a döntés nyomán újrakezdik a három különböző szer kombinálásával készülő halálos injekció alkalmazását, amelyet az utóbbi időben felfüggesztettek.

A midazolam bevetése azóta terjedt el, hogy más, „humánusabb” vegyi anyagok, főként a hatékonyabbnak tartott pentobarbital beszerzése megnehezült. Alkalmazása során azonban háromszor is – egy-egy ohiói, oklahomai és arizonai kivégzéskor – csak nehézségekkel voltak képesek öntudatlanságig juttatni az elitélteket. Egyes aneszteziológus szakértők úgy vélték, nem is szabad alkalmazni, mert nem kapcsolja ki teljesen a fájdalomérzetet.

Az Egyesült Államokban meglehetősen vegyes az összkép a kivégzési metódusokat illetően. Akasztásra utoljára 1913-ban került sor, jelenleg a gyakorlat szövetségi államonként eltér. Napjainkban 31 államban törvényes a kivégzés, van, ahol még villamosszék járja, ám 1976 óta egyre elterjedtebb a méreginjekció. A legfelsőbb bíróság két bírája, Stephen G. Breyer és Ruth Bader Ginsburg különvéleményében felvetette, hogy ideje lenne magának a halálos ítéletnek a kérdésével is foglalkozni.