Meghalt Peták István

Életének 75. évében elhunyt Peták István, a Magyar Televízió volt elnöke - tudatta a család.

Az újságíró-szerkesztőt, aki 1996 és 1998 között látta el a Magyar Televízió Rt. elnöki tisztét, hosszan tartó súlyos betegség után kedden hajnalban budapesti otthonában érte a halál. Peták István 1940. december 20-án született Sajókazán, tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. Újságírói pályája kezdetén, 1964-től a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójánál dolgozott, 1968-tól stúdióvezetőként.

Ezt követően 1971-től a Magyar Rádió és Televízió különböző szerkesztőségeiben dolgozott; 1972-ben került a televízió ifjúsági osztályához, ahol a szerkesztőség helyettes vezetőjévé nevezték ki. A belpolitikai főszerkesztőség társadalompolitikai szerkesztőségének vezetésére 1979-ben kapott megbízást. Ebben az időben született meg az Ablak című műsor, amelyet Horváth Ádám rendezővel együtt indítottak el.

Az aktuális műsorokat 1988-tól felügyelte a televíziónál; 1990 őszén kinevezték a televízió 2-es csatornájának intendánsává; nevéhez fűződik az országgyűlési közvetítések közvetítési rendjének kialakítása, a körzeti híradók, valamint a határon túli magyarsággal foglalkozó szerkesztőség beindítása. Utóbb a Körzeti és Kisebbségi Műsorok Igazgatóságának, majd a Regionális Műsorok Főszerkesztőségének lett a vezetője.

Peták Istvánt 1996-ban a Magyar Televízió Rt. elnökévé választották, 1998-ig maradt ezen a poszton.
Ezután 2003-as nyugdíjba vonulásáig a Magyar Televízió Rt. főmunkatársa volt, majd 2003-as nyugdíjba vonulása után 2010-ig a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának, az MDF által delegált elnökségi tagja.
Tavaly megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerést.

Szerző

Nyolcmillió eurót kapunk a menekültekre

Publikálás dátuma
2015.06.30. 20:37
Afganisztánból érkezett családot helyeznek el egy rendőrségi kisbuszban Ásotthalomnál FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY
Nyolcmillió eurót kap Magyarország az Európai Uniótól a migrációs nyomás kezelésére. Ezt kedden jelentette be Budapesten Dimitrisz Avramopulosz, az EU bevándorlásügyi biztosa, akinek sikerült alaposan meglepnie Szijjártó Pétert. A külgazdasági és külügyminiszter ugyanis eddig nem tudta, hogy az Unió a határon belül és nem kívül állítana fel ideiglenes regisztrációs központokat. Az illegális bevándorlás egyébként a fideszes Pósán László szerint emberéleteket fenyeget, hiszen hétfőn is száz menekült útmenti kukákat gyújtogatott a debreceni tábornál. Eközben a delmagyar.hu lefülelte a szerb rendőröket, amint a zöldhatár felé terelik a migránsokat.

Már az Európai Unió is elismerte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyarországot érinti. Erről kedden beszélt Szijjártó Péter, miután Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal tárgyalt. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a biztos látogatása azt mutatja, hogy az ország már nincs egyedül, amikor "elképesztő illegális bevándorlási nyomással" néz szembe. Magyarország elsődleges célország lett a menekültek körében, a földközi-tengeri útvonalak helyett ma már a Balkán az embercsempészek fő közlekedési útvonala. Ez utóbbi alátámasztására elmondta, hogy kedden délelőtt negyed 10-ig 567-en lépték át a határt és a nap végére biztosan meghaladja az ezret az illegális migránsok száma.

A miniszter ismét elmondta, hogy idén az eddig 67 082 illegális bevándorló jött Magyarországra, közülük több mint 66 ezren a magyar-szerb határon keresztül érkeztek. Nem véletlen, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerb és osztrák kollégájával tárgyalt a szerb-macedón és a szerb-magyar határ őrizetének megerősítéséről. Arra is kitért: Magyarország vitatja, hogy ide kellene visszaküldeni azt a több mint 15 ezer illegális bevándorlót, akit 11 uniós tagállam küldene hozzánk, ugyanis ők vélhetően nem itt léptek be először az EU területére, hanem Görögországban, Bulgáriában vagy Horvátországban, ha a Nyugat-Balkánon át jöttek.

Szijjártó a zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson saját bevallása szerint megvédte a kormány határzárral kapcsolatos álláspontját. Azt, hogy muszáj fizikai akadályt húzni, ha meg akarják állítani a menekülthullámot. "A határzár csak az illegális határátlépők ellen van. Nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon, útlevéllel lépnek be Magyarország területére" - fogalmazott. A tárcavezető szerint, akik visszaélnek a menedékkérelmek adta lehetőségekkel, azoknak a kérelmeit hiteltelenítik el, akik valóban menedékkérelemre jogosultak. Közölte, a jelenlegi helyzetet nem lehet gyorsan megoldani, az illegális bevándorlás kérdése valószínűleg évekre meghatározza az EU politikáját, ezért hosszú távú, közös európai megoldásra van szükség. Ez azért érdekes, mert Orbán Viktor hónapok óta azt akarja, hogy a menekültügyet helyezze nemzetállami hatáskörbe az Unió.

Nyolcmillió eurót kap Magyarország az EU-tól, hogy segítse a migrációs nyomás kezelését. Ezt Avramopulosz jelentette be a megbeszélést követően. Az Unió bevándorlásügyi szakértőkkel, ideiglenes regisztrációs központok felállításával is segíti a magyarországi bevándorlási hullám kezelését. Úgynevezett "forróponti csoportokat" hoznak létre, amelyekkel az illegális bevándorlók visszaküldését, illetve a regisztrációt és a menedékkérelmek elbírálását fogják segíteni az EU határőrizeti szervei, a Frontex és az Europol szakemberei. A bejelentés magát Szijjártót is meglepte, mert a magyar kormány eddig azt szorgalmazta, hogy ezek az EU területén kívül legyenek, ezért a miniszter szerint az "új helyzet mindenképpen új elgondolást kíván".

A biztos bejelentette még, hogy aktiválják a unió civil védelmi tervét és arról is beszélt, hogy míg korábban koszovói bevándorlók érkeztek az országba, most már rengeteg szír, afgán és iraki érkezik. Az EU ezen kívül támogatja azt a budapesti konferenciát, amelyen a nyugat-balkáni és dél-európai bevándorlás kérdését fogják megvitatni az érintett országok és amit a magyar kormány szorgalmaz.

MTI FOTÓ: Soós Lajos

MTI FOTÓ: Soós Lajos

Aki kihasználja a menekültügyi rendszert, vagy nem jogosult menekültstátuszra, azt vissza kell küldeni - fogalmazott Avramopulosz. Az egyoldalú megoldásokat azonban nem támogatják, mivel véleménye szerint azok csak más országokra tolják a problémát. A magyar-szerb határra tervezett kerítés felállítását viszont nem akadályozhatják meg. Az ugyanis a tagállamok jogkörébe tartozik, hogy miként akarják megvédeni a határaikat, amelyek egyúttal az EU határai is. Görögország és Bulgária is épített kerítést, és nem vonhatják meg a tagállamoktól a jogot, hogy saját politikát alakítsanak ki a határvédelem ügyében. A biztos szerint az, hogy 40 ezer embert áthelyeznek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, bizonyítja, hogy a szolidaritás nem csak szlogen, és az EU támogatja az elsődleges célországokat, amilyen Magyarország is. A kulcs az együttműködés a szolidaritás jegyében, így meg tudják oldani ezt a helyzetet az európai érdekek, a humanitárius és demokratikus értékek figyelembevételével, választ adva a kihívásra.

Szijjártó szerint a nyolcmillió euró a rendőrség, a katasztrófavédelem, bevándorlási hatóság munkáját fogja segíteni, de hogy pontosan mire költik, azt még csak ezután fogják eldönteni.

Miközben a magyar miniszter az uniós biztossal tárgyalt, az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan az érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. Igennel a kormánypártiak és a jobbikosok voksoltak, az LMP-sek és a függetlenek nemet nyomtak, a szocialisták pedig tartózkodtak. Az Együtt később érthetetlennek nevezte, hogy az MSZP-s képviselők a nem szavazat helyett tartózkodtak a "Fidesz demagóg és semmiféle valódi megoldást nem jelentő menekültügyi törvénymódosításának szavazásakor", hiszen tudták, hogy a kormány ennek nyomán "biztonságos országgá" fogja nyilvánítani Szerbiát, ami mind diplomáciai, mind pedig emberiességi szempontból elfogadhatatlan.

Tűrhetetlennek és felháborítónak nevezte a debreceni migrációs tábornál hétfőn történteket a fideszes Pósán László. A debreceni honatya szerint a migráció már közvetlenül is fenyegetheti az emberek élet- és vagyonbiztonságát, ezért megálljt kell parancsolni a "népvándorlásnak". Kósa Lajos és Tasó László kormánypárt képviselők nevében megerősítette: álláspontjuk szerint zárttá kell tenni a hazai befogadóállomásokat, vissza kell térni a 2012 előtti idegenrendészeti szabályokhoz, akkor ugyanis a befogadóállomások még nem voltak "átjáróházak".

Hétfő délután a debreceni tábor mintegy száz lakója a 471-es számú úton garázdálkodott. Botokkal ütötték és megdobálták a leálló autókat és buszokat, és felgyújtották az út menti kukákat. Az incidens miatt a túlzsúfolt befogadóállomást ideiglenesen lezárták. A menekültek között kirobbant konfliktus kiváló apropót adott a három helyi kormánypárti képviselőnek arra, hogy tudassák, zárttá tennék a hazai menekülttáborokat, függetlenül attól, hogy mit mond az Európai Unió. A debreceni táborban történtek miatt ugyanis az illegális migránsok véleményük szerint méltatlanná váltak a magyar emberek jóindulatára.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke kedden elismerte, ha a kormány nem akar uniós normát szegni, akkor nem tud változtatni a hatályos szabályokon, de kezdeményezheti a módosítást az EU-ban. Múlt csütörtökön egyébként a röszkei határnál lévő ideiglenes sátortáborban szabadságot, európai vízumot és jobb ételt követeltek a migránsok.

Kétszáz százalékos zsúfoltság. A cikk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Vasárnapi boltzár - Mégis lesz népszavazás?

Ezúttal az MSZP-nek sikerült elsőként benyújtania a vasárnapi nyitva tartásról szóló népszavazási kezdeményezést. Így a törvény értelmében néhány hónapon belül a választópolgárok népszavazáson dönthetnek az alábbi kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A népszavazási kezdeményezés ismételt benyújtására azután nyílt lehetőség, hogy a Kúria ma jogerősen döntött a korábbi kezdeményezésekről. A jogerős bírósági határozatokat délután tették közzé a Nemzeti Választási Bizottság honlapján. Ezt követően Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja adta le a népszavazási kezdeményezést, amelyet a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese személyesen vett át. A rendelkezésre álló dokumentumok tanúsága szerint ezúttal az MSZP volt az első kezdeményező, ami azt jelenti, hogy az MSZP kezdeményezéséről lehet népszavazás.

Harangozó Tamás,
frakcióvezető-helyettes

Szerző