Miért kellene azért fizetnem, hogy megmondják, mire és hogyan költötték el az adómat - tette föl a kérdést lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) magyarországi jogi vezetője különösen cinikusnak nevezte, hogy a kabinet az adatszolgáltatás drágaságára hivatkozik a közérdekű adatigénylések költségeinek megfizettetését érintő, Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatban. Hiszen egyfelől az állami, költségvetési szerveknél rendelkezésre kell, hogy álljanak azok az adatok, amelyeket ilyen eljárásban egyáltalán ki kell és lehet adni. Másfelől az adatkezelő szervek próbálkozásai miatt az állam már eddig is lényegesen több közpénzt költött a sorra bukott adatigénylési perekben, mint amennyit a közérdekű, tehát az alaptörvény értelmében bárki számára hozzáférhető adatok kiadása jelenthet. A szakember szerint, ha a kabinetet valóban a takarékosság vezérelné, akkor kérés nélkül, elektronikusan közzétenné a működéséről, illetve az általa használt közpénz sorsáról tájékoztató adatokat. Ezt nevezzük proaktív információszabadságnak.
A javaslatban szereplő, önkényesen megállapítható költségtérítés előzetes megfizetését előíró passzussal azonban a jogalkotó nemcsak az adatigénylőket korlátozza, hanem megkérdőjelezi a bírói jogorvoslathoz való jogot is. A most javasolt szabályokkal ugyanis bizonytalanná válna, hogy az adatkezelők által követelt költségek megfizetése hiányában indítható-e adatigénylési per. Elképzelhető, hogy egy ilyen perben eljáró bíró kénytelen lesz megállapítani, hogy az adatkérő nem teljesítette az adatigénylés formai követelményeit, mivel nem fizette meg az adatszolgáltatás díját, ezért a keresetét el kell utasítani - magyarázta Ligeti. Így lényegében mindeggyé válhat, hogy a Trócsányi-javaslattal egyébként is meghosszabbított adatszolgáltatási időben valóban közérdekű információkat kíván-e eltitkolni egy állami szerv egy-egy aránytalan költség-meghatározással, ha az igénylő nem fizet, a bíróság sem nagyon tud majd segíteni addig, amíg a fizetendő összeg ügyében döntés nem születik.
Ligeti szerint az a jogkorlátozás egy formája, amikor egy addig szabadon gyakorolható jogot díjkötelessé tesznek. A jelentős összegű, lényegében önkényesen meghatározható költségtérítés előírása gyakorlatilag ellehetetlenítené a közérdekű adatok megismerhetőségét, hiszen eltántorítaná a polgárokat a jogaik gyakorlásától. "Ez a szemlélet kifejezetten azon alapul, hogy az állam kegyként adományozza az alapjogok gyakorolhatóságát az állampolgároknak. Csakhogy ez fordítva van, az állampolgárok, a nép adja a hatalmon lévőknek a közhatalom gyakorlásának lehetőségét, méghozzá ideiglenesen" - hívta föl a figyelmet, kiemelve: az állam köteles elszámolni a rábízott közpénzek felhasználásával. Márpedig a kormány törvényjavaslata ellentmond ezeknek az alkotmányos elveknek.
A TI jogi vezetője hangsúlyozta: ha a kormánytöbbség jövő hétfőn, a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett sürgősséggel a jelen formájában megszavazza a kabinet tervezetét, a korrupció ellen küzdő szervezet Áder Jánoshoz fordul, és arra kéri az államfőt, hogy ne írja alá a módosításokat, hanem kérje meg az Alkotmánybíróságot (Ab) az alaptörvényt sértő jogkorlátozások felülvizsgálatára. Amennyiben pedig a köztársasági elnök ennek nem tesz eleget, a civilek az ombudsman, a legfőbb ügyész, s a főbíró beavatkozását is sürgetik. Ligeti szerint a Kúria elnöke, Darák Péter különösképp szót emelhet majd az ügyben, hiszen a tervezett változtatások a bíróságok jogköreit csorbítják, amikor a bírói mérlegelést korlátozó, azt megkerülő passzussal egészítik ki az adatigénylési eljárást. A szakember azt is mondta, nem csupán a civilek, a korrupcióellenes szervezetek adatigényléseinek tesz keresztbe a kormány, hanem egy, az állampolgári szabadságjogok gyakorlását jelentősen korlátozó eszközzel szűkíti az adatnyilvánosságot, s így újabb teret nyit a korrupciónak.
Az MSZP szerint is a tolvajokat védi, korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzájutást, újabb kormányzati korrupciós cselekmények elkövetését teszi könnyebbé a kormányjavaslat. Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke közölte: a közérdekű adatigénylés nem könyvtári szolgáltatás, hanem állampolgári jog, amelyet az alaptörvényben rögzítettek. Azon véleményének is hangot adott, azért módosítják a törvényt, mert a Századvégnek ki kellene adnia azokat a tanulmányokat, amelyek révén állami pénzt kapott. Az Együtt is úgy látja, a korrupciónak biztosít utat a Trócsányi-javaslat, épp ezért Juhász Péter alelnök "segélyszolgálatot" szervez az adatigénylőknek, s a párt arra kéri az államfőt, ne írja alá a törvénymódosítást. A DK eközben az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben, Molnár Csaba, a párt alelnöke azt akarja megtudni az uniós testülettől, a közösségi jog lehetővé teszi-e, hogy uniós polgárokat ily mértékben elzárjanak választott kormányuk ellenőrzésének lehetősége elől.
