Ez mindenképpen közeledést sejtet a hitelezők és Athén között, de nagyon korai lenne áttörésről beszélni. Berlin jelezte, hogy a múlt pénteki javaslat már nem létezik, így a hétvégi referendumnak sincs értelme. Brüsszelben is meglehetősen visszafogottak voltak az első reakciók. Azért sem valószínű, hogy jelentős változás történjék, mert Angela Merkel kancellár jelezte, a vasárnapi népszavazásig felesleges tárgyalni bármiféle hitelprogramról.
Csőd lesz a vége?
A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - közölte szerdán az alap.
Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít. Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, s három lehetséges lépés közül tesz majd javaslatot valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy elhalasztják a döntést.
A szakértő elhúzódó válságot jósol
Jogi értelemben vett államcsődre nem, elhúzódó válságra azonban számít Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna - mondta. A szakember szerint a visszafizethetetlen mértékű hitelek és adósságszolgálat nélkül zökkenőmentes lenne az állam működése, hiszen Görögország az elmúlt években elérte, hogy kiadásait fedezzék a bevételek.
Lentner Csaba szerint "Görögországot nem hagyják csődbe menni", hiszen az ország - szemben Argentínával - euróövezeti tagként "csapatban játszik", ezért a felek majd "élnek egymás mellett és minden megy a végtelenségig tovább".
A francia pénzügyminiszter megállapodást remél
"Az a cél, hogy megegyezzünk még a (vasárnapi) referendum előtt, ha lehetséges" - mondta szerdán Michel Sapin az RTL francia kereskedelmi rádióban néhány órával az Eurogrop, az euróövezeti pénzügyminiszterek telefonkonferenciája előtt, amelyen egy új, ezúttal 2010 óta már a harmadik segélycsomag fognak tárgyalni annak érdekében, hogy Görögország ne sodródjon ki az euróövezetből. "A megállapodás lehetősége létezik, ez már valami" - vélte Sapin. A pénzügyminiszter cáfolta azt a feltételezést, hogy a népszavazás elkerülése a cél, de azt elismerte, hogy a nem győzelme "azt a kockázatot hordozza magában, hogy Görögország kisodródik az euróövezetből".
Szerinte ugyanakkor "a referendum a görög kormány, a görög parlament döntése. Nem nekünk kell kívülről megmondani, hogy kell-e népszavazást rendezni vagy sem" - hívta fel a figyelmet a francia kormánytag. Sapin nem ért egyet azzal, hogy Berlin lenne a legszigorúbb európai partner a tárgyalásokon az öt éve a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Európai Központi Bank pénzügyi támogatásából élő Athénnal szemben.
EFSF: a nemfizetés csődesemény
A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - közölte szerdán az alap.
Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít.
Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz majd valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést.
Hollande azonnali megállapodást sürget
A francia államfő azonnali megállapodást sürgetett szerdán a görög kormány és európai hitelezői között.
"Egyértelműnek kell lenni, megállapodást most azonnal!" - mondta Lyonban a francia elnök, aki szerint nem lehet tovább halogatni a kompromisszumot. Hozzátette, hogy európaiként nem szeretné az eurózóna szétesését.
Merkel: újabb tárgyalásokról csak a referendum után lehet szó
Az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni - jelentette ki a Bundestag szerdai rendkívüli ülésén Angela Merkel.
A német kancellár ugyanakkor bírálta a görög kormányt, hangoztatva, hogy Görögország egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat a hitelezőkkel, továbbá az Eurócsoporttal, és nem tett eleget korábban vállalt kötelezettségeinek. Angela Merkelnél is élesebb bírálatot fogalmazott meg a görög kormánnyal szemben Sigmar Gabriel gazdasági és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter.
Merkelnél keményebben fogalmazott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, aki kijelentette: Európa nem hagyja magár a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását.
A legélesebb bírálat Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről hangzott el a Ciprasz-kormány címére. Az Eurócsoport egyik legtekintélyesebb miniszterének tartott Schäuble szerint az idén januári hatalomra kerülése óta Alekszisz Ciprasz és kormánya nem tett mást, mint megszegte a korábban vállalt kötelezettségeket. Úgy vélte, a helyzet drámai módon romlott a Ciprasz vezette baloldali kormány hatalomra lépése óta.
Korábban írtuk: Esett az euró az ázsiai tőzsdenyitáskor azt követően, hogy lejárt a határidő, s Görögország – elsőként a fejlett államok közül – nem fizette ki 1,6 milliárd eurós tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), s ezzel gyakorlatilag államcsődbe került.
Gerry Rice, az IMF szóvivője megerősítette, hogy Athén visszafizetései haladékot kért, amit a Valutaalap a szokásos ügymenetben megvizsgál majd. A hitelezők ugyanakkor még bizakodnak abban, hogy a görög választók elfogadják feltételeiket és – a Ciprasz-kormány kérésével szembefordulva – igennel szavaznak majd a vasárnapi népszavazáson. Felmérések szerint a görögök többsége továbbra is ragaszkodna ahhoz, hogy Görögország megtartsa fizetőeszközként az eurót.
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter még hétfőn tárgyalt Alexis Ciprasz görög kormányfővel és az EU illetékeseivel, sürgetve, hogy folytassák a tárgyalásokat. Szakértők szerint ugyanakkor Washingtonnak már jóval korábban be kellett volna avatkoznia, amikor már látszott, hogy patthelyzet alakult ki a megbeszéléseken.
