E.ON;közműszolgáltató;Tigáz Zrt.;közműholding;rezsitartozás;Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt;

Szolgáltatóváltás kényszerből

Nem lesz zökkenőmentes a közműcégek államosítását követő szolgáltató csere a gáz- és villanypiacon azoknak, akiknek rezsitartozásuk van. Ugyanis az állami cégek csak a fogyasztót veszik át, az általuk felhalmozott tartozásokat nem. Egy-másfél éven belül mintegy 2,5 millió gázfogyasztó lakossági ügyfél válthat kényszerből szolgáltatót.

A közelmúltban a piacon lévő négy nagy egyetemes gázszolgáltatói engedéllyel rendelkező cégből három – a francia hátterű GDF Suez, a német E.ON, valamint az olasz anyacéggel bíró Tigáz – kezdeményezte engedélye visszavonását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH). A nevető negyedik, az immár állami tulajdonba került, és az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. irányítása alatt működő Főgáz Zrt. bejelentkezett, szívesen átveszi az elárvult ügyfeleket. Ha megkapja az hivatal engedélyét, gyakorlatilag Magyarország egyetlen lakossági ellátójává lép elő, ügyfélszáma pedig rövid idő alatt 3,2 millióra dagadhat. A tervek szerint január 1-jével a E.ON, 2016 közepétől a GDF Suez ügyfelek kerülhetnek át, és ez után jöhet a Tigáz 1,2 milliós fogyasztói tábora.

A MEKH közleményekben olvasható, az egyszerű fogyasztónak nincs semmi dolga az átállással, időnként kap levelet, megjelennek az óraleolvasók, akiket soron kívüli számlák követnek és egy idő után átkerül az új szolgáltatóhoz. Mindez akkor igaz, ha nincs tartozása, a díjfizetésben elmaradása. A MEKH adatai szerint azonban március 1-jén több mint 90 milliárd forint volt a kinnlevőség, hiába a rezsicsökkentés és a különböző követeléskezelési eljárások. És ebben még nincs benne a fűtési szezon végi, általában ekkor csúcsra érő tartozás. Ezt követően a tartozások októberig csökkennek, a tapasztalatok szerint a fűtési szezon indulásáig a tartozást felhalmozó fogyasztók lassan utolérik magukat. Így azok akik az átadás-átvételkor a tartozással rendelkeznek, külön elbírálásban „részesülnek”. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy a cégek mindent elkövetnek majd, hogy a piacról való kivonulásuk előtt behajtsák kintlévőségüket.

Ha egy fogyasztót 60 napon túl lejárt tartozása miatt már lekapcsolt a hálózatról az „átadó” szolgáltató az átadást megelőzően, akkor a fogyasztó tartozás nélkül átkerülhet az átvevő szolgáltatóhoz, amely a rendszerüzemeltetőnél kezdeményezheti a fogyasztó visszakapcsolását, ám ez csak akkor történhet meg, ha az átadó fogyasztó jelezte, a tartozást felé rendezték.

Az E.ON már jelezte is: a törvény adta lehetőségek mellett követelésüket minden esetben megpróbálják érvényesíteni. A cég először egy fizetési felszólító levélben értesíti majd fogyasztóit elmaradásukról, ha már 60 napon túli a lejárt tartozás, kikapcsolási értesítőt küld, amelyben felsorolja a lekapcsolás lehetséges dátumait. Fontos tudni, hogy két megkísérelt kézbesítés után kézbesítettnek tekintik a levelet.

- Az átadó szolgáltató az átadás napjáig kezdeményezheti a szolgáltatásból való kikapcsolást a jogszabályban meghatározottak szerint. Ezt követően, amennyiben a tartozás átengedéséről nem születik megállapodás az átadó és az átvevő szolgáltató között, a tartozás az átadó szolgáltatóval szemben továbbra is fennáll, vagyis követelését a jogszabályoknak megfelelően a későbbiekben is érvényesítheti - mondta Horváth Andrea a MEKH kommunikációs munkatársa.

A hivatal kommunikációs munkatársának állításait Száraz Gábor, a Tigáz Csoport sajtószóvivője is megerősítette. Hozzátette, a jogszabályok mindig lehetővé teszik a szolgáltató részére, hogy kintlévőségeit érvényesíthesse. A Tigáz visszaadja ugyan az egyetemes gázszolgáltatói engedélyét, de a vezetékhálózat üzemeltetését - ahogyan az E.ON is - a továbbiakban is el fogja látni – tette hozzá a szóvivő.

A fogyasztói hátralék összege nem csak a befizetetlen számlák díját tartalmazza, a kikapcsolás költségeit is az ügyfeleknek kell állniuk. Ez áramszolgáltatás esetében 17 760 forint, gázszolgáltatásnál a mérő típusától függően, a lakossági fogyasztóknál 26 913 forint többlet terhet jelent.

Ezt a kellemetlen procedúrát el is lehet kerülni, amennyiben az adós a kikapcsolásra okot adó hátralékot kiegyenlíti a szolgáltató által közölt dátum előtti munkanapig. Ha a kikapcsolás ellenére sem rendezi a számlát a fogyasztó, a szolgáltatók perelhetnek, vagy követeléskezelőhöz fordulhatnak, akik a kintlévőségeket nyomott áron megvásárolják és behajtócégeknek adhatják tovább.

Legvégső esetben a végrehajtó intézkedik a tartozás ügyében. Vannak azonban olyan esetek is, amikor már ez a módszer is hatástalan. Ahogyan arról Száraz beszámolt, sajnos ma már létezik egy olyan fogyasztói réteg, amely annyira elszegényedett, hogy egyáltalán nem tud fizetni. Ők a kikapcsolást követően sem tudják rendezni tartozásukat és gyakorlatilag kikerülnek a fogyasztók köréből - mondta a Tigáz sajtószóvivője.

Idén április 1-jétől az ország teljes területén elérhető a fogyasztók számára az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozó Főgáz által nyújtott szolgáltatás. Az ENKSZ Zrt. második lépcsőben az egyetemes áramszolgáltatói piacon akar megjelenni, legkésőbb 2016-ban. A tervek szerint az állami lakossági szolgáltató holding a távhőszolgáltatással válik teljes körűvé, bár szóba került, hogy más közszolgáltatásokban is erősödhet az állami jelenlét.