Mint mondta, még a referendumot megelőzően megegyezésre kell jutni, mert utána már nincs sok értelme ennek. Kifejtette, Görögországtól és „tőlünk is függ, hogy Athén az euróövezet tagja maradjon”. Európaiként nem akarja az eurózóna szétesését – tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár ezzel szemben szerdán úgy foglalt állást, hogy az ajtó nyitva áll Görögország előtt, de a referendumot megelőzően nincs sok értelme a tárgyalásoknak.
A német kormány a Handelslbatt szerint már felkészült a legrosszabb forgatókönyvre, s humanitárius segélyt kíván küldeni Görögországnak. A minisztériumok megkezdték az egyeztetést arról, hogy végső esetben milyen támogatást tudnának nyújtani az országnak. Arról is szó esett, hogy a német cégek a jelenlegi helyzetben milyen körülmények között tudnának továbbra is Görögországba szállítani árukat. Elsősorban egyébként orvosi eszközök, gyógyszerek szállításáról lenne szó.
A GPO intézet felmérése szerint a válságos helyzet miatt a közhangulat is kezd megváltozni, s már nem a nemek vannak többségben a népszavazás előtt. A referendumon a megkérdezettek 43,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan a hitelezők általjavasolt reformprogramra szavaznak, 39,3 százalék viszont elutasítaná az előterjesztést. Alekszisz Ciprasz szerdai beszédében kilátásba helyezte lemondását az igenek győzelme esetén, a görög kormányszóvivő viszont néhány órával később azt mondta, Ciprasz ez esetben sem mondana le.
Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője megerősítette, addig nem lesz semmiféle tárgyalás új hitelprogramról, amíg le nem bonyolítják a referendumot. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter azt közölte, hogy kormánya már a referendum után egy nappal, azaz hétfőn megállapodásra törekszik a hitelezőkkel, s a kabinet kemény intézkedéseket is vállal, ha szó lesz az adósság átütemezéséről.
