Rögös útra tévedt a görög labdarúgás

Menekülnének a légiósok Görögországból, ha az országnak el kell hagynia az euróövezetet. A menedzserek most azt próbálják elérni, hogy a klubok olyan új szerződést kössenek a labdarúgóikkal, amelyben vállalják, hogy akár marad az euró az országban, akár nem, továbbra is a közös európai valutában kapják a bérüket, s a pénzt külföldi bankba utalják. Ez azonban a bajnokság összeomlását eredményezné.

Riadalom tört ki a Görögországban szereplő külföldi futballisták között azután, hogy az athéni kormány nem tudott megállapodni a hitelezőkkel a reformprogramról, s vasárnapra referendumot írtak ki a kérdésről. Ha ugyanis az országnak ki kellene lépnie az euróövezetből, az az ország labdarúgását is nagyon súlyosan érintené. Az euró helyett bevezetendő valutát, a drachmát jelentősen le kellene értékelni, ami a gyakorlatban várhatóan azt jelentené, hogy a külföldi légiósok bére feleannyit érne, mint korábban.

A játékosügynökök lázasan kutatnak a lehetőségek után. Különösen a két legnépszerűbb csapat, a bajnok Olimpiakosz és a Panathinaikosz légiósainak képviselői tárgyalnak folyamatosan a klubvezetőkkel, hogy valamiféle megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Egy a Newsweeknek nyilatkozó, magát megnevezni nem kívánó játékosügynök is megerősítette, hogy a csapat illetékeseivel folyamatosan arról egyeztetnek, milyen lépéseket tegyenek a grexit bekövetkezése esetén.

Mint mondta, bár az érvényben szerződéseket a legjobb ügyvédek írták, ilyen eshetőség nem szerepel a kontraktusokban. Nem is szerepelhet, hiszen eredetileg senki sem gondolta, hogy idáig fajul majd a görög válság. Az ügynök hozzátette, most egyetlen nem Görögországban játszó focistájának sem ajánlja, hogy görög klubcsapatnál vállaljon munkát.

A súlyos pénzügyi válság miatt egyre többen gondolják meg magukat, s korábbi terveikkel ellentétben mégsem igazolnak az országba. A legutóbbi példa erre a Málaga védője, Sergio Sánchez, akinek már csak a szerződését kellett volna aláírnia a Panathinaikosznál. A spanyol azonban állítólag inkább új csapat után néz, s a megállapodás kudarcba fullad.

Az ügynökök most elsősorban azt próbálják meg elérni: a klubok kössenek olyan új szerződést a légiósokkal, amelyben garantálnák, hogy a grexit bekövetkezése esetén is euróban utalják a béreket, ráadásul külföldi pénzintézetekbe, hiszen könnyen lehet, hogy a bankok rövidesen teljesen kifogynak a közös európai valutából. Más kérdés azonban, hogy ezt a nagy anyagi terhet a klubok túlnyomó többsége nehezen tudná vállalni.

Költségvetésüket ugyanis jelentősen meg kellene emelni, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben teljesen reménytelen vállalkozásnak tűnik. Bár a görög klubcsapatoknál azért próbálnak arra törekedni, hogy a légiósok ne legyenek túlsúlyban, ezt nem mindig tudják megvalósítani. A negyedik helyen végzett Aszterasz Tripolisznál például húsz külföldit foglalkoztatnak, az ötödik Atromitosz Athénnál, amelynek azért szűkebb a játékosállománya, 15-öt, főleg dél-amerikaiakat és afrikaiakat.

Ugyanakkor a nagyok sem érezhetik teljes biztonságban magukat. Az aranyérmes Olimpiakosznál 18-18 a hazai és a külföldi játékosok aránya, a Real Madrid egykori sztárja, a tavaly év végén leváltott tréner, Michel jelentősebb spanyol kolóniát hagyományozott a pireusziakra. A Panathinaikosznál arányaiban kevesebb a külföldiek száma, ami részben talán arra vezethető vissza, hogy a zöldek 2012-ben a megszűnés szélére sodródtak a súlyos anyagi helyzet miatt, így egyszerűen nem volt pénzük új játékosok vásárlására, s a tehetségesebbnek vélt fiatalokhoz nyúltak.

A görög labdarúgás egyébként már egy idő óta nélkülözni kényszerül. A válság miatt 2011 után az állam is jóval kevesebb pénzzel tudta segíteni a sportéletet, a Görög Labdarúgó Szövetség például a korábbi támogatás töredékét kapja. Részben erre is vezethető vissza, hogy a magyar válogatottal egy Európa-bajnoki selejtezőcsoportban szereplő, 2004-ben a kontinensviadalt megnyert hellének minden esélyüket elvesztették arra, hogy kikerüljenek a jövő évi franciaországi eseményre.

Persze a pénzhiány sem magyarázat mindenre. Így arra sem, hogy verhette meg a csoportmérkőzések során Färöer-szigetek válogatottja oda-vissza a nemzeti tizenegyet. A görög klublabdarúgás egyébként elsősorban azt sínylette meg, hogy az állami kézben lévő szerencsejáték vállalat, az OPAP is jóval kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint akár öt évvel korábban. A válságot természetesen más sportágakban is érzékelik. A Görög Olimpiai Bizottság büdzséjét nyolcvan százalékkal (!) csökkentették.

A pénztelenség mellett a görög labdarúgásnak más nehézségekkel is szembesülnie kell. Igaz, ez nem feltétlenül újkeletű probléma: beférkőzött az alvilág a klubok vezetőségébe. Az Olimpiakosz tulajdonosát, Vangelisz Marinakiszt nemrégiben tiltották el az összes sporttevékenységtől. Egyebek mellett bundabotrányba keveredett, zsarolással és kenőpénz fizetésével is vádolják.

Marinakisznak le kellett mondania az Olimpiakosz elnökségéről, a Panathinaikosz és a PAOK mindeközben tiltakozott amiatt, hogy a pireusziak a botrány ellenére indulhatnak a Bajnokok Ligájában. Úgy tűnik, hiába a nehéz helyzet, az ellenségek még a bajban is ellenségek maradnak.