Idegesség a görög koalícióban

Egyre nő a harci idegesség a görög kormánykoalíción belül. A kisebbik koalíciós párt, a Független Görögök négy képviselője is bejelentette: szembemennek a kormány akaratával, s igennel voksolnak a vasárnapi népszavazáson, amelyen a választók arról döntenek, elfogadják-e a hitelezők által javasolt reformprogramot, vagy sem. A kabinetnek egyelőre sejtelme sincs arról, mikor nyithatják meg a bankokat.

Széteshet a görög kormánykoalíció. Nem elég, hogy a Szirizában egyre erősebbek az ellentétek a balszárny és a mérsékeltebbek között, Alekszisz Ciprasz tömörülése és a kisebbik koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) között is fokozódik az ellentét. Panosz Kammenosz, a jobboldali populista párt elnöke, aki egyben védelmi miniszter is, hírek szerint kilépéssel fenyegette meg a kormányfőt arra az esetre, ha csökkentené a katonai kiadásokat.

Néhány órás tárgyalás után közleményt adtak ki, amelyben azt állították, a görög kormány részéről nem érkezett a védelmi kiadások csökkentésére vonatkozó javaslat. Kammenosz csütörtökön kijelentette, a hadsereg „szavatolja az ország stabilitását”, s beavatkozik, ha erre szükség van.

Nem tudni, mire gondolt ezzel, de nem hangzik jól egy demokratikus kabinet védelmi tárcavezetőjének szájából. Amint az a megjegyzése sem: „háborúban állunk. Aki képtelen szembesülni ezzel, távoznia kell”. Az már csak hab a tortán, hogy sok bankkártya automata mellett felfegyverzett rendőr őrködik – jelentette a német n-tv hírcsatorna.

Hogy a kormány két pártja közötti viszony nem éppen felhőtlen, ezt egy másik eset is bizonyítja. Csütörtökön az ANEL négy parlamenti képviselője jelentette be, hogy igennel szavaznak majd a vasárnapi referendumon. A párt egyik képviselője, Nikosz Mavraganisz nagyon kemény támadást intézett a kormány ellen. Mint mondta, „rabszolgává akarja tenni Görögországot a következő negyven évre”.

Jelenleg a Sziriza, a neonáci Arany Hajnal és - egyre csekélyebb lelkesedéssel - az ANEL támogatja a nemeket, az összes többi párt az igenek mellett tette le a voksát. A 300 tagú törvényhozásban a koalíciónak 162 képviselője van, a Sziriza 149 mandátummal rendelkezik, az ANEL kiválása esetén tehát elvesztené abszolút többségét.

Teljes rejtély, mikor nyithatnak majd ki a bankok. Bár eredetileg arról volt szó, hogy a vasárnapi népszavazásig „elővigyázatosságból” tartják zárva a pénzintézeteket, s vezették be a 60 eurós pénzfelvételi korlátot, a kormányszóvivő elismerte, hogy a kabinet sem tudja, meddig marad érvényben a pénzügyi korlátozás.

Nikosz Pappasz államminiszter csütörtökön azt közölte, azonnal kinyitnak a pénzintézetek, ha megszületik a megállapodás. Azt azonban nem tette hozzá: ha a nemek kerülnek többségbe, egyáltalán nem biztos, hogy a hitelezők tárgyalni akarnak a görögökkel.

Közben azért a pénzügyi szervezetek is kampányolnak – természetesen az igenek mellett. Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint amennyiben a választók igennel szavaznak vasárnap, elengedhetik adósságának egy részét és emellett 50 milliárd eurós támogatást kaphat 2018 októberéig. Az Európai Beruházási Bank (EBB) pedig öt éves fejlesztési programot helyezett kilátásba – szintén az igenek győzelme esetén.

A GPO intézet felmérése szerint a válságos helyzet miatt a közhangulat is kezd megváltozni, s már nem a nemek vannak többségben a népszavazás előtt. A referendumon a megkérdezettek 43,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan a hitelezők általjavasolt reformprogramra szavaznak, 39,3 százalék viszont elutasítaná az előterjesztést. Alekszisz Ciprasz szerdai beszédében kilátásba helyezte lemondását az igenek győzelme esetén, a görög kormányszóvivő viszont néhány órával később azt mondta, Ciprasz ez esetben sem mondana le.

Nehéz megmondani, miért megy szembe a kormányzat az ország érdekeivel. A hivatalos magyarázat szerint ha elutasítják a hitelezők programját (ami egyébként már nincs is érvényben), akkor később jobb feltételeket biztosíthatnak az országnak a hiteltárgyalásokon. Ezt azonban maga a kormány sem gondolhatja komolyan.

Egyes feltételezések szerint a kormány arra számít, hogy a nemek többségbe kerülésével pánikba esnek a tőzsdék, más euróövezeti országokra is átterjedhet a válság, s majd könyörögnek a hitelezők a kabinetnek, hogy maradjon az euróövezetben. Az utóbbi hetek eseményei alapján ez is csak vágyálomnak tűnik. A Wall Street Journal cikkében Simon Nixon ezzel szemben úgy vélte, a kabinet irracionális lépéseit csak az magyarázhatja, hogy ki akarja vezetni az országot az euróövezetből.

A német kormány a Handelslbatt szerint már felkészült a legrosszabb forgatókönyvre, s humanitárius segélyt kíván küldeni Görögországnak. Elsősorban orvosi eszközök, gyógyszerek szállításáról lenne szó.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismételten értetlenségét fejezte ki a referendum kapcsán. Utalt arra, hogy a hitelezők és a görög kormány elképzelései között már mindössze 60 millió euró volt, Ciprasz mégis a referendum kiírását választotta. Azt is közölte, van már terve hétfőre, ami persze a referendum kimenetelétől is függ.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője megerősítette, addig nem lesz semmiféle tárgyalás új hitelprogramról, amíg le nem bonyolítják a referendumot. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter azt közölte, hogy kormánya már a referendum után egy nappal, azaz hétfőn megállapodásra törekszik a hitelezőkkel, s a kabinet kemény intézkedéseket is vállal, ha szó lesz az adósság átütemezéséről.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ismét bírálta a görög kormányt. Nagyon dühítőnek és kiábrándítónak nevezte Athén tárgyalási módszereit. A Passauer Neue Pressében figyelmeztetett arra, ennek drámai következményei lesznek az ország szempontjából.