Előfizetés

Áramfogyasztási csúcsra számítanak a hőség miatt

 A kánikula miatt a jövő hét elejére várják a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelését - írta a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.

Hozzátették, hogy a hétvégéken kevésbé jellemző a légkondicionáló berendezések fokozott igénybevétele.
A társaság kifejtette, hogy általában a nyár legmagasabb rendszerterhelési értéke június második felében, vagy július elején tapasztalható. Később ugyan a hőmérséklet még emelkedhet, de a szabadságolások miatt a jelentősebb fogyasztással rendelkező felhasználók - például az irodaházak és az üzemek - már csökkentett üzemmódban működnek, így a fogyasztás kevésbé terheli meg a villamosenergia-rendszert.

A Mavir szerint az áramfogyasztási csúcsok nagysága jelentős mértékben időjárásfüggő, eseti kiugrás gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet. A társaság szakemberei által évtizedek óta gyűjtött adatokból megállapítható, hogy az elmúlt években a nyári és a téli csúcsterhelés egyre inkább megközelíti egymást, eddig azonban a nyári csúcsérték még soha nem haladta meg a télit.

A Mavir tapasztalata szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 Celsius-fokot, minden további egy fok emelkedés plusz 90-100 megawattal terheli az ország villamosenergia-rendszerét. Az egy nap alatt elfogyasztott villamos energia mennyisége 1500-2000 megawattórával nő fokonként. A pontos mérték függ a kánikula tartósságától is, vagyis attól, hogy mennyire forrósodnak át az épületek falai.

A tavaly nyári csúcsterhelés 6050 megawatt volt július 21-én, 26,6 Celsius fokos napi átlaghőmérséklet mellett. Az eddig mért legmagasabb nyári csúcsterhelés a 2007-ben regisztrált 6320 megawatt volt. Egy nyári munkanapon átlagosan mintegy 110-115 gigawattóra az ország villamosenergia-fogyasztása.

Az országos tiszti főorvos szombattól szerda éjfélig a legmagasabb, harmadfokú hőségriadót rendelte el, mert ebben az időszakban eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.

In memoriam Szabad György

Közös nyilatkozatban búcsúzik Szabad Györgytől, az Országgyűlés pénteken elhunyt egykori elnökétől Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A nyilatkozatot a Köztársasági Elnöki Hivatal juttatta el pénteken az MTI-hez.

"Magyarország polgárai, akik hazájuk sorsára sajátjukként tekintenek, megrendülten fogadják a hírt: Szabad György professzor úr, a nemzeti gondolat és az új magyar demokrácia egyik vezéralakja, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke a mai napon eltávozott közülünk" - olvasható a nyilatkozatban.

"A családtagok mögé sorakozva hajtunk fejet professzorunk, tanárunk, politikai szövetségesünk és barátunk emléke előtt - zárul az Áder János, Kövér László és Orbán Viktor által aláírt nyilatkozat.

Vitányi: a "hungaroputyinizmus" elszívta a társadalom erejét

Publikálás dátuma
2015.07.03. 17:10
MTI FOTÓ: Soós Lajos
A 90 éves Vitányi Iván szerint "Európát kell erősítenünk, mert nincs más út". A baloldali politikus, társadalomtudós születésnapja alkalmából tartott pénteki, budapesti ünnepségen párttársa, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt miniszterelnök azt mondta: a baloldal nincs válságban, a baj az, hogy abszolút viszonyítási pontokat keres, pedig a "baloldaliság relatív dolog".

Gyurcsány Ferenc kifejtette: a baloldaliság gyakran attól függ, hogy milyen választási lehetőségek vannak, a politikai és a közéleti erkölcs viszont nem relatív. E tekintetben a DK Vitányi Iván pártja és nem Gyurcsány Ferencé, mert bár nem biztos, hogy tökéletes, de végtelenül tisztességes - mondta.

Vitányi Iván a rendezvényen azt hangsúlyozta: nem azért kell Európát erősítenünk, "hogy ők mindent megoldjanak helyettünk, hanem hogy együtt harcoljunk egy demokratikus kulturált jóléti társadalomért". Demokratikus kultúrára van szükség. Már nem az a kérdés, mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez - fogalmazott az ünnepelt. A jelenlegi helyzetről szólva a veterán baloldali politikus azt mondta: ha valaki 1990-ben ezt jósolja, szembeköpte volna, de a társadalommá nem fejlődött nép maga szavazta meg a jelenlegi rendszert. A "hungaroputyinizmus" elszívta a társadalom erejét, gúzsba kötötte a szolidaritást és visszahozta a feudalizmust - közölte Vitányi Iván.

Hozzáfűzte: szép lenne, ha egyszer már nem ellenállni kellene, hanem segíteni a magyar demokráciát. Az idős politikus visszaemlékezett arra is, hogy 1944 karácsonyán a Gestapo éppen abban a sopronkőhidai börtönben tartotta fogva, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endrét, az antifasiszta ellenállás vezetőjét kivégezték.

A rendezvényen felidézték Vitányi Iván korábban elmondott gondolatait is, amelyek szerint a modernkori magyar történelem legnagyobb problémája, hogy a társadalomnak nem volt demokráciaélménye, 1990-ben is készen kapta a demokráciát, nem volt rá felkészülve. Valamennyi párt hibás abban, hogy nem értékelte a demokráciát, nem vigyázott rá. A társadalom állapota összességében nem javult a rendszerváltáshoz képest: egy szűk rétegnek jobb, mint 1990-en előtt, sokaknak azonban rosszabb - idézték a szavait.

Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, frakcióvezetője köszöntőjében azt emelte ki, hogy Vitányi Iván a gyakorlati politikát illetően nem járt a fellegekben, de ostorozta párttársait, ha pillanatnyi hatalmi érdekek miatt elmulasztották a szembenézést a valósággal. Eszménye a kultúrán át demokratikussá váló közösség haladása a nagyobb szabadság felé. Heller Ágnes filozófus méltatásában elmondta: Vitányi Iván egy úri család dzsentri ivadéka, Horthy Miklós egykori kormányzó családjának távoli rokona. Hazafi volt, de sosem magyarkodott, baloldaliként nagy vétket nem követett el, a kisebbeket pedig jóvátette - fogalmazott.

A DK Új Köztársaságért Alapítványa a most alapított Új Köztársaság Díjat első ízben Vitányi Ivánnak adományozta, a díjat az ünnepségen Gyurcsány Ferenc adta át az ünnepeltnek.

Az alapítvány által szervezett rendezvényen jelen volt mások mellett a DK több politikusa - köztük Molnár Csaba ügyvezető alelnök, Vadai Ágnes alelnök, és Bauer Tamás, a párt korábbi alelnöke -, továbbá Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Romsics Ignác akadémikus, történész és két egykori ombudsman, Majtényi László és Gönczöl Katalin is.

Vitányi Iván 1925-ben született Debrecenben protestáns értelmiségi családban. 1943-ban érettségizett a sárospataki Református Kollégiumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott filozófiát és esztétikát. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1945-ban szabadult, 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) történelem-filozófia szakán diplomázott. 1953-ban a Nagy Imre-féle reformcsoport tagja lett, a forradalom leverése után "ellenforradalmárnak" minősítették, másfél évig nem kapott állást, ezért kitanulta az esztergályos szakmát. 1972-ben kinevezték a Népművelési Intézet igazgatójává, tanítani kezdett az ELTE szociológiai tanszékén és belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a szociológiai tudományok doktora lett.

Vitányi Iván 1989-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapító tagja volt, 1990 és 1996 között az országos választmány elnöke, 1990 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2011-ig az MSZP frakciójában, 2011-től függetlenként politizált.
2010-ben csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Demokratikus Koalíció Platformhoz, és amikor a platform 2011. október 22-én Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult, az egyes számú párttagkönyvet kapta meg. Vitányi Iván 2011-től a DK örökös tiszteletbeli elnöke.

Kapcsolódó
Vitányi: felszabadulás volt!