A nyáron sem lehet nyugalmuk a tanároknak, ám nemcsak a közép- és általános iskolákban, de az óvodákban is aggódnak a pedagógusok: az óvónők attól tartanak, hogy a szeptembertől bevezetésre kerülő, hároméves kortól kötelező óvodáztatás az intézményekben jócskán megemelheti a gyereklétszámot, ez pedig azokban az ovikban jelenthet problémát, amelyek már most is férőhelyhiánnyal küszködnek.
A szabályozás azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2012-ben születtek, és idén augusztus 31-ig betöltik harmadik életévüket. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint az új rendszer 10-15 ezerrel is növelheti az óvodások számát, ám szerinte ez nem jelenthet problémát, hiszen - mint mondta - "férőhelyünk több van, mint amennyi óvodás lesz".
Való igaz: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014-2015-ös tanévre vonatkozó adatai szerint országosan 380 346 a férőhelyek száma, míg óvodába összesen 321 494 gyerek jár. Ha az óvodások számát az óvodai férőhelyekhez viszonyítjuk, az mintegy 85 százalékos kihasználtságot eredményez - úgy tűnik tehát, hely már most is van bőven.
Az adatok azonban csalókák. - Van alapja az óvónők félelmének, ott valóban problémák adódhatnak, ahol az új rendszerhez szükséges feltételeket még nem teremtették meg - mondta Verba Attiláné. A Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának vezetője szerint bár az adatok azt mutatják, az országban van elég férőhely, a helyhiány problémája nem országos, sokkal inkább regionális.
- Az a baj, hogy nem ott van több férőhely, ahol több gyerek van. A fővárosban, Pest megyében, valamint a nagyobb városokban van a legnagyobb gond, a csoportlétszám sok helyen meghaladja a köznevelési törvényben meghatározott maximális 25 főt - mondta a tagozatvezető.
A létszámmaximum meghatározásánál a csoportszobák alapterületét is figyelembe kell venni, a mostani szabályok szerint egy gyermekre két négyzetméterrel kell számolni - ha a terem nagysága megengedi, a csoport nagysága maximum 30 főre növelhető -, ám a vs.hu szerint például Szigetszentmiklóson úgy határozott az önkormányzat, egy gyereknek elég lesz másfél négyzetméter is. Az erről döntő testületi ülésen az is felvetődött, hogy így egy gyerekre kisebb hely jut, mint a közeli tököli börtön egy rabjára -írta a hírportál.
A legutóbbi adatok szerint az átlagos csoportlétszám 21,7 fő, ugyanakkor évről évre növekedett a 25 főnél nagyobb csoportok száma: 2011-ben a csoportok 34 százaléka, 2012-ben már 36 százaléka működött a törvényi határt meghaladva. Igaz, a kormányzat 2013-tól férőhely-bővítési akcióba kezdett, ám Verba Attiláné szerint ez nem olyan ütemben történt, ahogy azt eredetileg tervezték.
Hoffmann Rózsa, volt oktatási államtitkár akkor azt nyilatkozta, a rendszer sikeres működtetéséhez 2014-ig 30 ezer új férőhelyet kellene létrehozni. A KSH adatok szerint azonban a 2012-2013-as tanévtől a férőhelyek száma csupán mintegy háromezerrel növekedett. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016 végéig további kétezer férőhely kialakítására tett ígéretet, ám még ez is jócskán alulmúlja a korábbi terveket.
Érthető tehát az óvodapedagógusok aggodalma, a helyhiány és a magas gyereklétszám a pedagógiai munkát is megnehezíti - sokan attól tartanak, hogy az óvodák gyermekmegőrzőkké válnak. - A mostani évet 26 fővel csináltuk végig, nem volt egyszerű. Ha szűkösen vagyunk egy teremben, az stresszhelyzetet teremt a gyereknek, pedagógusnak egyaránt. Úgy gondolom, a nevelésben inkább a mikrocsoportos foglalkozások vezetnek célra.
Ám a szükség ráviszi az óvodák vezetését, hogy kitolják a létszámot, még akkor is, ha szűkösen lesznek a csoportban - mondta Verba Attiláné. Problémát jelenthetnek a csoportelosztások is, sok óvodában ugyanis megszüntették a kis- és nagycsoportokat, a különböző életkorú gyerekekből pedig egy nagy csoportot hoztak létre - mutatott rá Keszei Sándor.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke úgy véli, az önkormányzatok így akarnak az óvodapedagógusokon is spórolni. - Minden önkormányzatnak kötelessége lenne az óvodáját finanszírozni, megfelelő számú óvónőt, dajkát alkalmazni. Ennek ellenére a működéshez szükséges felszereléseket - vécépapírt, szappant, ágyneműt - gyakran a szülőknek kell biztosítaniuk, pedig ezeket nem rájuk kellene áthárítani - mondta.
Novák Katalin államtitkár szerint a három éves gyerekek kötelező óvodáztatásának célja, hogy segítse a gyerekek beilleszkedését, illetve a szülőket is segíteni szeretnék, hogy elhelyezhessék a gyerekeket. Verba Attiláné szerint sok szülő reggeltől estig dolgozik, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése miatt pedig gyakran a nagyszülők sem tudnak az unokákra vigyázni.
Ha valaki mégsem akarja még óvodába járatni gyermekét, 3-4 éves korig kérhet felmentést, ezt az óvodavezetőnél kell kérelmezni. Keszei Sándor úgy véli, a gyerekelhelyezés és a szülők megsegítése szempontjából a kötelező óvodáztatási korhatár csökkentésének nincs értelme, mert akik nem tudják megoldani gyermekeik elhelyezését, eddig is beírathatták őket az oviba. "Ez az egész kötelezőség egy nagy csapás" - mondta.