Áder lassan lenyomja Attenborough-t

Publikálás dátuma
2015.07.04. 19:16
Áder János köztársasági elnök előadást tart az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányról 2015. július 4-én Sopronban a 23. Volt Feszt
Nemcsak a környezetet, hanem a gazdasági növekedés esélyeit is tönkreteszi a globális klímaváltozás - egyebek mellett ezzel riogatta a jövőjüket illetően az önfeledten bulizó fiatalokat Áder János szombaton Sopronban a 23. Volt Fesztiválon. A köztársasági elnök az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányról tartott közel egyórás előadásában, a fiatalokhoz szólva úgy fogalmazott: ha van fél percük a következő fél évszázadra, akkor emeljék fel a hangjukat és fogalmazzák meg üzeneteiket a decemberi párizsi klímacsúcs résztvevőinek és döntéshozóinak.

Áder János idézte Barack Obama egyik tavalyi beszédét is, amikor az Egyesült Államok elnöke azt mondta, hogy mi vagyunk az első generáció, akik a klímaváltozás hatásait már érzik, és mi vagyunk az utolsó generáció, akik tehetnek még valamit ellene. Hozzátette: ha a bajt most nem előzzük meg, akkor a mostani generációnak nem lesz más választása, mint alkalmazkodni, de az fájdalmasabb és költségesebb lesz.

Az államfő előadásában a klímaváltozás már most is érezhető globális hatásairól, mint a hőhullámokról, melegrekordokról, aszályokról, viharokról, árvizekről és légszennyezésről beszélt, konkrét példákat hozva ezekre az elmúlt évekből az egész világból. Elmondta azt is, hogy míg ötven évvel ezelőtt évente átlagosan 5 olyan nap volt Magyarországon, amikor 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, addig ma évente 40-50 az ilyen napok száma, és évente öt napon 35 foknál is magasabb hőmérsékletet mérnek.

Áder János köztársasági elnök előadást tart az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányról 2015. július 4-én Sopronban a 23. Volt Fesztiválon. MTI Fotó: Nyikos Péter

Áder János köztársasági elnök előadást tart az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányról 2015. július 4-én Sopronban a 23. Volt Fesztiválon. MTI Fotó: Nyikos Péter

De figyelmeztetett az esőerdők kiirtásának következményeire is, ami hatalmas esőzéseket és gyorsan levonuló árhullámokat okoz. Példaként hozta fel a júniusi tbiliszi árvizet, és bemutatott egy fotót a 2013-as dunai árvízről is. Hozzátette, hogy a második világháború előtt a Duna a fővárosnál soha nem haladta meg a 8 méteres magasságot, de az elmúlt 15 évben már nyolcszor.

Áder János május elején jelentette be, hogy az elobolygonk.hu honlapon kampányt indít, csatlakozva Al Gore volt amerikai alelnök nemzetközi kezdeményezéséhez. 

Szerző

MSZP: egyértelmű, hogy károkat okoz a vasárnapi zárás

Publikálás dátuma
2015.07.04. 18:12
Fodor Csaba, az MSZP Zala Megyei Területi Szövetségének elnöke, Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke és Teleki László szocialista ors
Az MSZP alelnöke szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy gazdaságilag, társadalmilag és a munkaerőpiac szempontjából is káros a vasárnapi zárva tartás, a bevezetése óta több ezer kereskedelmi alkalmazott veszítette el az állását. Lukács Zoltán szombaton Keszthelyen, a párt zalai szervezetének hagyományos juniálisán tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a kereskedelmi szövetség adatai szerint a zárva tartás miatt eddig több mint 3000 ember veszítette el az állását a kereskedelemben dolgozók közül. A törvény életbe lépését követő egy hónapban már 378 ezer órával többet kellett dolgozniuk az ebben az ágazatban foglalkoztatottaknak a megnövekedett hétköznapi és szombati nyitvatartási idők miatt.

Az MSZP fenntartja a kezdeményezését, hogy népszavazás döntsön a zárva tartás kérdéséről - tette hozzá a párt alelnöke. A szocialista párt azt várja, hogy a Nemzeti Választási Irodánál fekvő beadványuk kapcsán "nem sumákolnának" tovább, és befogadják a kezdeményezést. A választók 73 százaléka utasítja el a vasárnapi zárva tartást, még a kormánypárti szavazók között is 60 százalék fölött van azoknak az aránya, akik rossz intézkedésnek tartják ezt - mondta Lukács Zoltán. 

Az MSZP alelnöke a párt nemzeti béremelési programjáról is beszélt, amelyet azért tartanak fontosnak, mert "nagyon sok társadalmi és szociális probléma alapja az, hogy a bérek elmaradnak az európai átlagtól". Az EU átlagában körülbelül a GDP teljes összegének 63-68 százalékot fordítják bérekre, míg Magyarországon alig több mint 50 százalékot. Ha a magyar munkavállalók is annyit kapnának, mint a nyugat-európaiak, akkor 3500 milliárd forinttal több bér kerülne az emberekhez, ezzel nőne a fogyasztás és vele együtt a gazdaság.

Lukács Zoltán felidézte, hogy a szocialisták azt javasolták: a közszférában már most legyen 50 százalékos béremelés, amit egyébként a szocialista kormányzás idején egyszer már megtettek. Elvárásuk, hogy a minimálbér nettó 100 ezer forintra nőjön - a szakképzettek esetében 125 ezer forintra, s hogy különböző intézkedésekkel a versenyszférában is emelkedjen a bér.

Teleki László szocialista országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy felmérésük szerint a bérből élők több mint 80 százaléka "dolgozói szegénységben" szenved, azaz nem tud félrerakni a gyerekek beiskolázására vagy akár nyaralásra. Szerinte "nem érti a Fidesz az emberek szavát", amikor nemzeti konzultációt hirdet, mert nem a menekültkérdésben kell kikérni az emberek véleményét, hanem abban, hogy például szükség van-e boltbezárásokra.

Szerző

Újabb Kövér-tanokkal gazdagodtunk

Publikálás dátuma
2015.07.04. 17:39
Kövér László beszédet mond a IV. SzamosFeszt népzenei, néptánc és blues fesztiválon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányád
A vidékfejlesztés legfontosabb eleme a közösségi azonosságtudat megerősítése - egyebek mellett ezt jelentette ki Kövér László a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányádon szombaton.

Az Országgyűlés elnöke a IV. SzamosFeszt népzenei, néptánc és blues fesztivál keretében megtartott, uniós pályázatból megvalósított hagyományőrző létesítmény ünnepélyes átadásán arról beszélt: a cégénydányádiak tudják, hogy az épített örökségük nem divatjamúlt teher, hanem lehetőség, a szatmári kultúrtáj pedig nemcsak egy földrajzi fogalom, hanem egy jobb életminőség lehetősége is.

A 191 millió forintos beruházással felépített nemesi porta és kézműves udvar átadásán Kövér László azt is hangsúlyozta, a hétszáz lelkes község köszöntése, az Adj' Isten Szatmárban! díjnyertes turisztikai kommunikációs eszköz és időtálló értékválasztás is egyben, amely példamutató lehet mindenkinek, aki viszonozni tudja a köszöntést. Ez a köszöntés európai és magyar keresztény-nemzeti értékrend szülőföldön való vállalásának a jelszava - fogalmazott a fideszes politikus. Kövér László szavai szerint a negyedszázaddal ezelőtti rendszerváltoztatással Magyarország visszanyerte állami önrendelkezését, a 2011-ben elfogadott alaptörvénnyel megteremtették az állam közjogi újjáépítésének kereteit, az állampolgárság és szavazati jog kiterjesztésével pedig megerősödött a magyarság nemzeti összetartozása. Hozzátette, 2010-ben és 2014-ben is arra kaptunk megbízást a választóktól, hogy Magyarországot a nemzeti hűség és az európai hűség útján tartsuk és azon haladjunk tovább.

Az Országgyűlés elnöke a helyiekhez szólva azt mondta, Cégénydányád ma egy kicsi, de nem jelentéktelen európai és magyar példát mutat abból, hogyan lehet közösségként az idők sodrásának ellenállni, annak erejét megszelídíteni és közösségépítő erővé alakítani. Kövér László szerint a helyiek Szatmár energiáinak mozgósítására szakszerűen megszervezték a SzamosFeszt rendezvénysorozatot, amely az önismereten alapul és önbecsülésre sarkall annak érdekében, hogy a térség megerősíthesse önellátó és önkormányzó képességét.

Idén Kárpátalja a fesztivál díszvendége, ezzel kapcsolatban Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében azt mondta, a külhoni magyarok az elmúlt öt évben "kegyelmi időszakot" éltek meg, hiszen megszülettek a nemzetegyesítés lelki és közjogi alapjait jelentő törvények. Jó érzés megtapasztalni az anyaország szeretetét, jelen esetben a kárpátaljaiaknak megtapasztalni a szatmáriak odafigyelését - tette hozzá.

Szerző