Tóbiás: Ne akadályozzák a népszavazást!

Publikálás dátuma
2015.07.06. 13:30
Tóbiás József MTI FOTÓ: Kovács Tamás
A parlament nyári ötödik rendkívüli ülésén napirend előtt szó volt a vasárnapi zárva tartásról, a magyar bérekről, az elmúlt időszak parlamenti döntéseiről, a bevándorlásról.

Megemlékezés Szabad Györgyről

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a július 3-án, életének 91 évében elhunyt Szabad Györgyről. Elmondta, hogy a Széchenyi-díjas történész, akadémikus életútja a 20. század történelmének hű lenyomata. Az Aradon született politikus a második világháború alatt munkaszolgálaton volt, később a Független Kisgazda Párt tagja lett, majd részt vett az 1956-os forradalomban. A házelnök közölte, Szabad György az MDF alapító tagjaként a rendszerváltás meghatározó alakja volt, tevékenyen részt vett a demokratikus jogállami intézményrendszer kialakításában, hatalmas tudásával hozzájárult a többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásához. Hozzátette: 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt tagja lett, 2001-ben vonult vissza az aktív politizálástól.

MSZP: ne akadályozzák a népszavazást a vasárnapi zárva tartásról!

Tóbiás József (MSZP) bírálta, hogy a határidőkre hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda (NVI) visszautasította az MSZP népszavazási kérdését a vasárnapi zárva tartásról, mondván a honlapján közzétett információk nem minősülnek hitelesnek. Csalással vádolta a kormánypártokat, az irodát pedig azzal, hogy adminisztratív eszközökkel akadályozza a szocialisták kezdeményezését. Értékelése szerint a Jobbik kezdeményezésére - szerepel a programjában - fogadták el a vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt, pedig már akkor látszott, hogy a társadalom jelentős része - jelenleg 73 százaléka - nem ért egyet azzal.

MTI FOTÓ: Kovács Tamás

MTI FOTÓ: Kovács Tamás

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott, hogy a KDNP volt a kezdeményező, és a szocialista politikus össze akarja mosni a kormánypártokat a Jobbikkal, ezzel a szélsőséges politikai erővel, amikor azt állítja ő volt a kezdeményező. Felhívta a figyelmet az értékrendi eltérésre: a szocialisták zárva tartásról beszélnek, míg a kormány pihenőnapról, mert szerintük mindenkinek jár egy nap, amikor pihenhetnek. Hozzátette: a szocialisták a multik, míg a kormánypártok a munkavállalók érdekeit nézik. Ha azt mondják, hogy 4 millió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni - kérdezte.  Az államtitkár a jogállamisági durva támadásaként értékelte, hogy az MSZP támadja a NVI-t. Szerinte be kell tartani az eljárásjogi szabályokat.

LMP: bérrendezésre van szükség!

Szél Bernadett (LMP) közölte, aki a Fideszre szavaz, arra szavaz, hogy 20 évig "csórók" maradunk. Hozzátette: erős Magyarországot csak jó bérekért dolgozó emberek tudnak felépíteni, és a bérrendezéshez nulla forint hitel kellene. Nem álmodozni kellene, meg a Várba költözni, meg válogatott gazemberek zsebéit közpénzzel kitömni, mintegy 500 milliárd forint kidobása helyett béreket kellett volna rendezni - tette hozzá.

Hol ég a ház ebben az országban? - tette fel a kérdést a képviselő, majd frakciótársai táblákat tartottak fel Induló vállalkozások, alkalmazottak; Kivándorolni kényszerülő százezrek; Közszféra dolgozói, óvodai, iskolai dolgozók, köztisztviselők; A dolgozói szegénység áldozatai: szociális és egészségügyi dolgozók, bölcsődei dolgozók, ápolók, orvosok feliratokkal.
Kövér László azt kérte, sürgősen tegyék el "a bohóckodásra utaló papírokat", majd megvonta a szót.

A KDNP az elmúlt ülésszak eseményeiről

Harrach Péter (KDNP) az elmúlt ülésszak eseményeiről, a segítséget igénylő társadalmi csoportok hozott döntésekről beszélt. Ezek között említette, a brókerbotrány kárvallottjainak kártalanítását, a bírósági végrehajtókról szóló törvényt, a családi csődvédelmet, a vasárnapi munkakényszer megszüntetését. A bevándorlás kapcsán kettős felelősségről beszélt: a bajba jutott emberek segítésének kötelezettségéről, valamint Európa nemzeti közösségei iránti felelősségről, mert a népvándorlás által nem multikulturális társadalmak, hanem monokulturális zárványok alakulnak ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, a 2013-as gazdasági fordulat után a kormány fokozottan tudott odafigyelni a nehéz helyzetben lévőkre. Hozzátette, 241 ezerrel csökkent a szegénységnek kitette emberek száma, 130 ezerrel kevesebb embernek van lakhatással kapcsolatos fizetési hátraléka, többen tudnak elmenni nyaralni.

Jobbik: zárttá kell tenni a menekülttáborokat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a menekülttáborok zárttá tételét, hosszabb távon pedig a városokon kívülre költöztetését javasolta. Szóvá tette, hogy a pár nappal ezelőtt a debreceni befogadóállomásnál történt rendbontás után a 150 kitörő migráns közül 8 őrizetbe vétel után mindenki szabad lábon van. Szerinte az önállóan működő határőrség helyett a kerítés részmegoldás. Bírálta a balliberális oldalt, mert még szavazati jogot is adnának a bevándorlóknak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertetése szerint idén, vasárnap estig 71 800 jogszerűtlen határátlépés történt, 71 287 Magyarország és Szerbia határán. Közölte, Magyarországnak idén 15 milliárd forintnyi pluszkiadást jelent a bevándorlás. Szerinte Magyarország könnyen kerülhet harapófogóba, ha déli bevándorlási nyomás kiegészül a nyugatról való visszaküldésekkel. Közölte, hogy 15 600 illegális bevándorló visszaküldésének szándékéról tájékoztattak a nyugati államok, de Magyarország a szándékot vitatja.

Szerző
Frissítve: 2015.07.06. 15:58

Orosz embargó - Konzerválódó magyar piacvesztés

Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés mértéke. A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán-magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz-magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térséget. 

Ez súlyos és vissza-fordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet-nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat és akár 3000 munkahely szűnhet meg. Az október 8-9-ei velencei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia fókuszában az orosz embargó és annak hatásai állnak, a kormányzati, logisztikai és közlekedési szakemberek együttesen keresik a kiutat a konzerválódó hazai piacvesztésből.

A most látható tendenciák alapján elmondható, hogy az orosz piac nagyon sok területéről évekre, évtizedekre teljesen kiszorulhatnak az EU-s cégek. Az orosz piacon ugyanis elindult egy olyan átrendeződési folyamat, amelynek az eredményeként nagyon sok termékből - főleg a mezőgazdaság területén - önellátókká válnak, vagy más irányból szerzik be. E mellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is folyamatban van: rohamléptekben épülnek ki új útvonalak Kína, a Távol-Kelet más országai és Oroszország között.

Többek között ilyen a több mint 6 milliárd dolláros orosz-kínai beruházás, a „Silk Road” projekt, azaz az új Selyemút kiépítése, ami várhatóan 2018-ra befejeződik. A közlekedési folyosók átrendeződése Európán belül is jól látható: erősödött a Moszkva-Brest-Berlin vonal és nagyot gyengült az Ukrajnán keresztül, Dél Európába tartó áruszállítási folyosók forgalma, a kialakult orosz-ukrán ellentétek miatt.

„Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbál minél jobban alkalmazkodni a megváltozott folyama-tokhoz, és olyan külkereskedelmi területeket keres, ahol tudja növelni külgazdasági aktivitását. Továbbá ha a belső piacon, az embargó által leginkább sújtotta záhonyi térségben egy területi alapon működő vámszabadterületet hoz létre.” – mondta el Fülöp Zsolt, a Magyar Logisztikai Szolgáltatók Központi Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke.

A kérdés jelenleg ugyanis a záhonyi térség túlélése: azaz mi a módja annak, hogy a térségben tevékenykedő, eddig a keleti irányból érkező áruforgalmak kezeléséből élő logisztikai szolgáltatók új megbízásokhoz és piacokhoz jussanak. Biztosítva ezzel egyrészről a mintegy 3 ezer munkavállaló további foglalkoztatását, a több ezer család megélhetését. Másrészről szükséges felkészíteni a záhonyi térséget a kereskedelmi és logisztikai útvonalak átrendeződéséből eredő új kihívások kezelésére.

Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet-nyugat irányú áruforgalomtól. Erre az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat, mert ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalmak is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. Az MLSZKSZ ezt a vonzó gazdasági környezetet továbbra is egy területi alapon működő vámszabadterület létrehozásában látja, amelynek létrehozását kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

Ezzel Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete jelentősen javulna, mivel a szomszédos or-szágok egyikében sem hoztak eddig még létre ilyen jellegű létesítményt. Csak idő kérdése, hogy ezt mikor teszik meg, mivel mind a szlovákok, mind a románok keresik a megoldást a térségi vasúti árufuvarozás mélyrepülése és a válság elhúzódásából eredő problémákra. Ezért különösen fontos lenne a vámszabadterület engedélyezési folyamat Kormány általi felgyorsítása, mert e nélkül könnyen elveszítheti az ország ezt a most még meglevő előnyét is.

Szerző
Témák
orosz embargó

Orosz embargó - Konzerválódó magyar piacvesztés

Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés mértéke. A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán-magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz-magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térséget. 

Ez súlyos és vissza-fordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet-nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat és akár 3000 munkahely szűnhet meg. Az október 8-9-ei velencei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia fókuszában az orosz embargó és annak hatásai állnak, a kormányzati, logisztikai és közlekedési szakemberek együttesen keresik a kiutat a konzerválódó hazai piacvesztésből.

A most látható tendenciák alapján elmondható, hogy az orosz piac nagyon sok területéről évekre, évtizedekre teljesen kiszorulhatnak az EU-s cégek. Az orosz piacon ugyanis elindult egy olyan átrendeződési folyamat, amelynek az eredményeként nagyon sok termékből - főleg a mezőgazdaság területén - önellátókká válnak, vagy más irányból szerzik be. E mellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is folyamatban van: rohamléptekben épülnek ki új útvonalak Kína, a Távol-Kelet más országai és Oroszország között.

Többek között ilyen a több mint 6 milliárd dolláros orosz-kínai beruházás, a „Silk Road” projekt, azaz az új Selyemút kiépítése, ami várhatóan 2018-ra befejeződik. A közlekedési folyosók átrendeződése Európán belül is jól látható: erősödött a Moszkva-Brest-Berlin vonal és nagyot gyengült az Ukrajnán keresztül, Dél Európába tartó áruszállítási folyosók forgalma, a kialakult orosz-ukrán ellentétek miatt.

„Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbál minél jobban alkalmazkodni a megváltozott folyama-tokhoz, és olyan külkereskedelmi területeket keres, ahol tudja növelni külgazdasági aktivitását. Továbbá ha a belső piacon, az embargó által leginkább sújtotta záhonyi térségben egy területi alapon működő vámszabadterületet hoz létre.” – mondta el Fülöp Zsolt, a Magyar Logisztikai Szolgáltatók Központi Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke.

A kérdés jelenleg ugyanis a záhonyi térség túlélése: azaz mi a módja annak, hogy a térségben tevékenykedő, eddig a keleti irányból érkező áruforgalmak kezeléséből élő logisztikai szolgáltatók új megbízásokhoz és piacokhoz jussanak. Biztosítva ezzel egyrészről a mintegy 3 ezer munkavállaló további foglalkoztatását, a több ezer család megélhetését. Másrészről szükséges felkészíteni a záhonyi térséget a kereskedelmi és logisztikai útvonalak átrendeződéséből eredő új kihívások kezelésére.

Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet-nyugat irányú áruforgalomtól. Erre az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat, mert ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalmak is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. Az MLSZKSZ ezt a vonzó gazdasági környezetet továbbra is egy területi alapon működő vámszabadterület létrehozásában látja, amelynek létrehozását kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

Ezzel Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete jelentősen javulna, mivel a szomszédos or-szágok egyikében sem hoztak eddig még létre ilyen jellegű létesítményt. Csak idő kérdése, hogy ezt mikor teszik meg, mivel mind a szlovákok, mind a románok keresik a megoldást a térségi vasúti árufuvarozás mélyrepülése és a válság elhúzódásából eredő problémákra. Ezért különösen fontos lenne a vámszabadterület engedélyezési folyamat Kormány általi felgyorsítása, mert e nélkül könnyen elveszítheti az ország ezt a most még meglevő előnyét is.

Szerző
Témák
orosz embargó