A Liza, a rókatündér nyerte el a Cineuropa díját

Ujj Mészáros Károly első mozifilmje, a Liza, a rókatündér nyerte el a rangos filmes szaklap, a Cineuropa díját a hétvégén zárult újvidéki Cinema City filmfesztiválon - közölte a Magyar Filmunió hétfőn.

A négy nyelven megjelenő folyóirat az elismeréssel az újvidéki fesztivál pályakezdőket felvonultató Fresh Danube programjának legjobbját díjazta. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy az abszurd romantikus vígjáték szórakoztató és eredeti, emellett méltatták a film látványvilágát is.

A vasárnap zárult újvidéki fesztiválon idén összesen 70 filmet mutattak be, a kis költségvetésű filmek kategóriájában Tolnai Szabolcs filmrendező Flowers of Evil című szerb feketekomédiája bizonyult a legjobbnak. A Balsai Móni főszereplésével készült Liza, a rókatündért korábban Portugália, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Brazília és Amerika rangos filmfesztiváljai is díjazták.

Szintén újabb sikert aratott Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című diplomafilmje, amely a pályakezdő európai tehetségek alkotásait versenyeztető, az oroszországi Vologdában július 2. és 6. között megrendezett Voices filmfesztivál fődíját szerezte meg.

Az elismerésekről a mustrán nemzetközi zsűri döntött Gérard Krawczyk francia filmrendező elnökletével, aki többek között a nagysikerű Taxi-filmeket is jegyzi. Reisz Gábor alkotása korábban más elismerések mellett megnyerte a torinói filmfesztivál zsűrijének különdíját és a közönségdíjat is - olvasható a közleményben.

Szerző

Nácik által elkobzott műkincsek kerültek vissza a tulajdonoshoz

Publikálás dátuma
2015.07.06. 16:46
Fortepan/Lőrincze Judit - Berlin 1936
Nácik által elkobzott reneszánszkori műkincset adott vissza jogos tulajdonosainak az oxfordi Ashmolean múzeum, amely néhány évvel ezelőtt egy néhai brit műgyűjtő lenyűgöző gyűjteményét megörökölve tett szert a sötét múltú tárgyra.

A 2012-ben elhunyt Michael Wellby mintegy 500 ritka műkincset hagyott az intézményre, amely története egyik legnagyobb adományaként könyvelte el a gyűjteményt - idézte fel a The Daily Telegraph című brit lap internetes oldala. A reneszánsz és barokk tételeket felvonultató kollekció egyik legimpozánsabb darabja egy 1560-ból való sótartó volt, amely egykor európai uralkodók asztalát díszíthette. Amikor azonban az Ashmolean múzeum szakemberei elkezdték felkutatni a tárgy eredetét, kiderült, hogy az intézmény nácik által ellopott műkincset őriz.

Nincs bizonyíték, amely azt sugallná, hogy Wellbyt, aki a nyugat-londoni Mayfairben működtetett ezüstkereskedést, a jóhiszeműségen kívül bármi is vezérelte volna a műkincs megvásárlásakor, annyi azonban biztos, hogy a tárgyat 1937-ben kobozták el zsidó tulajdonosaitól, a pár évvel korábban elhunyt Henry és Emma Budge rokonaitól. A tárgyakat még abban az évben elárverezték Berlinben, és a bevétel a kormányhoz került.

Az Ashmolean múzeum immár visszaadta jogos tulajdonosainak az 500 ezer fontra (223 millió forintra) taksált sótartót, amelyre a Sotheby’s aukciósház e heti árverésén licitálhatnak az érdeklődők. A néhai Emma Budge végakaratának megfelelően a bevétel azokhoz a gondozóotthonokhoz kerül, amelyeket annak idején zsidó és keresztény idősek számára hozott létre a Budge-házaspár.

Tim Wilson, az intézmény nyugati művészetet bemutató részlegének vezetője az adomány befogadásakor elmondta, hogy ez az egyik legjelentősebb ilyen típusú adomány, amelyet brit múzeum kapott az elmúlt több mint száz évben. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy mivel a gyűjtemény jelentős része az 1940-es évekből, méghozzá német forrásokból származik, így a tárgyak egy részéről a későbbiekben kiderülhet, hogy annak idején a nácik kobozták el őket.

Szerző

Lesz ilyen: alkalmazott tudományok egyeteme

 Az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése, bevezetik a mesteroktató kategóriát, valamint változnak a hallgatói átsorolás feltételei is. Így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amelyet hétfőn 123 támogató szavazattal, 65 nem ellenében változtatott meg az Országgyűlés.

A módosítás alapján a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek új intézményi formával egészülnek ki: az alkalmazott tudományok egyetemével. Ez nemzetközi összehasonlításban erősítheti a magyar felsőoktatás tradicionális értékeit - mutatott rá korábban Palkovics László felsőoktatási államtitkár. A törvény rendelkezik a közösségi képzőközpontokról, amelyek - mint arról szintén beszélt a felsőoktatási államtitkár - várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre. Palkovics László példaként említette Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát, s lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli.

Az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testület, a konzisztórium jön létre. A módosítás rögzíti, hogy a konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint annak hallgatói önkormányzata. Rögzíti a változtatás a mesteroktató alkalmazásának feltételeit, s azt, hogy elsődleges feladata a hallgatók gyakorlati képzése lehet, ezzel is erősítve a hallgatók vállalati-szakmai ismeretei megszerzésének lehetőségét.

A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnak.

Egyszerűsödik az intézmények közötti együttműködés, az adott fenntartóhoz tartozó intézmények más telephelyen, más infrastruktúrával indíthatnak képzéseket megállapodás alapján, és nem szükséges újabb akkreditáció. A változtatások alapján a felsőoktatási intézmények tanévenként kötelesek önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, vagy nem meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet.

Beépül a felsőoktatási képzésbe az idegen nyelvi tanulmány követelményének elvárása. Ennek alapján a hallgatók a szakhoz előírt összes krediten túl, annak tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehetnek fel. A hallgatók az egyetemre bekerülés idején és a kikerüléskor kompetenciamérésen vesznek majd részt, hogy lássák, milyen képességekkel rendelkeznek, illetve az adott intézmény mit tett hozzá a diák tudásához.

A módosítás melléklete szerint fenntartói kezdeményezésre a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a Budapesti Metropolitan Főiskola nevet viseli a jövőben, s pontosították az Edutus Főiskola székhelyét, valamint a magán felsőoktatási intézmények egyedi működését biztosító rendelkezéseket. A törvénymódosítással az Oktatási Hivatal feladataként határozzák meg a nyelvvizsgák nyilvántartásának vezetését.

A módosítás kiegészíti a hallgató jogairól és kötelességeiről szóló rendelkezéseket, így a hallgató köteles a hallgatói jogviszony létesítését követően a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat megtartani, illetve köteles tiszteletben tartani a felsőoktatási intézmény hagyományait, továbbá az intézmény alkalmazottai, valamint hallgatótársai emberi méltóságát.
Rögzítették továbbá azt is, hogy felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet is alapíthat.

Szerző