Előfizetés

Piaccá alakított boltban vásárolhat vasárnap

Minél több boltot minősítsenek át piaccá, hogy azok vasárnap is nyitva tarthassanak – tette közzé a a települési önkormányzatoknak szóló felhívását Szigetvári Viktor, az Együtt - a Korszakváltók Pártja elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. 

Felháborítónak nevezte, hogy a CBA, "amely az ország legnagyobb kedvezményezettje volt az ostoba vasárnapi zárva tartási szabálynak" a jogszabályban fellelhető kiskaput kihasználva a Balaton partján piacnak minősíttetett több boltot is. A CBA-n kívül azóta Coop hálózatában is megjelentek a piacosított boltok a Balaton mellett.

A Fideszt meglepte a "kedvencek" lépése és ragaszkodik a szigorú vasárnapi zárva tartáshoz, már vizsgálja a kiskapu bezárásának lehetőségét - jelentették be szóvivői tájékoztatójukon.

Eközben az MSZP újra benyújtotta korábban elutasított népszavazási kezdeményezését a vasárnapi zárva tartásról a Nemzeti Választási Irodának (NVI), így annak befogadásáról már a választási bizottság dönt majd. A kezdeményezést beadó Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke kijelentette, fenntartják azt a véleményüket, hogy a kérdés előző benyújtás sem volt korai. Ezt igazolja az is, hogy beadáskor az NVI erre nem hívta fel a figyelmüket, holott Pálffy Ilona, az iroda elnöke szerint erre minden alkalommal ügyel az NVI. Így élnek a gyanúperrel, hogy utólag találta ki az NVI az elutasítás, indokát.

Vesszővel felkiáltani

Új írásjel bukkant fel az interneten, a felkiáltó vessző. Ez önmagában még nem jelent újdonságot, mivel azt már 1992-ben már kitalálták, majd megpróbálták elterjeszteni, de nem sikerült. Pedig hasznos lehetne: segítséget nyújthat, ha mondat közben szeretnénk felhívni valamire a figyelmet, vagy egyszerűen csak hangsúlyozni szeretnénk egy szövegrészt.

Előnye a vesszőhöz képest, hogy amíg az elmossa a különbséget az érzelmi töltetű, különösen fontos információt hordozó tagmondatok és a semleges tónusúak között, addig az "új" írásjel ezt nem teszi. Kinézete és használata egyszerű: a felkiáltójel pontja helyett vesszőt kell tenni, majd azt a tagmondatok közé beilleszteni.

Hiába viszont a praktikus írásjel, ilyen a magyar helyesírásban nem létezik - közölte lapunk megkeresésére Heltainé Nagy Erzsébet, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Hozzátette, hogy lesz-e valaha ilyen jel a magyar helyesírásban, azt nem lehet előre megmondani, de vélhetően nem. Az írásjelek rendszere változhat, bővülhet, de a normatív írásgyakorlatban elégnek bizonyul a meglévő írásjelek rendszere - közölte.

A legkisebb fiúnak minden sikerül

Publikálás dátuma
2015.07.08. 07:09
Handó Tünde kinevezéseinél nem számít az életkor, és nem igazán nyom a latban a szakmai tapasztalat sem FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Saját képére és hasonlatosságára formálja a bírósági rendszert Handó Tünde, aki nem szakmai lojalitást vár el, hanem személyi függőségi rendszert épít ki. Egyszemélyes úrnőről van szó, aki ellenvéleményt nem tűr meg. Ennek az sem mond ellent, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mellett működik az Országos Bírói Tanács (OBT), mert az egyszemélyi vezetés miatt ez csak a látszatdemokrácia fügefája - mondták a Népszavának szigorúan névtelenül - törvényszéki és járásbírósági bírók, de ezt erősítették meg ügyészek és ügyvédek is. Békés megyei történet a Gyulai Törvényszékről, annak is új elnökéről, Bagdi Árpádról és a közegről. Példaképpen.

A közvéleményben és a sajtóban semmilyen visszhangot nem váltott ki, hogy nemrégiben Handó Tünde Bagdi Árpádot nevezte ki a Gyulai Törvényszék élére. (Békés megyében nem a megyeszékhelyen, Békéscsabán, hanem Gyulán van a törvényszék, ez tehát a megyei bíróság.) Az erről szóló sajtóközlemény csaknem minden médiumhoz elkerült. A szépen cizellált szövegben - noha kicsit elrejtve - ott volt a lényeg. Az alig három éve bíróvá kinevezett Bagdi lett a másodfokú bíróság vezetője, azaz az első számú Békés megyei bírósági vezető. Hogyan fordulhatott ez elő?

"Szinte biztos vagyok abban, hogy ez az egyébként tehetséges fiatalember, egyben pályakezdő bíró nem úgy kelt fel az egyik reggel, hogy ő bizony, ha törik, ha szakad, beadja a pályázatát a Gyulai Törvényszék elnöki pályázatára. Ennél visszafogottabb és mértéktartóbb emberről van szó" - mondta lapunknak egy, az ügyet és az érintett személyt is jól ismerő bíró. Többen biztosra veszik, hogy Bagdi biztatást kaphatott felülről. Az sem kizárt, hogy személyesen Handó Tündétől (Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő feleségétől - a szerk.), akivel az elmúlt években munkakapcsolatba került, hiszen a Békés megyei bíróságok sajtóügyeit ő vitte. Az OBH vezetője pedig nagy gondot fordít arra, hogy a bírósági szervezetről milyen kép jelenik meg a médiumokban. Bagdi sajtómunkáját munkatársai dicsérik, hozzátéve, nagy munkabírású kollégáról van szó. Ugyanakkor sajtókörökben többen bírálták, mert fontos, fajsúlyos és érdekes ügyek soráról előzetesen nem értesítette a sajtót. Ellenben kis súlyú, közszereplőket nem érintő ügyekben ontotta az információkat.

Öt évről három évre

Bagdi Árpád pályázatát megkönnyítette egy fontos változás, amelyet Handó Tündéhez kötnek. A törvényszéki pályázat beadásához korábban szükséges ötéves bírói gyakorlatot levitték három évre. Bagdi fogalmazói, majd titkári megbízatásai után, 2012. április 1-jétől volt polgári ügyszakos bíró a Békéscsabai Járásbíróságon, 2013 májusától pedig a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon munkaügyi ügyszakban dolgozott. 2012 májusától a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője, valamint 2012 őszétől a "Nyitott Bíróság" program Békés megyei kapcsolattartója volt.

Korábban gyakorlatilag elképzelhetetlen volt, hogy egy városi bíróságon a bírói kinevezést elnyerő munkatárs - legyen bármilyen tehetséges is - három év múltán a megyei bíróság beosztotti státuszában találja magát. Erre még szerencsés üresedés dacára sem volt szinte példa - erősítették meg lapunknak bírák. (Ma a járásbíróságok jelentik az első, míg a törvényszékek a második lépcsőt bírósági hierarchiában.) Azonban hangsúlyozzuk: esetünkben alig három év után Bagdi nem beosztott bíró lett a törvényszéken, hanem Békés megye első számú bírósági vezetője. A ma 34 éves fiatalember a jogszabályok szerint kétszer hatéves ciklust tölthet ki, s ennek lejárta után, 46 évesen le kell köszönnie a posztról. Utána legfeljebb kollégiumvezető lehet.

Sokak megítélése szerint egy bírónak, az összes szakmai lépcsőt teljesítve nagyjából negyvenes évei derekán lenne lehetősége megpályázni és elnyerni a törvényszéki elnöki posztot. De itt, úgy fest, minden fordítva történik.

Handó Tünde kinevezéseinél nem számít az életkor, és nem igazán nyom a latban a szakmai tapasztalat sem FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Handó Tünde kinevezéseinél nem számít az életkor, és nem igazán nyom a latban a szakmai tapasztalat sem FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

"Tudja, az a legelképesztőbb, hogy a külső szemlélők olykor már jobban elcsodálkoznak, mint a bírói kar tagjai, akik az utóbbi években sok mindenhez hozzáedződtek" - mondta lapunknak egy tapasztalt bíró, némi cinizmussal a hangjában. Többen azt is elmondták, hogy a mostani törvényszéki elnöki pályázatra azért jelentkezett nagyon kevés tapasztalt, sok ítélkezési évet eredményesen maga mögött tudó bíró, mert lesújtó véleményük van a bíróság igazgatási és irányítási rendszeréről, és személy szerint Handó Tünde vezetési stílusáról. Szakmai körökben köztudomású ugyanis, hogy iszonyatos fluktuáció van az OBH-ban, nem egészen függetlenül a vezető munkastílusa és irányítási képességei miatt.

Kondor Katalin Handó éjféli üzeneteiről

Erről festett lesújtó képet tavaly ősszel a Kapu című folyóiratban megjelent dolgozatában a jobboldalhoz közelálló Kondor Katalin, volt rádióelnök is. Kondor egyebek között azt írta: "Handó Tünde, aki kollégáinak éjszaka küldött e-mailben feladatokat ad reggeli határidőre, emellett az idősebb, tehát tapasztalt kollégák eltávolításán, tehát a szakmaiság aláásásán munkálkodott úgy, hogy konfliktushelyzetekben teljesen használhatatlan, beszámíthatatlan hisztérika volt. A látszatra sem igen adott, mindenféle szégyenérzet nélkül jelent meg vállaltan jobboldali rendezvényeken (...)" Így történt meg, hogy Handó tavaly nyáron ott volt a kötcsei találkozón, amely Orbán Viktor legszűkebb barátainak és szövetségeseinek rendszeres találkozóhelye.

Kondor az említett cikkben ezt írta: "2010-ben a Fidesz-KDNP megérdemelten kétharmados többséggel került hatalomra, és hozzáfogott az ország átalakításához. E tevékenységének egyik, ha nem legnagyobb tévedése, amit a bírói karral művelt (az ügyészek, közjegyzők, végrehajtók hasonló sorsa az előbbiek következménye). Alaposan feltehető, hogy tette ezt azért, mert nem volt megelégedve az ítélkezés időszerűségével, és esetenként az érdemi döntésekkel sem. Úgy gondolta - motivált tanácsadói közreműködésével - hogy az eddigi vezetői generáció eltávolításával, és a saját kádereinek helyükbe ültetésével ezen változtatni tud."

Kondor összefoglalóan megjegyezte azt is - ami nem nagy titok, de az ő előadásában mégis másképp hangzik -, hogy a bíróságokon is megtörtént a narancsos hatalomátvétel. Így elég gyorsan megkezdődött a bírói kar leépítése, a saját embereik helyükre ültetésével - az OBH elnökének, Handó Tündének a vezérletével.

Menedzsertípusú elnök kell...

"Amikor a Gyulai Törvényszék elnöki pályázata körüli mozgásokat láttuk, nem fogalmazott meg senki petíciót, s nem köröztette azt a kollégák között, de lesújtó volt a vélemény" - mondta a Népszavának egy bíró. Bár kiderült, a pályázat elvileg többesélyes volt, Bagdi Árpád mellett ugyanis volt egy budapesti aspiráns, aki Békés megyei gyökerekkel rendelkezik, de mindenki tudta, neki aligha van esélye. Sokan arra számítottak, hogy Handó eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot és egy évre megbízza a hozzá közel álló Bagdit a Gyulai Törvényszék vezetésével. Ez másutt is bevált módszer, s így még rövidebb pórázon tudja tartani a beosztott bírósági vezetőket. Hasonló eset történt a napfény városában. Czene Klára után ugyanis Tárkány-Szűcs Babett úgy lett a Szegedi Törvényszék vezetője, hogy korábban járásbíró (a Szegedi Városi Bíróságon) volt, majd egy évre megbízott, utóbb pedig kinevezett vezetője a Szegedi Törvényszéknek.

Végül azonban Gyulán nem ez történt. A szinte pályakezdő Bagdi hatéves vezetői megbízást kapott. A helyi összbírói értekezlet nagy többséggel őt támogatta, de ez csupán véleménynyilvánítás volt, Handót nem ez befolyásolta az egyszemélyi döntésében. Hasonló helyzetben a Csongrád megyei bírák egyhangúan támogatták Cseh Attilát a Szegedi Törvényszék elnöki posztjára, de az OBH első embere a már említett járásbírót, Tárkány-Szűcs Babettet nevezte ki.

Amikor a Békés megyei bírák többsége Bagdit támogatta, akkor igazából nem az eljárásról mondtak véleményt, hanem a kisebbik rosszat választották. Nem akartak kívülről érkezett vezetőt. Ez egy konzervatív szervezet, ezt meg lehet érteni - mondta egyik forrásunk. Menedzsertípusú elnökökre van szükség, hangoztatja több helyütt Handó. Ez némi sarkítással azt jelenti: nem számít az életkor, nem igazán nyom a latba a szakmai tapasztalat és a tudás, a lényeg, hogy jól működjön a bíróság. Na ennyit a hivatásról és szakmáról - fogalmazott érdeklődésünkre egy régi motorosnak számító bíró.

Handó kontra Békés megye

A magyar bírói kart irányító szerv elnöke nem lopta be magát a Békés megyei bírák szívébe. Még Baka András főbírósága idején jött létre egy bizottság, amely hivatott volt tisztázni, hogy miért olyan nagy az ügyhátralék a fővárosi bíróságokon. A nem budapesti bírákból álló testület tagja volt a Békés Megyei Bíróság, majd jogutódja, a Gyulai Törvényszék korábbi elnöke, Baur Péter, aki vezetői megbízása során nem csupán óvatosságról, de olykor gyávaságról tett tanúbizonyságot. Ez a bizottság a rengeteg ügyfélérkeztetés és perirat, valamint az időnként tapasztalható rossz szervezés mellett egy sajátos "ítélkezési szubkultúrában" látta az okát, hogy az ügyek elbírálása a fővárosban késedelmet szenved. Ez az "ítélkezési szubkultúra" kifejezés később gyakran idézett lett bírói körökben. Egyesek szerint a vidéki kollégák iránti, olykor lenézésnek ható viselkedést ez is kiválthatta Handó Tündénél.

Néhány évvel ezelőtt egy Békés megyei összbírói értekezleten az OBH vezetője - komoly meghökkentést kiváltva - arról lamentált, hogy az itt dolgozó bíráknak könnyű helyzetük van, kevés ügyet visznek, így bizonyosan sokat tudnak a helyi várfürdőbe járni, talán még az ítéletek indoklását is ott fogalmazzák meg. Egy másik alkalommal azzal "kedveskedett", hogy szerinte Békés megyében az ügyérkeztetési számhoz képest 18-cal több bíró dolgozik. "Ez azonban tényszerűen nem igaz" - mondta határozottan egy informátorunk.

De Békés volt az a megye is, ahol 2011 tavaszán az akkori vezető, Baur Péter által összehívott vezetői grémium nem írta alá azt a petíciót, amely az ellen tiltakozott, hogy a bírósági vezetőket - a Fidesz hatalmi elképzeléseinek megfelelően - az addigiaknál korábban nyugdíjba lehet küldeni (70-ről 62 évre vitték le a kötelező bírói nyugdíj-korhatárt.). Az eset érdekessége, hogy előtte a megyei bírósági elnökök Budapesten találkoztak, megegyeztek a tiltakozójegyzék kiadásában és tartalmában, majd az elkészült dokumentumot elküldték minden megyei elnöknek aláírni. Baur, a Békés megyei elnök azonban összehívta a megyei vezetést és a városi elnököket, ahol - ki tudja, milyen pressziónak engedve - a nagy többség mégsem csatlakozott a kezdeményezéshez. Utóbb nagy visszhangot váltott ki, hogy a viharsarki bírák saját szakmai, erkölcsi és etikai ügyük mellett sem képesek kiállni.

Meg sem száradt a tinta

Még szinte meg sem száradt a tinta a határozatlan idejű bírói kinevezésén, Bagdi Árpád máris pályázott és nyert, így lett a Gyulai Törvényszék elnöke. Ez a karrier - mondta egy gyulai bíró. Hozzátette, a személy és a történet számára ellentmondásos, mert az új elnököt tehetségesnek, nagy munkabírásúnak tartja. Ráadásul jól is ismeri. De itt nem csak erről van szó - sóhajt egy nagyot. Ma a köztársasági elnök leghamarabb 30 évesen nevezhet ki bíróvá valakit. Akkor is határozott, hároméves megbízással. A három év vége felé, nagyjából két és fél év után kezdik el vizsgálni, hogy megadható-e számára a határozatlan idejű, beosztott bírói kinevezés. Az esetek többségében ez történik. Bagdi Árpád azonban jobban járt. 2012-es határozott idejű kinevezése, majd 2015 tavaszi határozatlan idejű kinevezése után, 34 évesen - rengeteg szakmai és szakmán kívüli körülménynek köszönhetően - olyan csúcsra ért, mint ebben az országban kevesen. Mint a mesében a legkisebb fiúnak: neki minden sikerült.

Igaz, a népmesével ellentétben, a főhősnek itt nem kellett minden akadállyal és ráadásul még a hétfejű sárkánnyal megküzdenie. Sőt.