Marie Harf amerikai külügy szóvivő washingtoni idő szerint tegnap reggel jelentette be, hogy az amerikai tárgyalódelegáció értékelése szerint jelentős előrehaladás történt, s így egészen péntekig folytatni fogják a megbeszéléseket. Harf hangsúlyozta, sokkal fontosabb, hogy jó megállapodás szülessen, mint hogy meddig tekerik előre az órát.
John Kerry amerikai külügyminiszter Bécsben marad, annak ellenére, hogy jórészt technikai részletekről egyeztetnek a szakértők. Korábban már Josh Earnest fehérházi szóvivő is valószínűsítette, hogy kiterjesztik a határidőt.
Miközben a tárgyalófelek többsége úgy nyilatkozott, hogy néhány napnak nincs jelentősége, az amerikai tárgyalófelet sürgeti a határidő. A washingtoni kongresszus ugyanis úgy rendelkezett, hogy július 9-ig szeretnék látni az egyezmény szövegét, s akkor 30 napon belül véleményezik a dokumentumot. Ha később nyújtják be az iráni atommegállapodást, akkor a honatyák már 60 nap türelmi időt kérnek, s ha túl gyengének ítélik az egyezséget, akár el is utasíthatják a ratifikálást.
Még megoldatlan technikai problémákra utal, hogy hétfőn az ENSZ nukleáris ellenőrei 24 órás, bizalomerősítő villámvizitet tettek Teheránban, múlt héten a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Amano Jukija tárgyalt az iráni nukleáris program illetékeseivel az iráni fővárosban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, még nyolc megoldatlan kérdésről folyik az egyeztetés Bécsben. Az egyik legfontosabb vitapont a Reuters értesülései szerint, hogy Teherán azt szeretné, a nemzetközi közösség oldja fel a ballisztikus rakéták fejlesztésére vonatkozó, Iránnal szemben hozott szankciót.
Az iráni tárgyalófelek sajátos módon azzal érveltek, hogy a rakétafejlesztésnek "semmi köze" Teherán nukleáris programjához. Ezt az álláspontot a Hatok egyértelműen megkérdőjelezték. Teherán az ENSZ-fegyverembargó azonnal feloldását is a megegyezés feltételéül szabta, erről nyugati források szerint a Hatok "hallani sem akarnak".