Ciprasz: Nincs titkos tervem

A görög miniszterelnök megjegyezte azt is, hogy nem ő, hanem európai tisztviselők hangoztatták, hogy ha a görögök múlt vasárnap nemmel szavaznak, akkor ki kell lépniük az eurózónából. Csütörtökre a görög kormány elő fogja terjeszteni részletes és hiteles reformjavaslatait - tette hozzá az Európia Parlament plenáris ülésén Alekszisz Ciprasz. A görög politikus kitért arra is, hogy az eurózóna szabályait tiszteletben kell tartani, ugyanakkor azt is, hogy a szuverén nemzeteknek jogukban áll olyan vezetőket választaniuk, akik más utakon képzelik el a célok elérését. Enélkül Ciprasz szerint választásokat tartani sem volna értelme, csak ki kellene nevezni technokratákat, akik végrehajtják a döntéseket. Közben megérkezett az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alap luxembourgi székhelyű irányító testületéhez az újabb görög hitelkérelem.

A görög kormányfő azt is kijelentette: az elmúlt öt és fél hónapért maradéktalanul vállalja a felelősséget, de a kialakult helyzetért az alapvető felelősség évekre nyúlik vissza. Ciprasz kiemelte, hogy az országának folyósított milliárdokból szerinte csak a bankok részesültek, a hétköznapi görög emberek nem.

"Görögország Európa megszorítás-laboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott" - jelentette ki Ciprasz, és hozzátette: sehol máshol nem volt akkora megszorítás, mint hazájában.

A görög kormányfő arra is kitért, hogy országa a tönk szélére jutott, amiben a korábbi kormányok felelősségét hangsúlyozta, akik klientúra rendszert alakítottak ki, kormányzásukat korrupció és a politikai valamint a gazdasági hatalom összefonódása kísérte. Ciprasz utalt arra is, hogy a görög nemzeti vagyon több mint fele a társadalom 10 százalékának a kezében van, akik szerinte nem osztoztak ennek megfelelő arányban a görögök által viselt terhekből.

Alekszisz Ciprasz megjegyezte: bízik abban, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez szerinte életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot, de amelyeket a korábbi görög kormányok és a hitelezők - szerinte szándékosan - kihagytak a korábbi megállapodásokból. Közölte: olyan megállapodást szeretne, melynek révén Görögország adóssága visszafizethetővé válik.

Az eurózóna tagállamainak vezetői kedden Brüsszelben a többi között abban állapodtak meg, hogy Görögország legkésőbb csütörtökig előáll javaslataival. A csúcstalálkozó után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: a héten lejár a legvégső határidő Görögország számára, ha a következő napokban nem születik megállapodás, a tárgyalásoknak vége, és minden forgatókönyv lehetséges, Görögország és a görög bankrendszer fizetésképtelenné válhat. A plenáris vitát követően Tusk ismét figyelmeztetett, hogy megállapodás nélkül négy nap múlva egy "másik Európában ébredhetünk", és ez az utolsó lehetőség a megállapodásra. Tusk öt dologra hívta fel a figyelmet: a kölcsönös tiszteletre, az adósságok törlesztésére, hogy Görögországnak a barátaitól és nem az ellenségeitől kell segítséget kérnie, főleg, ha nem is képesek segíteni, és nem szabad megaláznia a barátait.

Gianni Pittella, a szociáldemokraták képviselőcsoportjának olasz vezetője arról beszélt, hogy az EU és az eurózóna elképzelhetetlen Görögország nélkül. "Sosem fogjuk elfogadni a Grexitet. Soha!" - szögezte le a szociáldemokrata frakcióvezető, Görörgországnak az euróövezetből történő esetleges távozására utalva. Azt kérte képviselőtársaitól, hogy emelkedjenek felül a pártpolitikán.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójából a lengyel Ryszard Legutko azt hangoztatta, hogy Görögországban és az EU-ban egyaránt "rohad valami". Úgy vélte, a görögök segítséget is akarnak, de közben szabad kezet is akarnak kapni, pedig "aki a prímást fizeti, az rendeli a nótát". A lengyel konzervatív politikus szerint el kell dönteni, kit vagy mit akarunk megmenteni, a valutauniót, a görög kormányt, Angela Merkel német kancellárt, vagy a tagállamok mind szorosabb uniója gondolatának sebezhetetlenségét, mert mindet egyszerre nem lehet.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt mondta: dühös, mert az EU öt éve alvajáróként tántorog a Grexit felé, most pedig immár nyitott szemekkel rohan feléje. "Egyetlen épeszű ember sem akarja Görögország kilépését, de figyelmeztetem Ciprasz miniszterelnököt, ha nem vállalja a felelősséget, be fog következni" - szögezte le Verhofstadt, aki szerint az uniós vezetők felelőssége pedig az volna, hogy valódi politikai és gazdasági uniót hozzanak létre.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a vita végén arról beszélt, hogy ha a görögök nem állnak fel a tárgyalóasztaltól, akkor már korábban meg lehetett volna állapodni. Ő személy szerint erőteljesen ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt.

A francia jegybankelnök a káosz veszélyére figyelmeztet

"A görög gazdaság a katasztrófa szélére jutott, mindenképpen meg kell állapodni vasárnap, ez az utolsó határidő, utána túl késő lesz és a következmények súlyosak lesznek" - fogalmazott Christian Noyer szerdán az Europe1 francia kereskedelmi rádióban. Szerinte "zendülések lehetnek és káosz várható az országban".

Eljött az ideje Görögország "elengedésének"

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a megállapodás nélkül zárult keddi euróövezeti csúcs utáni helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy most már itt az ideje "az elkerülhetetlen elfogadásának", és az erőfeszítéseket annak kidolgozására kell átcsoportosítani, hogy hogyan lehetne a legjobban kezelni Görögország távozását az euróövezetből. A ház szerint a görög gazdaság olyan ütemben gyengül, hogy már a legfrissebb gazdasági és költségvetési tervek és előrejelzések is elavulttá váltak.

Közben megérkezett az unióhoz az újabb görög hitelkérelem

A görög miniszterelnöknek az Európai Parlamentben délelőtt tartott beszédében jelzetteknek megfelelően megérkezett az újabb görög hitelkérelem az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alap luxembourgi székhelyű irányító testületéhez, amit az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesekből álló munkacsoport szerdán áttanulmányoz. Az eredeti tervekkel ellentétben a pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport szerdán nem tart telekonferenciát, hanem valószínűleg szombatra összehívott ülésén nyilvánít majd véleményt.

Uniós források és hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy az előző, június 30-án elküldött kérelemmel ellentétben a görög kormány immár nem két évre, hanem három évre szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe mélyreható reformokat hajtana végre. Az ígért reformok, köztük az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítást illetően részleteket nem közölt athéni vezetés, de Alekszisz Ciprasz azt ígérte, hogy a napokban átadják a konkrét javaslatokat.A görög kormány nem nevezte meg pontosan azt sem, hogy mekkora hitelkeretre tart igényt.