Nagyon kemény üzenetet küldtek az unió vezetői Görögországnak az euróövezet kedden késő este véget ért állam- és kormányfői csúcstalálkozóján. Egyértelműsítették: ha Athén nem tesz le az asztalra hiteles, nemcsak rövid- hanem hosszú távra is szóló reformprogramot, akkor vége a dalnak, bekövetkezik a Grexit, amelyre már vasárnap megteszik az első lépéseket. Athénnak csütörtök éjfélig kellene benyújtania reformprogramját. Az euróövezet pénzügyminiszterei péntektől vizsgálják a javaslatokat, és szombaton rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben, egyúttal előkészítik az Európai Unió állam-és kormányfőinek vasárnapi, szintén rendkívüli csúcstalálkozóját.
Itt születik végső döntés arról, az euróövezetben maradhat-e Görögország, vagy sem, de ha a a pénzügyminiszterek reménytelennek ítélik meg a helyzetet, elképzelhető akár a vasárnapi csúcstalálkozó lefújása is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kifejtette, bár nem híve a határidők megszabásának, most már időhöz kellett kötni a görög kérdés megoldását. Nagy várakozások előzték meg Alekszisz Ciprasz felszólalását az EP-ben. A görög miniszterelnök kemény bírálatokat kapott Manfred Webertől, az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől, valamint a liberális képviselőcsoportot irányító volt belga miniszterelnöktől, Guy Verhofstadtól. A német Weber azzal vádolta Cipraszt, hogy továbbra sem állt elő megfelelő javaslatokkal, nem mondja el az embereknek az igazságot, és „tönkreteszi az Európába vetett bizalmat”.
Verhofstadt azt is megkérdőjelezte, hogy Ciprasz az euróövezetben akarja tartani Athént, amire a görög miniszter azt közölte, ha Grexitet akarna, akkor most nem állna itt, az EP honatyái előtt. Visszafogottabban beszélt a görög válságról Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció vezetője, aki a Grexittel szemben foglalt állást. „Sosem fogjuk elfogadni a Grexitet. Soha!” - szögezte le az olasz politikus.
Ciprasz görög miniszterelnök beszédében haza is üzent, bírálta az eddigi hitelmegállapodásokat, azzal vádolva a hitelezőket, hazájával kísérleteztek. Ismételten európai problémának nevezte a görög válságot. Kifejtette, bízik benne, hogy a következő napokban megállapodásra jutnak a hitelezőkkel, s kiemelte, nem a többi uniós ország adófizetőinek pénzéből akarnak megoldást találni. Érdemi megállapítás is elhangzott részéről, mint mondta, csütörtökön a görög kormány előterjeszti részletes és hiteles reformjavaslatait.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a hitelezőket és a görög kormányt is felelőssé tette azért, hogy mindeddig nem született megállapodás. Emlékeztetett arra, ha a következő napokban sem jutnak dűlőre, a tárgyalásoknak vége, és a görög bankrendszer fizetésképtelenné válhat. Tusk ismét figyelmeztetett arra is, hogy megállapodás nélkül négy nap múlva egy „másik Európában ébredhetünk”, és ez az utolsó lehetőség a megállapodásra. Ciprasz egyébként egy komoly támogatóra is szert tett az EP-ben. A brit Nigel Farage bátorságáért dicsérte a görög népet, s arra kérte a görög miniszterelnököt, „emelt fővel” vezesse ki hazáját az euróövezetből. Az euroszkeptikus UKIP vezetőjének szolidaritása láthatóan nagyon nem volt Ciprasz ínyére.
Kedvező fejleményként értékelhető, hogy megkapta a görög hitelkérelmet az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). A görög kabinet ezúttal nem két, hanem három évre javasolt finanszírozási megállapodást a mentőalapnak. A támogatás fejében mélyreható reformokat ígért, amely az adó- és nyugdíjrendszer átalakítását is magában foglalná. Azt egyelőre nem tudni, mennyire tervez valóban mélyreható változásokat a Ciprasz-kabinet, amint egyelőre az sem világos, mekkora támogatást igényelne. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt héten közzétett elemzésében úgy vélte, Athénnak 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, akár újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége. A három éves program összege ugyanakkor a 70 milliárd dollárt is elérheti.
Szerdán meghosszabbították a görög bankok zárva tartásának idejét, amelyek legalább jövő hétfőig nem nyithatnak meg a görög betétesek előtt. Az EU állam- és kormányfői egyébként megállapodtak arról is, hogy humanitárius segélyt biztosítanak Görögországnak a Grexit bekövetkezése esetén. A Reuters kutatása szerint a közgazdászok most először látnak nagyobb esélyt a Grexitre, mint arra, hogy az ország az euróöveezet kötelékében maradhat. 55 százalék vélekedett így, ami 10 százalékos emelkedés egyetlen hét alatt. A görög vitába beszállt Jack Lew amerikai pénzügyminiszter, aki figyelmeztetett arra, a görög adósság fenntarthatatlan, s újra kell ütemezni az adósság visszafizetését.
Az európai tőzsdék egyelőre mintha továbbra is immunisak lennének a görög válságra, illetve az ettől független kínai tőzsde visszaesésére. Emelkedett a francia CAC-40 index, s a londoni FTSE 100-as index, az osztrák ATX és a német DAX is. A görög tőzsde ezúttal sem nyitott ki, s hétfőig biztosan nem is fog. Német szakértők a következő hetekben sem számítanak jelentős visszaesésre a börzén, a Grexit bekövetkezése esetén sem. A Dow Jones ugyanakkor 200 pontos eséssel nyitott, ez azonban inkább a kínai tőzsdeválságra vezethető vissza.
A Grexit várható hatásai – pro és kontra
- Drágább-e a Grexit, mint Görögország megmentése?
Igen
A Grexit hívei szerint ennek költségei kiszámolhatóak. Hosszabb távon azonban nagyon nehéz megjósolni, hogy a bankok részvényeinek csökkenése, az euróárfolyam ingadozása és egy sor más gazdasági anomália mennyiben vezethető vissza a görög válságra. A Grexit hívei szerint ha nagy engedményeket tennének a görögöknek, elengednék az adósság egy részét, más nagy adósságot felhalmozott államok is ezt kérhetik. Írországban egy felmérés szerint 87 százalék véli úgy, ha leírják a görögök adósságát, akkor ezt Dublinnak is kérvényeznie kell. A görögök összesen 320 milliárd euróval tartoznak a hitelezőknek, ebből 240 milliárdot kaptak az első két mentőcsomagból. A Grexit mostani közvetlen hatásai 2020-ig kisebbek, mint utána. Ettől az évtől ugyanis az országnak legalább 5 milliárd eurót kell visszafizetnie, hiszen ekkortól kell törlesztenie a két mentőcsomagban kapott 240 milliárd eurót. 2034-től ráadásul a törlesztendő összeg már a 7 milliárd eurós határt is átlépheti.
Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az utolsó bilaterális hitelt 2041-ben törleszti az ország, míg a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (EFSF) 2057-ig kellene törlesztenie. Az Európai Központi Bank (EKB) is sok pénzt vesztene, hiszen az uniós jegybank görög államkötvényeket vásárolt. A német jegybank 110 milliárd euróra becsüli a veszteségeket. Ez a legrosszabb forgatókönyvet jelentené, tehát ha Athén teljesen leállítaná a törlesztést. Ha Görögország kikerülne az euróövezetből, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szerint Németország 87 milliárd eurót veszítene a Grexittel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elveszítené görögországi kitettségeit, Athén június 30-ig nem tudott visszafizetni egy 1,6 milliárd eurós kölcsönt az IMF számára.
Nem
Ezen vélemény képviselői szerint jobban megérné Görögország euróövezetben tartása abban az esetben, ha elengednék adósságának 30 százalékát és meghosszabbítanák a hitelvisszafizetésre szánt időt. Nemcsak a görög kormány képviselői látják így, hanem az IMF és egyes gazdasági intézetek is. Azzal érvelnek, hogy így a hitelezőknek kevesebb pénzről kellene lemondaniuk, mint a Grexit bekövetkezése esetén. Janisz Varufakisz hétfőn lemondott pénzügyminiszter több ezer milliárd euróra becsülte annak költségeit, ha hazájának ki kell lépnie az euróövezetből. Athén éppen erre építette politikáját. A Sziriza-kormány abból indult ki, hogy a hitelezők bármi áron az euróövezetben akarják tartani Görögországot a Grexit súlyos költségeitől tartva.
- Veszélybe kerülne-e az euró a Grexit esetén?
Nem
Az euróövezeti országok 2010 májusában, a válság kitörését követően hívták életre az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), melynek kölcsönző kapacitását 2011 júniusában emelték fel 440 milliárd euróra. Az EFSF-nek nincs saját tőkéje, kölcsöneit a saját maga kibocsátotta kötvényekből fedezi az euróövezeti országok garanciájával. A szavatosságban a tagországok az Európai Központi Bank (EKB) alaptőkéjéhez való hozzájárulásuk arányában osztoznak. Az európai stabilitási mechanizmus és a bankunió is elvi garanciákat ad az euróövezet fennmaradására. Mindezeken felül az EKB is vásárolhat az euróövezeti országoktól államkötvényeket, hogy megnyugtassa a piacokat. Ezért gazdasági szempontból a többi euróövezeti országot nem fenyegeti veszély a görögök esetleges kilépése esetén sem - vélik a Grexit hívei.
Igen
Az euróövezeti tagság nem olyan, mint egy klubé, nem lehet ki- belépegetni, erre az uniós alapszerződések sem adnak lehetőséget. Ha Görögország után egy másik állam is bajba kerül, akkor a piacok már nem veszik biztosra az adott ország megmentését, hanem arra kezdenek spekulálni, mikor engedik el a hitelezők a kezét. Már most is vannak politikusok Olaszországban, akik támogatnák a lírához való visszatérést.
- Politikai szempontból árt-e a Grexit Európának?
Nem
A Grexit-hívek álláspontja szerint csekély politikai hatásai lennének a görögök euróövezetből való kilépésének. Ha ugyanis Athén az Európai Unió tagja marad, később, a gazdaság magára találása után visszatérhet az eurózónába, ráadásul jobb feltételekkel. A Grexit hívei szerint a kemény fellépésnek éppen kedvezőbb hatásai lehetnek, mert a példa statuálásával talán veszítenek népszerűségükből a Szirizához hasonló ideológiájú pártok, például a spanyol Podemos, illetve az euroszkeptikusok, így a francia jobboldali Nemzeti Front. A Grexittel megmutathatják: csak akkor számíthatnak más országok szolidaritásra, ha készséget mutatnak a reformok végrehajtására.
Igen
Angela Merkel kancellár is megjegyezte már: ha az eurónak vége, Európának is vége. Az EU eddig csak az integráció alapelvén nyugodott, egyre több tagot fogadott be, most azonban épp ezzel ellentétes folyamat kezdődhet, ami az Unió alapelveit sodorná veszélybe.