Ezt a hiányt próbálja pótolni az Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány könyvsorozata, a Hercegi Kiskönyvek amely Eszterháza legendás kastély-együttesének titkaiba vezeti be olvasóit. Az egyik legjelentősebb magyar főúri hajlék, amely méltán versenytársa a legpatinásabb európai rezidenciáknak, ezernyi titkot, megválaszolatlan kérdést tartogat kutatónak és egyszerű érdeklődőnek egyaránt.
A kiskönyvek a kastélytörténelem egy-egy részterületébe vezetik be olvasóikat. Az egyik kötet az építtető, Esterházy „Fényes” Miklós portréját rajzolja meg méghozzá – Varga Kálmánnak köszönhetően – igen érzékeny tollal. Szakít a közvélekedéssel, amely a nevéhez hozzáragasztott fényes jelzőben csak „pompaszeretőt” lát, nagyúri tékozlót, akinek az építkezés is egyfajta európai főnemeseket majmoló hóbort volt.
A könyv lapjain a jellemrajz élesebb: az írás meggyőzően érvel amellett, hogy ekkora kulturális értéket csak nagyformátumú személyiség hozhatott létre. Esterházy Miklós tehetséges katona, okos politikus, ambiciózus és humorral megáldott közéleti ember volt, aki valóságos templomot emelt a kultúrának. Aligha véletlen, hogy Haydn éppen itt talált huzamosan otthonra, és komponálta nagyszerű műveit.
A most megjelent másik két könyv az Esterházy gyerekek furcsa felnőttes portréinak titkaiba és a bocsánatos pongyolasággal portásházaknak titulált gránátosházak rejtelmeibe vezeti be olvasóit.
