Az OGP tagállamok egy része, köztük Magyarország, látszatintézkedésekkel próbálta igazolni az átlátható kormányzás melletti elkötelezettségét. Ehhez a magyar kormány biodíszletként használta azokat a civil szervezeteket, amelyek részt vállaltak Magyarország nyílt kormányzati akciótervének a kidolgozásában. "A kormány nyílt kormányzati eltökéltségének szinte teljes hiányát jelzi az információszabadság-törvény hétfői parlamenti módosítása. A kormánytöbbség által néhány órás látszatvitát követően, kivételes sürgősséggel megszavazott módosítás további akadályokat gördít a közérdekű adatok nyilvánossága elé.
Mi az az OGP?
A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP célja, hogy a csatlakozó államokban segítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalom átláthatóságát. A kezdetben nyolc országot tömörítő szervezethez időközben hatvanöt kormány csatlakozott, Magyarország 2012 óta tagja az OGP-nek. A Nyílt Kormányzati Együttműködés lényegéhez tartozik, hogy a kormányok, az országukban működő civil szervezetekkel együttműködve, elkötelezik magukat a közhatalmi döntések átláthatóságát és a közérdekű, meg a költségvetési adatok hozzáférhetőségét könnyítő intézkedések gyakorlati alkalmazására.
A polgárait szolgáló és számon kérhetően működő közhatalomért tevékenykedő szervezetekként ezért a K-Monitor és a TASZ, valamint a TI Magyarország arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt. Ez az eset is jól példázza, hogy a kormány az információszabadságot érintő szabályok kidolgozásában nemhogy nem tekint partnerként a civil szférára, de az átláthatóságot romboló törvények elfogadásával masszívan szembe megy a témához értő civil szervezetek álláspontjával" - írják a magyar civil szervezetek.
A magyar kormány ezzel hiteltelenítette az ország Nyílt Kormányzati Együttműködésben való részvételét. Ezért arra kértük az OGP-t, hogy segítsen, a kormány és a civil szféra közötti valódi párbeszéd létrehozásában, hogy végre a gyakorlatban is érvényesüljenek az átláthatóság és a nyílt kormányzás elvei.
Nem zárom ki, hogy kezdeményezni fogjuk a módosítást
Nem zárom ki, hogy hatóságunk - ha szükséges - a jövőben kezdeményezni fogja a törvényi szabályok vagy azok egy részének módosítását - írta az átlátszó.hu-nak, az Energiaklubnak, a K-Monitornak és a Transparency International Magyarországnak küldött tegnapi levelében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Hozzátette: erről csak akkor tud dönteni, ha ismertté válik a végrehajtási normaanyag, amely meghatározza, mennyi pénzt kell fizetni a közérdekű adatigénylésért, s miként kell értelmezni a törvénymódosítás által bevezetett új jogfogalmakat, például az "alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételét". A civil szervezetek korábban szorgalmazták: a NAIH szólítsa fel a kormányt a törvénymódosítás visszavonására.