A lengyel, német, magyar és szlovák kulturális tárcavezetők által létrehozott, később a román szakminiszterrel is kiegészült Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) elsősorban olyan kiállítást kívánt tető alá hozni, amely a volt közép- és kelet-európai országok félévszázados történetét mutatja be. Az "1989 - A változások éve, Kelet-Közép-Európa útjain 1939-1989" című tárlat éppen emiatt beszél a közép-európai térség országairól, s nem csupán egy nemzet egyéni sorsát kíséri figyelemmel. Az európai összefüggésbe helyezett tárlat szabadtéri és utaztatható, hogy minél több egykori kommunista-szocialista országba eljuthasson.
A Múzeumkertben egy fejmagasságban elhelyezett vetítő fogadja a látogatót. Naphosszat futnak rajta az európai szocializmus válságának következményeit mutató filmkockák: a berlini fal 1989-es szétbontása, az 1990-es első szabad választások Magyarországon, a néhai csehszlovák államfő Václav Havel beiktatási beszéde, Szlovákia 1991-es kiválása Csehszlovákiából. Ezeknél a drámai erejű képsoroknál is kifejezőbbek a különös tárlatrendezési egységet követve megálmodott, egymásra épített kockák, amelyek többek között a nemzeti jogok, a szólásszabadság, a vallás, a gazdasági élet, valamint az évek során egyre erősödő polgári ellenállás és civil szervezetek térnyerése tükrében vizsgálják a kibontakozó rendszerváltást. Mint írják, elsősorban az állampolgári és nemzeti jogok sárba tiprása vezetett a szocialista rendszerek '89-es bukásához. Ha a kockákra nyomtatott hatásos képek - többek között határsávok, néhány jellegzetes korabeli autó: Skoda, Lada, Polski -, nem lennének elegendőek, szöveg is hirdeti, hogy a hidegháborús időszakban a térség legtöbb államában a lakosság utazáshoz való jogát vagy teljesen megszüntették vagy erősen korlátozták, a „vasfüggönyön" átszökni kívánókat pedig még akkor is lelőtték, vagy bebörtönözték, ha éppen országhatáron kívül élő szeretteikhez próbáltak eljutni.
A tablók olyan korszakalkotó eseményeket is felidéznek, mint az 1950-1953 között zajló koreai háború, Sztálin 1953-as halála, Hruscsov hatalomátszervezése, vagy a '68-as prágai tavasz. A hangsúly viszont az ellenálláson van: hiszen ahogy a tárgykörök szerint rendezett tárlat is felvillantja, többek között az oktatás, a művészet, a vallás korlátozása, az információk eltitkolása miatt egyre több ember fordult el az államhatalomtól és vált aktív elégedetlenné. A rendszerellenesek leleményesen megtalálták az ellenállás új formáit, elterjedtek az alternatív, szamizdat kiadványok, civil szerveződések, fórumok jöttek létre. Sokak számára érdekes adalék lehet, hogy a Magyar Írószövetség nagy szerepet játszott az 1956-os szabadságharc alakulásában, éppúgy, mint a csehszlovák írótábor az állam demokratizálására vállalkozó csehszlovákiai kísérletben, vagy később a lengyel íróegyesület az ő függetlenségi mozgalmukban.
Az önmagukban száraz történelmi tényeket rövid szöveges ismertetők teszik vonzóbbá, ezek az angol és magyar nyelv mellett a térségben beszélt többi nyelven is elérhetőek. Elgondolkodtatóak Olof Palme, Mandela és Voltaire szabadságról alkotott egysoros idézetei is. A drámai képanyagot interaktív lehetőségek kísérik: belelapozhatunk könyvekbe, átpörgethetjük a Népszabadság 1956-os számait, de egy nyomtató is a rendelkezésünkre áll. Számunkra elsősorban a magyar vonatkozások érdekesek, a tragikus '56-os eseményekről történő megemlékezés mellett többek között látható a jól ismert felvétel, amely 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásán készült a Parlament előtt tolongó embertömegről. A további archív felvételeken hasonló eufóriát érzékelhetünk, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Németországban és másutt is.
A lengyel Jan Rydel professzort, a történelemtudományok doktorát, aki a tárlat történészekből álló kurátori csapatának vezetője, nem sikerült elérnünk, viszont a sajtókapcsolataival foglalkozó asszisztense úgy fogalmazott, a kiállítás életre hívóit örömmel tölti el, hogy a tárlat Budapesten is érdeklődést váltott ki. "Aligha kérdéses, hogy a Nemzeti Múzeum feladatai közé tartozik bekapcsolódni ebbe a munkába, így örömmel állítottuk ki a Múzeumkertben ezt a nívós tárlatot" - fogalmazott Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Mint monda, egyik legalapvetőbb személyes élménye, történészként végzett kutatásaiból kibontakozó egyértelmű tapasztalata, hogy Közép-Európa népeinek története valóban igen szoros egységet alkot. "Méghozzá nemcsak a keleti fele: a térség alapvető "nyugatosságának" záloga többek között a szerves osztrák és itáliai kapcsolódások sora is. Emiatt őszintén szeretnék hinni abban, hogy az itt élő nemzetek mindinkább fölismerik azt az igazságot, amelyre már a 19. századi Duna-konföderációs gondolat is figyelmeztetett: ezek a népek kicsik ahhoz, hogy egymást tartósan elnyomják, így ha viszálykodnak, védtelené válnak a külső beavatkozásokkal szemben. Ha viszont összefognak, olyan erőt képviselnek, amely bármilyen külső nagyhatalmi manipulációt képes távol tartani ettől a térségtől" - tette hozzá.
Az ingyenesen megtekinthető tárlat augusztus 8-ig várja a Múzeumkertben a látogatókat, ezt követően a kiállítás anyaga újabb európai nagyvárosokba utazik.
