Küszöbön az iráni egyezség?

Publikálás dátuma
2015.07.12. 12:34
FOTÓ: IIPA/Getty Images
„Már minden kérdést megvitattunk, s eljött a pillanat, hogy meg kell hozni a döntést” – jelezte tegnap Laurent Fabius francia külügyminiszter az Iránnal folyó nukleáris tárgyalásokról kiadott közleményében. 

A Reutershez eljuttatott nyilatkozat, írja a hírügynökség, nyomást gyakorol az Egyesült Államokra és Iránra egyaránt, hogy határozzák el magukat.

A Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország), illetve Irán hétfőre tette az újabb „végső határidőt”, ameddig alá kellene írni a megegyezést. A legnehezebben áthidalható problémák egyike, hogy Teherán az ellene még 2006-ban hozott ENSZ-fegyverembargó azonnali feloldását követelné, s ragaszkodik ahhoz is, hogy felújíthassa ballisztikus rakétaprogramját. Oroszország nem ellenezné az iráni követelést, a nyugati hatalmak azonban hallani sem akarnak arról, hogy Teherán ismét nagy hatótávolságú, potenciálisan atomtöltet hordozására is alkalmas rakétákat fejlesszen. Irán Kínát is maga mellé igyekszik állítani a fegyverembargó feloldása kérdésében.

John Kerry amerikai külügyminiszter, aki szombaton négyszemközt is tárgyalt iráni kollégájával, Mohammad Dzsavad Zariffal, Twitter-üzenetben csak annyit írt: „Még nehéz kérdéseket kell megoldanunk.” Az amerikai és az iráni diplomácia vezetője két hete szinte minden nap találkozót tartott, s Kerry szerint mindaddig érdemes folytatni a megbeszéléseket, ameddig van előrehaladás.

Tegnap este 11 után fejeződött be Kerry, Zarif és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hármas tárgyalása, amelyen, kiszivárgott hírek szerint, rendkívül közel kerültek a megegyezéshez. Ma 5+1-es formátumban ülnek tárgyalóasztalhoz a külügyminiszterek, amerikai és európai források is azt remélik, talán tényleg utolsó alkalommal. 

Szerző

Megfelezte fizetését az elnök

Publikálás dátuma
2015.07.12. 12:30
Az elnök. FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Nyilvánvalóan propagandacélok vezették ugyan a nigériai elnököt, ám mégis átfogó helyesléssel találkozott döntése a hatalmas nyugat-afrikai országban saját fizetése megkurtításáról. Mohammadu Buhari jókora jövedelemcsökkentést határozott el: megfelezte eddigi évi 14 millió nairás (átszámítva körülbelül havi 1,7 millió forintos) keresetét. 

A lépés természetesen szimbolikus, hiszen nem arról van szó, hogy az ezentúl 850 ezer forintnak megfelelő ellátmányból ne tudna kényelmesen megélni, hanem inkább egyfajta gesztus akart lenni, amivel a május végén hivatalba lépett politikus érzékeltetni akarta, hogy átérzi az ország gazdasági nehézségeit, s nem akar kibújni a közembereket sújtó megszorító intézkedések hatálya alól.

Nigéria Afrika legnagyobb gazdasága, egyben legjelentősebb kőolajtermelője, ám a fekete arany idei áresése, illetve áringadozása alaposan megterhelte az állam költségvetését, s csökkentette bevételeit. A 72 esztendős államfő vélhetőleg e népszerű lépéssel arról a csalódásról is el akarja terelni a figyelmet, amit legfontosabb, s mindmáig beteljesítetlen kampányígérete keltett: azt ígérte ugyanis, hogy a korábbinál keményebb, átütőbb harcot hirdet az ország északkeleti régióiban terroruralmat kiépítő Boko Haram muzulmán milicistái ellen. Hivatalba lépése óta azonban e téren nem sok történt, továbbra is mindennaposak a bombamerényletek, a kegyetlen vérengzések és emberrablások, s nem sikerült nyomára bukkanni a tavaly tavasszal elhurcolt mintegy 200 diáklánynak sem.

Szerző
Témák
Nigéria

Fej fej mellett Bush és Trump

Publikálás dátuma
2015.07.12. 12:17
A milliárdos üzletemberről botrányos kijelentései miatt olyan sokat beszéltek, hogy a mezőny elejére ugrott. FOTÓ: Jeff J Mitche
Donald Trump, a milliárdos ingatlanfejlesztő trükkje sikerült, a mexikói bevándorlókra tett sértő kijelentései nyomán olyan sokat beszéltek róla, hogy a republikánus elnökjelöltek mezőnyének elejére ugrott, s gyakorlatilag fej-fej mellett áll a legnagyobb esélyesnek kikiáltott Jeb Bush volt floridai kormányzóval egy friss Reuters/Ipsos-felmérés szerint.

A teljes jelöltlistát alapul véve Busht a magukat republikánusoknak vallók 16,1 százaléka támogatja, a médiában gyakran szereplő Trumpra 15,8 százalék szavazna. Chris Christie, New Jersey karizmatikus kormányzója 9,5 százalékot szerezne, Rand Paul, Kentucky állam szenátora 8,1 százalékot kapna. Ben Carson idegsebész, az egyetlen fekete bőrű republikánus induló 7,8 százalékkal követi őket, Scott Walker wisconsini kormányzó pedig, aki hivatalosan csak a jövő héten jelenti be indulását, 5,8 százalékon áll.

Hármas versenyben (amikor csupán három esélyes politikust kellett rangsorolni) Jeb Bush biztosan vezet, 42 százalékot szerezne, Trumpra 28,4 százalék voksolna, Marco Rubio floridai szenátor 20 százalékot kapna.

A demokrata elnökaspiránsok mezőnyében Hillary Clinton volt külügyminiszter 48,3 százalékkal áll az élen, Bernie Sanders veterán vermonti szenátor 22,9 százalékot érne el, Joe Biden alelnök (aki hivatalosan még nem jelezte, hogy indulna), 10,7 százalékot érne el.

Szerző