Nem akarnak fizetni a netes hírekért

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:36
A sütemény és a kávé mellé a többség már a portálok híreit fogyasztja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Az internetes hírportálok szolgáltatásaiért kevesen adnának ki pénzt, az olvasók már hozzászoktak, hogy a weben ingyen és azonnal juthatnak információhoz - derült ki egy friss kutatásból. Miközben a digitális hírfogyasztás egyre népszerűbb, a nyomtatott lapok eladása évről évre csökken. A kutatási eredmények szerint globális trend a fizetős tartalmak előli elzárkózás.

Nem szeretnek fizetni a hírekért, újságcikkekért és más digitális tartalmakért azok, akik a hagyományos sajtó helyett inkább az internetről tájékozódnak - derült ki a londoni Reuters hírügynökség egyik legfrissebb felméréséből, amelyben a kutatók a digitális hírfogyasztás változásait, az internetes és a hagyományos média viszonyát vizsgálták.

Összesen 12 ország online hírfogyasztóit kérdezték arról, milyen eszközöket használnak az internetes hírfogyasztáshoz, hol tájékozódnak a neten, szoktak-e vásárolni nyomtatott lapokat, fizettek-e már online hírportálok szolgáltatásaiért.

A megkérdezettek többsége továbbra is számítógépről, laptopról netezik, ám évről évre növekszik azok száma, akiknél az okostelefont használnak, amire sokan különböző hírkereső alkalmazásokat is letöltenek - igaz, ezekről már csak a fogyasztók fele tájékozódik napi rendszerességgel. A fogyasztók többsége népszerű és általuk legmegbízhatóbbnak titulált hírportálokról - élen jár a BBC - tájékozódik, ám az út, amelyen keresztül a hírekhez eljutnak, lényegesen megváltozott.

Míg korábban a netezők jelentős hányada közvetlenül a híroldalakról érte el a híreket, addig ma már a különböző közösségi oldalak kaptak nagy szerepet a hírterjesztésben, a megosztások száma is folyamatosan emelkedik. A tavalyi év adataihoz képest 42 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik a Facebook-ot használják rendszeresen hírfogyasztásra.

A nyomtatott hírlapok eladásainak száma ugyanakkor évről évre csökken. Talán nem is meglepő, de éles különbség figyelhető meg az újságolvasók életkor szerinti eloszlását illetően. A nyomtatott lapokat főleg az idősebb, 55 év fölötti korosztály vásárolja (73 százalék), míg a 35 év alatti fiataloknak csupán 24 százaléka vesz hetente legalább egyszer valamilyen hírlapot. Látni, hogy jelentős változások történtek a fogyasztói szokásokban.

Ennek oka, hogy megállíthatatlannak tűnik a printlapok eladásainak zuhanása és előretör a digitális média is. Az interneten jóval gyorsabban és egyszerűbben lehet hozzáférni a hírekhez, az olvasók úgy érezhetik, a hírportálokon "első kézből" értesülhetnek az eseményekről - minek várni a nyomtatott lapokra, ha online szinte azonnal olvashatók a legfrissebb eseményekről szóló híradások.

Az azonnali hírfogyasztás biztosítása mellett az internetes hírportálok azért is népszerűek, mert a legtöbb oldalon teljesen ingyen lehet hozzáférni a tartalmakhoz. Az internetes hírfogyasztók hozzá is szoktak ahhoz, hogy a weben fellelhető tartalmakért sok esetben nem kell fizetniük, s a Reuters kutatása szerint az olvasók nem is akarnak változtatni ezen.

Az interneten fellelhető hírekért csak kevesen adnának ki pénzt, a megkérdezett brit fogyasztóknak például csupán 6 százaléka. A szigetországban évekkel korábban is végeztek egy hasonló kutatást, ami arra az eredményre jutott, hogy az olvasók többsége inkább új hírforrást keresne abban az esetben, ha korábbi kedvencük hirtelen fizetőssé válna - s tennék ezt annak tudatában, hogy az új ingyenes híroldal nem feltétlen megbízható a hitelesség és a minőség szempontjából.

Az elzárkózás a fizetős tartalmak elől azonban nem csak egy-egy ország hírfogyasztóira jellemző, a mostani és a korábbi kutatási eredmények fényében is elmondható, hogy ez globális trend. A Reuters felmérése szerint a vizsgált országok olvasóinak összesen 10 százaléka fizetne az online tartalmakért. Nincs ez másként Magyarországon sem.

A legnagyobb közép-európai online kutatóintézet, a Gemius tavalyi felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 60 százaléka rendszeresen internetezik, a Mérték Médiaelemző Műhely egy 2013-as elemzése pedig rámutatott, hogy a közéleti tartalmú médiafogyasztásnál folyamatosan növekszik az online hírportálok szerepe. A hírekért azonban sokan nálunk sem lennének hajlandóak fizetni, szakemberek szerint a tartalmak fizetőssé tétele csak akkor lehetne eredményes, ha valamennyi minőségi hírportál összefogna és pénzt kérne szolgáltatásaiért.

Rég megmondták...

Denis McQuail brit médiakutató már a kétezres évek elején arra figyelmeztetett, hogy az internet átveszi a hagyományos tömegmédiumok számos funkcióját - az első helyeken már akkor a hírek és a tájékoztatás állt. Svennik Hoyer norvég sajtótörténész ugyanakkor nyugalomra intett, szerinte a fogyasztói szokásokat nem lehet csak úgy megváltoztatni. Mindkét szakembernek igaza lett: a digitális média térnyeréséhez generációs váltásra - ezzel együtt új fogyasztói szokások megszületésére - volt szükség.



Szerző

Belgrád: nem elég a bocsánatkérés

Amint az előre látható volt, nyomokat hagyott a szerb-bosnyák államközi viszonyban is a srebrenicai népirtás 20. évfordulóján történt incidens, az hogy a megemlékezésen részt vevő Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt megtámadták és megdobálták a potocari emlékhelyen miközben épp virágot helyezett el az áldozatok emlékfalánál.

A belgrádi külügy azonnal jegyzékben tiltakozott, hétfőn pedig eredményes eljárást sürgetett az incidens kapcsán. Ivica Dacic külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy a bocsánatkérés és az, hogy Bosznia-Hercegovina három tagú államelnöksége szóban elítélte a történteket, nem elég. Dacic az elkövetők azonosítását és mielőbbi letartóztatását kérte a boszniai hatóságoktól.

A szerb külügyminiszter a Kurir napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy mivel „egy állam miniszterelnöke elleni merényletkísérletről” van szó„ Belgrád többet vár az üres szavaknál, sőt az elkövetők felelősségre vonásánál is, a szervezők felelősségének kivizsgálását is sürgeti.

Dacic botrányosnak nevezte a boszniai rendfenntartó erők egyik vezetőjének, Mirsad Vilicnek a nyilatkozatát. Vilic ugyanis azt állította, hogy a történtekért a legnagyobb felelősség a szerb kormányfő saját biztonsági kíséretét terheli.

A Vucicot ért támadást kemény szavakkal ítélte el a boszniai államelnökség mellett az Európai Unió főképviselője, Federica Mogherini és több nyugati politikus is. A térségbeli vezető politikusok közül Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szólalt meg az ügyben.

Milanovic azt hangsúlyozta, hogy a szerb miniszterelnököt ért atrocitás ront a régió országainak viszonyán és legkevésbé Srebrenicának használ. Kiemelte: "a történtekért nem a szerb nép a felelős, hanem azok a gonosztevők közülük, akik nem kérdezték meg a szerb népet, hogy megtehetik-e, amit tettek".

Szerző

Iráni atomalku: messze még az út vége

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:33
Végeláthatatlan egyeztetések a Hatok és Irán képviselői között a Coburg-palotában FOTÓ: EUROPRESS/PHOTOTHEK
Döntő szakaszba jutottak a bécsi tárgyalások Irán nukleáris programjának korlátozásáról. Bár hétvégén az iráni nukleáris megállapodás 98 százalékát már véglegesítették, tegnap az utolsó pillanatig bizonytalan volt, sikerül-e bejelenteni a történelmi egyezség megszületését. Iráni és amerikai források este azt jelezték, tovább halasztódik a tárgyalások lezárása.

A Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország) és Irán külügyminiszterei ismét tárgyalóasztalhoz ültek, miután az orosz és a kínai diplomácia vezetője is visszatért az osztrák fővárosba. Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn, az újabb tanácskozás kezdetén újságíróknak azt mondta: „Úgy véljük, nem lesz további halasztás”. Szergej Lavrov pedig, amikor a megegyezés esélyeiről kérdezték, azt felelte: „Mindig van esély.”

Laurent Fabius francia külügyminiszter afrikai útját mondta le az iráni atomtárgyalások hajrája miatt, s már hétvégén sürgette az amerikaiakat és az irániakat, hogy hozzák meg a feltétlenül szükséges politikai döntéseket, s zárják le a maratoni tárgyalássorozatot. John Kerry vasárnap „reménykedőnek” mondta magát, de tegnap nem bocsátkozott jóslatokba.

Az amerikai külügyminiszter hétfőn újra szűk körben tárgyalt iráni kollégájával, Mohammad Dzsavad Zariffal, s Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Az iráni diplomácia vezetője előző nap diadalmasan lobogtatott egy dokumentumot, de mégis elmaradt a nagy bejelentés. Bizakodásra adott okot Hasszán Rohani vasárnap esti beszéde.

Az iráni elnök a ramadáni böjtöt megtörő vacsorán hangsúlyozta: „Istennek hála, teljesítettem választási ígéretemet, hogy próbálkozom és megoldom a nukleáris válságot.” Igaz, azt is hozzátette: „Néhány lépésre vagyunk a csúcstól, s még ha le is állna a folyamat, megtettük, ami a kötelességünk.” Zarif iráni külügyminiszter az IRNA iráni hírügynökség szerint talányosan azt mondta: „Kétségkívül nem kell már tovább kiterjeszteni a tárgyalásokat. De addig folytathatjuk a munkát, ameddig nem érünk el eredményt.” Teheránban mindenesetre ünnepségekre készültek.

Médiaértesülések szerint a nukleáris megállapodás már száz oldalasra duzzadt. Ebből húsz oldalt tesz ki maga a politikai egyezmény, s mellé 80 oldalnyi mellékletet csatoltak, a szöveget sorról-sorra véglegesítették. A lényeg ezúttal is a részletekben rejtőzik. Amerikai források szerint több nehéz kérdés eldöntése maradt nyitott még hétfőn reggel is. Az iráni delegáció közeléből az szivárgott ki, hogy a dokumentumtervezet tartalmazta, hogy valamennyi Iránnal szembeni szankciót fel fogják oldani, de „átmeneti korlátozások érvényben maradnak meghatározott ideig”.

Ezt az időt egyes nyilatkozók hosszú évekre becsülték. A gazdasági szankciókat és az iráni bankokra vonatkozó korlátozásokat azonban azonnal feloldanák. A CNN szerint a hagyományos fegyvereket érintő ENSZ-embargó feloldásáról rendelkező BT-határozat szövege maradt az utolsó vitakérdés.

Az április 2-án elfogadott keretegyezmény értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy 25 éven keresztül lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) számára a rendszeres és előre be nem jelentett ellenőrzéseket. Irán vállalta, hogy a következő 15 évben nem épít új urándúsítót, s a dúsítás mértékét visszafogja, az nem haladhatja meg a 3,7 százalékot.

Kötelezettséget vállalt arra is, hogy a meglévő, mintegy 10 ezer kilogrammnyi uránkészletét lecsökkenti, egy részét megsemmisítenék, másik részét külföldre vinnék. Csak a natanzi atomlétesítményben folytatnák az urándúsítást, a jelenlegi urándúsító centrifugák számát 19 ezerről 6 ezerre csökkentenék. A modernebb urándúsító eszközöket egy évtizedre leállítanák, csak a régebbi centrifugákkal folytatnák a dúsítást. Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója nemrégiben járt Teheránban, ahol már sokadszor egyeztette a jövendő ellenőrzések részleteit.

A július 7-i, előző határidő elmulasztása azt jelentette, hogy a washingtoni kongresszushoz nem tudták benyújtani július 9-ig a dokumentumot, így az amerikai törvényhozásnak nem 30, hanem 60 nap áll rendelkezésére az iráni egyezmény véleményezésére, s Barack Obama a kongresszus jóváhagyása nélkül nem oldhatja fel a szankciókat.

Mitch McConnel, a szenátus republikánus többségi vezetője vasárnap az Fox News-nak azt nyilatkozta, az Obama-kormányzatnak nehéz dolga lesz, hogy az Iránnal kötött atomalkut elfogadtassa a kongresszussal. Utalt arra is, hogy az eddig ismert részletek alapján annyi világos, hogy Irán továbbra is nukleáris küszöbállam marad, azaz, rövid időn belül képes lehet nukleáris fegyver előállítására.

A megállapodás egyik célja éppen az volt, hogy ezt az időt minél inkább kitolják. Barack Obama és John Kerry a kongresszusi ellenkezés lecsillapítására nem győzte hangsúlyozni, hogy nem hajlandók belehajszolni magukat egy „rossz megállapodásba”.

Élesen bírálta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is a véglegesítés előtt állt egyezséget, váltig állítva, hogy a Hatok „kapituláltak”, meghajoltak az irániak akarata előtt. Netanjahu idén márciusban, a washingtoni kongresszus két háza előtt mondott beszédében igyekezett eltántorítani az amerikai honatyákat az atomalku jóváhagyásától.

Mose Jaalon izraeli védelmi miniszter tegnap azt nyilatkozta, az egyezség azt jelentheti, hogy a zsidó államnak fel kell készülni arra, hogy saját maga védje meg magát az iráni fenyegetéssel szemben. Jaalon szerint hiba azt hinni, hogy Irán felhagy atombomba fejlesztésével, vagy a terrorizmus támogatásával.

Az olajárak hétfőn mintegy három százalékkal estek a közelgő megállapodás hírére. Az atomalku része az is, hogy Teherán visszatérhet az olajpiacra, s újraindíthatja kőolajexportját. Az iráni olaj megjelenése ugyanakkor túlkínálatot s az árak lenyomását idézheti elő.

Szerző