Elszállt helikoptertervek

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:15
A mentőknek olyan gépek kellenek, amelyek szinte bárhol le tudnak szállni FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre valószínűbb, hogy nem lesz egységes helikopter-parkja a honvédségnek, a katasztrófavédelemnek és a mentőknek. A beszerzés nehézkesen halad. A sürgősségi ellátásban segítő, életeket mentő gépek jövőjéről azonban hamarosan dönteni kell, mert jövő március elején lejár a bérleti szerződésük.

Az egészségügyért felelős államtitkárság mindent megtesz annak érdekében, hogy a biztonságos légimentés továbbra is biztosított legyen – reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amikor a jelenleg használt hét mentőhelikopter jövő március 10-én lejáró bérleti szerződésének meghosszabbításáról vagy új gépek beszerzéséről érdeklődtünk.

„Az egyeztetések és a szükséges jogszabály alkotási folyamatok előkészítés alatt állnak” – ezzel a konkrétnak egyáltalán nem tekinthető kiegészítéssel kaptuk meg a választ. Ennél csak kevéssel pontosabban fogalmazott június közepén Lázár János, aki szokásos heti tájékoztatóján annyit üzent, a közeljövőben nem tervezik semmilyen helikopter tender kiírását.

A kérdés az elmúlt bő egy évben folyamatosan válaszra vár, nemcsak a légimentés jövője miatt, hanem azért is, mert a honvédség és a katasztrófavédelem gépei az évtized végére elérik a gyártók által még biztonságosnak tekintett üzemidőt, vagyis a teljes magyar helikopter flotta megújításra szorul.

Nem véletlen, hogy a legnagyobb beszerző, a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetője a tavaly áprilisi választások előtt már a belügyi és egészségügyi ágazattal együtt indítható közbeszerzésről beszélt, hangsúlyozva, hogy a tendert majd a voksolás után az új kormány írhatja ki. Hende Csaba legfeljebb 30 helikopter beszerzését tartotta célszerűnek, és legnagyobb igénylőként 142 milliárdos árral tervezett.

A vg.hu áprilisi értesülései szerint a rendvédelmi és közfeladatokat ellátó szerveknél szükséges 30 milliárdos beszerzéssel együtt a helikopter tender teljes forrásigénye 172 milliárd forint lehet. A honvédelmi tárca vezetője akkor még abban reménykedett, hogy 2015 végén alá lehet írni a nyertes beszállítóval a szerződést és jövőre megkezdődhet az új gépek szállítása is.

Ezek a határidők elúsztak, de a mentőhelikopterek ügyében ősznél tovább nehezen halogatható valamilyen döntés, különben nyolc hónap múlva le kellene állítani a hazai sürgősségi mentést a hét regionális bázison. 2013-ban már volt egy eredménytelen közbeszerzés ezen a területen, akkor az a döntés született, hogy az uniós szabályok szigorítása miatt kieső két darab egy hajtóműves helikopter helyett is a másik öt bázison már bevált Eurocopter 135 típusú, két hajtóműves gép bérlésével oldják meg a feladatot.

Az osztrák autóklubbal közösen működő HeliAir Gmbh Európa egyik legnagyobb egységes mentőhelikopter flottáját üzemelteti, az ő gépeik szállnak fel a budaörsi, a debreceni, miskolci, szentesi, pécsi, a balatonfüredi és a sármelléki repülőterekről is.

Az iho.hu közlekedési portál szakértői szerint 2014 októbere és 2016 márciusa között a két legutóbb beszerzett helikopter bérleti díja 682 millió forint lehet, bár ezt az értesülést hivatalosan sehol nem erősítették meg. A nagyságrendek minden bizonnyal jók, tehát a hét gépre most is elköltenek évente másfél milliárdot.

A legtöbb érintett és független szakértő is úgy látja, a közös beszerzés esetén is vegyes flotta épülhet ki, mert a honvédségnek sokkal nagyobb gépekre van szüksége, mint a mentőknek, ahol az egyik legfontosabb szempont éppen az, hogy a balesetek közelében és a klinikákon, baleseti sürgősségi központokban is le tudjanak szállni. A legújabb ilyen leszállóhelyet épp a múlt héten adták át a Szegedi Tudományegyetem új klinikai tömbjének tornyában.

Az Emmi egészségügyi államtitkársága állítólag letett már a nemzetgazdasági tárca asztalára a mentőhelikopterek további bérlését tartalmazó javaslatot és használt gépek vásárlásának ötlete is felmerült, de a pénzügyeket kézben tartó minisztérium az utóbbihoz szükséges 9 milliárdot is soknak találta. Ezeknek a döntéseknek a fényében érthető, hogy a légimentő bázisok korábban tervezett bővítése is elmaradt. Az Országos Mentőszolgálat mindössze annyit válaszolt erre vonatkozó kérdésünkre, hogy új bázisok létesítésére végül nem írtak ki pályázatot.

Nem tudni tehát, hogy mikor és pontosan milyen formában kerülhetnek a kormány elé a helikopter beszerzésekkel kapcsolatos tervek, de az biztos, hogy legalább a légimentés feltételeit meg kell őrizni a jelenlegi színvonalon, vagyis hét kisgépnek repülnie kellene jövő március után is.

Frissítve: 2015.07.13. 21:52

Elég az utcán élők vegzálásából!

Elegük lett a hajléktalan embereknek a rendőrök sokszor zaklató igazoltatásaiból, ezért többen az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordultak, képviseletüket a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és A Város Mindenkié (AVM) látja el.

A két jogvédő szervezet szerint elfogadhatatlan az utcán élőket érő hatósági vegzatúra, a rendőrség igazoltatási gyakorlata ráadásul közvetlen hátrányos megkülönböztetést is megvalósít. Kifogásaikat nem csak városi mendemondákra alapozzák, a két civil szervezet 2014 folyamán egy kutatás segítségével állapította meg, hogy a rendőrök milyen gyakorisággal és miféle hivatkozással tartóztatnak fel hajléktalan polgárokat, akik sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követtek el.

A kutatásnál a hajléktalan és nem hajléktalan aktivisták teszteléssel, valamint megfigyeléses módszerrel gyűjtöttek adatokat a rendőri igazoltatások gyakoriságáról, azok jogszerűségéről. Az eredmények talán nem is oly meglepőek, megmutatták, amit a járókelők is naponta tapasztalhatnak: az utcai igazoltatások célkeresztjében elsősorban a hajléktalan emberek állnak.

A teszteléskor "minden esetben párban jelentek meg köztereken középosztálybeli és hajléktalan önkéntesek - noha viselkedésük semmiben nem tért el egymástól, csupán megjelenésük különbözött, mégis kizárólag a fedél nélkül élő embereket igazoltatták a rendőrök" - olvasható az eredményeket összegző közleményben.

A megfigyelések alatt kiderült, hogy Budapesten egy hajléktalan embert átlagosan akár havi kétszer is igazoltathatnak anélkül, hogy bármiféle normát megsértene. Az igazoltatások közül pedig nem volt olyan, amit a rendőrök a rendőrségi törvényben megjelölt cél érdekében hajtottak végre: a rendőrök az esetek 80 százalékában rutinszerűen igazoltattak, ami jogszerűtlen, a gyakori, indok és eredmény nélküli igazoltatás sérti az egyenlő bánásmódot és az emberi méltóságot. Ha olykor meg is indokolták a rendőrök az intézkedést, az igazoltatások céljáról való tájékoztatás valamennyi esetben jogszerűtlen volt.

A két jogvédő szervezet azt kéri az EBH-tól, hogy indítson eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben a rendőrök hajléktalan embereket diszkrimináló és zaklató igazoltatási gyakorlata miatt.

Szerző

Drogrehabilitációs központ fiataloknak

Megnyílt Magyarország első, serdülők számára kialakított drogcentruma Szatymazon. Az "ifirehab", ahogyan hivatalos közösségi oldalukon nevezik magukat, egyelőre csak 10 férőhelyes, de bármilyen szenvedélybetegséggel jelentkezhetnek a fiatalok.

Vagyis drog-, alkohol-, játék-, szex-, vagy internetfüggők egyaránt megfelelő ellátást kaphatnak. S úgy tűnik az intézményre valóban szükség van, hetente ugyanis átlagosan 3-5 fiatal jelentkezik ellátásra, amiből adódóan az intézmény már komoly várólistával rendelkezik.

Ez azonban nem is csoda, hiszen a droghelyzet hazánkban egyáltalán nem megoldott. Az állam erővel próbálja orvosolni a fennálló kábítószer helyzetet, így - ahogyan arról lapunknak Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetője korábban nyilatkozott - a fiatalok számára nem állnak rendelkezésre megfelelő prevenciós előadások, nem létezik ifjúsági addiktológia, illetve maga az ellátórendszer is jelentősen romlik.

A rehabilitációs központ tehát ebben jelenthet előrelépést, így a fiatalok már nem kényszerülnek a felnőtt ellátásba drogproblémáikkal - nyilatkozta Arany Zoltán a szatymazi intézmény vezetője. Hozzátette, igaz hogy az intézmény egyelőre csak fiúknak tart fenn helyeket, de ezen szeretnének változtatni, s lányok számára is megteremtik a rehabilitáció lehetőségét. Ennek megnyitását a jövő évre, 3-5 lány befogadására alkalmas helyszínnel tervezik.

Szerző
Frissítve: 2015.07.13. 21:59