Újabb útlezárások a fővárosban

Vízvezeték-felújítási munkálatok miatt szakaszos forgalomkorlátozások várhatók a Nagykörúton a Mester utca és a Rákóczi tér között szeptember közepéig - adta hírül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ahogyan írták, a korlátozások nagyobb mértékben a Nagykörút Blaha Lujza tér felé vezető oldalát fogják érinteni - itt a parkolósáv ideiglenesen meg is szűnik -, de a Petőfi híd felé vezető oldalon is lesznek sávlezárással járó forgalomkorlátozások.

A munkavégzés első ütemeiben, várhatóan két hétig, a Ferenc körúton a Mester utca, valamint a Tűzoltó utca között lezárják a parkolósávot. Emellett a hétvégékre a Mester utcánál csak egy sávon haladhat majd a Blaha Lujza tér felé a nagykörúti forgalom. A Mester utcából azonban továbbra is lehet majd mindkét irányba a Nagykörútra kanyarodni. A munkavégzés első ütemei a Nagykörút másiki oldalának útpályáját egyelőre nem érintik.

Így tehát Budapest továbbra sem nyugodhat meg, hiszen alig ért véget a Teréz- és a Szent István körúton a 4-es és 6-os villamosok vágány felújítása, most újabb felfordulás van kibontakozóban. Felmerül a kérdés: a vízvezeték cseréjét miért nem erre az időszakra időzítették, miért kell újabb akadálypályán átküzdenie magát annak, aki közlekedni szeretne?

Lapunk ezzel a kérdéssel megkereste az ügyben illetékes Fővárosi Vízműveket is, választ viszont lapzártánkig nem kaptunk. Gulyás-Kovács Anna sajtószóvivő mindössze arról biztosított, hogy levelünk eljutott már a megfelelő vízügyi osztályhoz, de többet erről nem mondott.

A BKK tanácsát mindenesetre nem árt megfogadni, mely szerint a közlekedők fokozott figyelemmel és ne megszokásból vezessenek, valamint ügyeljenek a megállási tilalmat jelző közúti jelzésekre.

Körbe-körbe
Egykor a 12-es busz körbement szinte az egész városon. Ha ma valaki az egykori útvonalát szeretné követni, először meg kellene birkóznia a Széll Kálmán téri háborús állapotokkal. Aztán a Margit hídnál a budai fonódó villamos építése okozta kellemetlenségekkel. Átjutva a hídon fellélegezne, a síneket már kicserélték, csak a lámpák akasztják meg a forgalmat. De ha átjut a Blaha Lujza téren, megint elmegy a kedve az élettől meg a közlekedéstől. Ki van ez találva…

Esélyegyenlőséget követelnek a férfiak

Népszavazás döntsön arról, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 ledolgozott év után - ezért kezd aláírásgyűjtésbe a Vasutasok Szakszervezetének egyik tisztségviselője szakszervezeti szövetségek támogatásával. Bodnár József kérdése esélyegyenlőséget akar teremteni úgy, hogy a nők lehetőségei se csorbuljanak. Kezdeményezését a Kúria is így értékelte, megváltoztatva az Nemzeti Választási Bizottság elutasító határozatát.

Megkezdődhet tehát a támogató aláírások gyűjtése, amiben a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) és a Liga Szakszervezetek is segítenek - jelentették be az érdekvédelmi szervezetek közösen. Kordás László, a MaSzSz elnöke arra emlékeztetett, tavaly év végén a kormánnyal kötött bérmegállapodás záradékában ugyan szerepelt a tárgyalások folytatása a korhatár előtti nyugdíjakról, az egyeztetés mégsem folytatódott.

A 40+ kiterjesztése a férfiakra ugyan nem pótolná a tavaly év végén megszűnt lehetőségeket, de kiskaput kínálna a nehéz fizikai munkába belefáradt embereknek. Várják a többi érdekképviselet csatlakozását is, mert - mint fogalmazott - a lehetőség kiterjesztése esélyt adna rá, hogy egyes szakmákban ne a munkahelyről menjenek a dolgozók a temetőbe. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a nőkhöz hasonló méretű, évi 150 milliárdos többletkiadással számol, aminek fedezetét szerinte a progresszív személyi jövedelemadó rendszer visszaállítása többszörösen fedezné.

A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer hitelesített aláírást november 5-ig kell összegyűjteni.

Szerző

"Lenkovics méltatlan a posztjára"

Riasztó és szégyenletes interjút adott a Mandinernek az Alkotmánybíróság elnöke - írta Facebook-oldalán Szigetvári Viktor. Az Együtt elnöke szerint Lenkovics Barnabás erkölcsileg vált méltatlanná és Polt Péter mellé került a polcra ahol a kormányváltás utáni alkotmányos forradalom esetén helyben nem hagyható szereplők sorakoznak. Az Ab-elnök a többi között arról beszélt a portálnak, hogy vannak a minőségi újságírók és a hobbijogvédők - utóbbiak visszaélnek a közérdekű adatigénylés jogával a közösség rovására és költségér. Szerinte ők fizetett forradalmárok.

Lenkovics az interjúban arra a kérdésre, hogy fideszes lett-e a testület, azt válaszolta, egyáltalán nem lett az. "Hogy a Fidesz saját politikai holdudvarából is beültetett néhány embert alkotmánybírói székbe? Ez igaz" - ismerte ugyanakkor el, hozzátéve: "de ahogy beül, onnantól kezdve alkotmánybíró, és nem fideszes. Az alaptörvény betartására, betartatására tesz esküt". Szerinte nagyon leegyszerűsítő megközelítés, hogy a testület a korábbi évekhez képest már alig mond nemet a kormány döntéseire, amióta többségben vannak az "egypárti alkotmánybírók".

Szerinte a jogi, illetve a politikai alkotmányosság került szembe egymással. Lenkovics azt is kifejtette, szerinte a nagy globális átalakulások miatt az Ab-nak is fel kellett hagynia az eszményi jogelvek védelmével, igazodnia kellett az aktuális kihívásokhoz, az értékrendszerváltás az Ab-ra is vonatkozik. Nem ért ugyanakkor egyet azzal az alkotmányozási gyakorlattal, hogy amely törvényi előírást az Ab megsemmisített, azt beleírták az alaptörvénybe.

A testület elnöke beszélt a menekültkérdésről is: "ezek az emberek, akik most menekültként elárasztják a világot, hangoztatják az emberi jogaikat és Európa kötelességét. Nem a saját államuk kötelességét, hanem a nyugatét, hogy róluk gondoskodjon. Az a vita, ami róluk meg a kerítésről zajlik, csak a felszín".

Szerző