Áder tesz a közérdekű adatnyilvánosságra

Hiába kérték a civil korrupcióellenes szervezetek, valamint az ellenzéki pártok, hogy az államfő kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab), Áder János "suttyomban" szombaton aláírta az információszabadságról szóló törvény módosítását.

Noha a közérdekű adatigényléseket alkotmányosan aggályos módon korlátozó jogszabály-változás csak hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben, Áder a törvény hitelesítésével már korábban félresöpörte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő, a Transparency International és a K-Monitor korrupcióellenes szervezetek érveit. A civilek levélben kérték ugyanis az államfőt, tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és forduljon az Ab-hoz, mert a módosítás legsúlyosabb következménye, hogy csorbul az állampolgárok a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alaptörvényben is rögzített alapjoga.

A módosító miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselője is. Dunja Mijatović a parlamenti képviselőket kérte, hogy fontolják meg a javaslat elfogadását, a kormányoldal azonban erre nem volt hajlandó, múlt hétfőn megszavazták Trócsányi László igazságügyi miniszter tervezetét. Már aznap kiderült, hogy Áder belátásában nem bíznak az ellenzéki pártok, melyek némi vitát követően közölték: közösen fordulnak az Ab-hoz ügyben, ha az államfő szignózza a törvényt. Most tehát az Együtt és az LMP alkotmánybírósági beadványa is a testület elé kerülhet, így még elbukhat a szűrőn a javaslat - bár az Ab jelenlegi személyi összetétele mellett erre kevés az esély.

Megírtuk: a változtatások értelmében ezentúl előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigénylés teljesítéséért, ráadásul az adatkezelőknek számos kiskaput teremtettek arra is, miként mazsolázzanak az adatkérők között, s titkoljanak el lényeges információkat. Nem lehet majd például anonim módon közérdekű adatot kikérni, sőt ha ugyanaz a személy kétszer nyújt be igényt, azt ismétlés miatt elutasíthatják - akkor is, ha elsőre nem kapott választ.

A jövőben közfeladatot ellátó szerv "döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített", illetve a "döntés megalapozását szolgáló" adata a keletkezésétől számított tíz évig nem lesz nyilvános. Márpedig, elvileg bármilyen közérdekű adat valamiféle államigazgatási döntés megalapozását szolgálja, így az adatkezelők könnyedén "ráhúzhatják" majd lényeges adatokra, hogy azok érintettek a döntés-előkészítésben. Nem lehet a jövőben kiadni, csak megnézni és kijegyzetelni azokat a közérdekű adatokat sem, amelyek szerzői jogi védelem alá esnek, így a közpénzből fizetett tanulmányok szerzői is a "háttérben" maradhatnak.

"Nagyon rossz és hamis út"
„Az a pénzköltés, amelyről az állampolgárok és a civil szervezetek közérdekű adatigénylés formájában információt szeretnének kérni, a mi pénzköltésünk. Az állam most azért szed díjat, hogy tájékoztassa az adófizetőket arról, mire költi a pénzüket. Ez egy nagyon rossz és hamis út” – mondta a módosítás kapcsán a lapunknak adott interjúban Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója.

Szerző

Végül csak összenő, ami összetartozik?

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:04
Orbán és Vona: együtt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyetlen dologban biztosan igaza van a Jobbiknak: a Fidesz-KDNP 2010 óta a szélsőjobboldali párt programjából kormányoz. Orbán Viktor és pártja hónapok óta egyre erőteljesebben operál a bevándorlásellenes üzenetekkel, nemrég a halálbüntetés ügyének napirenden tartása mellett tört pálcát, immár egy éve a keleti nyitásért kardoskodik, miközben a radikálisok, élükön Vona Gáborral évek óta ugyanezeket harsogják. Ám nemcsak a szélsőséges retorika köti össze a kormányzó pártot és a Jobbikot, hanem az is, ami 2010 óta programszerűen megvalósult.

Ha valaki megismeri a Jobbik elképzeléseit, rájön, hogy "végső soron mindig is jobbikos volt, csak eddig nem tudott róla" - büszkélkedett még 2010 januárjában, pártja programjának bemutatásakor Vona Gábor. A Jobbik miniszterelnök-jelöltjéből ugyan nem lett kormányfő, de a választáson végül kétharmados parlamenti többséget szerzett Fidesz-KDNP és Orbán Viktor öt év alatt a Jobbik programjának jelentős részét megvalósította. Köztük már az első évben olyan szimbolikus ígéreteket is, mint a határon túli magyarok kettős állampolgársága illetve szavazati joga, vagy éppen a 2006 őszi események felülvizsgálata.

Legalább ilyen emblematikus elem volt a Jobbiknál Trianon-emléknapként, a Fidesznél már a nemzeti összetartozás napjaként beváltott ígéret. De ugyanez igaz a szélsőséges párt által az új alkotmányba foglalni ígért hivatkozásra a Szent Koronáról illetve a keresztény gyökerekről - mindkettő belekerült az új alaptörvénybe. Csakúgy, mint a multicégeket terhelő ágazati különadók bevezetése vagy a devizahitelesek megsegítése, a bankadó kivetése. A Fidesz által legbüszkébben emlegetett kormányzati intézkedések mind-mind olyan programpontok, melyek a Jobbik "törzsanyagai", mégis a kormánypártokhoz, az Orbán-kormányhoz kötődik megvalósításuk, s a kormányfő és pártja egyre gyakrabban használja a jobbikos retorikát is - például a bevándorlás ügyében.

Az idő
Orbán Viktor a Fidesz elnökeként 2003.május 18-án így nyilatkozott a Jobbikról: "Nagyon nehéz helyzetben vagyok, amikor azt kérdezik, mert furcsa dolog egy negyvenedik életévében járó embertől talán, de ilyen bátorító szeretettel vagy nem is tudom, hogyan nézem azt, amit ők csinálnak. (...) Szerintem amit én látok, becsületes, rendes, nemzeti érdekek iránt elkötelezett, az élet mélyebb értelmét kereső fiatalokról van szó. Én nagyon kívánom nekik, hogy legyenek sikeresek az életben, és itt a közéleti próbálkozásaikat is siker koronázza. Hogy éppen pártot kellett-e nekik alapítaniuk? Hát nekem más tanácsom lett volna. De én sem hallgattam akkortájt más tanácsára, tehát az idő lehet, hogy őket fogja igazolni."

Márpedig ennek célja egyértelműen a Fidesz-tábor egyben tartása, az ott megbúvó szélsőséges indulatok kordában tartása, illetve a jobbikos szavazók visszacsábítása. Négy éven át úgy is tűnhetett, a Fidesz sikerrel fogja ki a szelet a Jobbik vitorlájából: a radikális párt népszerűsége tartósan nem tudta megugrani a tízszázalékos küszöböt a teljes népesség körében. Csakhogy eljött 2014 ősze, majd 2015 eleje, és a közvélemény-kutatások most már rendszeresen azt mutatják, a Jobbik vitathatatlanul a második legerősebb párt lett Magyarországon. Ennek ellenére Orbán Viktor a bevándorlás és a halálbüntetés kérdésének újramelegítésével ismét csak a Jobbik viszonylag szűk repertoárjának központi elemét igyekezett kisajátítani, a rendpártiságot. Ráadásul ebből a két témakörből egyenesen következik a Brüsszellel való konfrontáció, ami megint csak "jobbikos" terep, s egyúttal az előző ciklusra jellemző szabadságharcos retorikához is passzol.

Miközben Orbán "ötévértékelőjében" először reflektált a Jobbik erősödésére, s a kormányfő, valamint a Fidesz a tavaszi ülésszakon mind gyakrabban ütközött a parlamentben is a szélsőjobboldallal, mára gyakorlatilag semmiben sem különbözik a két párt retorikája. Eközben ugyanis a Jobbik "cukiskodó" néppárti arcot igyekezett felölteni, s Vona Gábor a korábbi Fidesz-támogatók előtt akarja választható alternatívaként feltüntetni a pártot. Erre pedig már csak azért is nagy esélye van, mert már az előző ciklusban is sok jobbikos képviselő fejtegette a parlamentben joggal, hogy a Fidesz-KDNP gyakorlatilag a Jobbik programjával kormányoz. A Fidesz tökéletesen elfogadhatóvá tette tehát saját bázisa számára mindazokat a szimbolikus és kevésbé szimbolikus, inkább radikális üzeneteket, amelyeket a szélsőjobboldali kistestvér magáénak vall.

Véletlenek összjátéka?

Jobbik (J): A Jobbik programja és követelése.

Fidesz (F): A kormánypárt tevékenysége.

J: "A keresztény értékrend elismerése az alaptörvényben"

F: Teljesült, az alaptörvény elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.

J: Bevándorlásellenesség, a 2010-es és '14-es programban hangsúlyozottan.

F: Elkezdődött a bevándorlóellenes kommunikáció, megszületett a "gazdasági bevándorló" fogalma. A kormány rendeletben tervezi maximalizálni a hazánkban dolgozó, harmadik-világból származó vendégmunkások számát.

J: "A legsúlyosabb életellenes bűncselekmények esetében visszavezetjük a halálbüntetés lehetőségét, vállalva az ezzel járó nemzetközi szerződések újragondolását."

F: Orbán Viktor néhány hete Pécsett azt mondta egy újságírói kérdésre válaszolva, hogy a halálbüntetés ügyét napirenden kell tartani, mert más büntetési tételeknek nincs akkora elrettentő erejük. Holott 2012-ben, a Szita-gyilkossággal kapcsolatban a miniszterelnök még úgy vélekedett, hogy a vita nem időszerű. "Mert amikor csatlakoztunk az EU-hoz, elfogadtuk azt a szabályt is, ami nem teszi lehetővé a halálbüntetés bevezetését."

J: "Alkotmányosan rögzíteni kell, hogy az államadósság bizonyos mértékű növekedése és a költségvetési hiány bizonyos mértéke esetén a végrehajtó hatalom büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen."

F: Létrehozták az államadósság-növekedést vizsgáló testületet, amely meg kívánta nevezni a felelősöket.

J: "A társadalom alapvető egységének, a családnak a védelme a deviáns normákat hirdető magatartásformák és az alternatív együttélési normákat hirdető családellenes liberális támadásokkal szemben."

F: "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját." (Alaptörvény)

J: "Minden magyar származású személynek legyen joga a magyar állampolgárságra lakhely és más állampolgárságra való tekintet nélkül."

F: A parlament 2010. május 26-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok egyszerűsített honosítását. A módosítás aki magyar felmenőkkel rendelkezik vagy valószínűsíti, hogy azok magyar állampolgárok voltak és igazolja magyar nyelvtudását, magyar állampolgárságot szerezhet anélkül, hogy Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkezne. A kormány nem titkolt célja, hogy 2018-ig egymillió új magyar állampolgár legyen.

J: "Teljes választójogot a határon túli magyaroknak!"

F: A határon túli magyarok részben megkapták a választójogot, hiszen a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok csak pártlistára adhatják le voksukat.

J: A politikusi álláshalmozás megszüntetése érdekében az országgyűlési képviselők nem tölthetnek be egyéb (polgármesteri, önkormányzati és megyei közgyűlési képviselői) tisztségeket.

F: Módosították az összeférhetetlenségi szabályokat, s megvalósították a jobbikos programpontot.

J: "A Jobbik az Országgyűlésben küzdeni fog azért, hogy teljes körűen feltárják a 2006 őszi rendőri brutalitást és az ügyészségi-bírósági jogsértéseket."

F: Döntöttek az áldozatok kártalanításáról, létrejött a Balsai-bizottság és megalkották a semmisségi törvényt, mely a bírósági ítéletek hatályon kívül helyezésével ezt célozta.

J: Trianon napja, június 4-e legyen nemzeti emléknap (követelte többször Vona Gábor)

F: A békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010-ben emlékülést tartott az Országgyűlés, azóta június 4-e "a nemzeti összetartozás napja".

J: "Lehetővé tesszük a szabad nyugdíjpénztár-választást, megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság" - állt a programban.

F: Teljesült, Varga Mihály 2014-ben nyújtotta be javaslatát, mely szerint meg kellett szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem érte el a 70 százalékot a fél éves vizsgálati periódusban. A tagdíjfizetési arány ennek töredéke volt, így a szektor megszűnésre volt ítélve. Államosították a pénztári megtakarításokat, és "bátorították" az átlépést. A megtakarítások mára eltűntek a költségvetésben.

J: A volt kommunista vezetők "luxusnyugdíjának" megvonása.

F: 2012-ben az Országgyűlés megszavazta az erről szóló törvényt, melyet a Fidesz nyújtott be.

J: Országosan vezérelt, de helyi szinten vezérelt közmunkaprogram annak érdekében, hogy minden munkaképes személy kizárólag munkavégzés ellenében kaphasson segélyt.

F: 2011-ben bevezették a nemzeti közfoglalkoztatási programot, melyet mára a Belügyminisztériumon keresztül a helyi önkormányzatok koordinálnak.

J: A szociális jellegű segélyek közmunkához kötése.

F: Teljesült, a segélyezés szinte teljesen megszűnt, helyét a közmunka vette át.

J: "Erőteljesebben szankcionáljuk az iskolai hiányzást."

F: Bevezették, hogy amennyiben a gyermek sokat hiányzik az iskolából, megvonják a készpénz alapú segélyeket, az új szociális ellátási rendszerben pedig az önkormányzatok által adható segélyek természetbeni juttatásként is adhatók.

J: "Kötelezővé tesszük a hittant vagy erkölcstant, melynek célja hazánk keresztény alapokon nyugvó gyökereinek erősítése, a követendő normák elsajátítása, megértése."

F: Bevezették, 2013 szeptemberétől az állami oktatási intézményekben kötelező hittant vagy az erkölcstant tanulniuk a diákoknak elsőtől ötödik osztályig.

J: "Normatív költségvetési támogatással minden iskolának alkalmaznia kell pedellust, aki gondnoki, portási feladatai mellett kellő eréllyel és tekintéllyel tudna fellépni a tanulók, sőt a tanárok védelmében, őket érő inzultus esetében".

F: 2013-ban több mint kétezer iskolarendőr állt szolgálatba az iskoláknál.

J: "A devizahiteleseket megmentjük a kilakoltatástól a hiteleik támogatott forintosításával, amelynek költségét bankadó formájában a bankokra terheljük."

F: A devizahiteleseket többször is "megmentették" már, például a kötelező forintosítással, az árfolyamgáttal és a kilakoltatási moratóriummal és egyéb jogintézményekkel.

J: "Magyar elkötelezettségű bankrendszert!"

F: Folyamatban van, a bankokat sorra államosítják, illetve sorra vásárolja az állam, sőt Orbán Viktor nemrég azt nyilatkozta: a bankrendszer legalább felének magyar kézbe kell kerülnie.

J: A negatív történelmi személyekhez vagy korokhoz kapcsolódó köztéri elnevezések általános megszűntetése, szobraik eltávolítása a megfelelő helyre. Például a Kossuth térről el kell távolítani a Károlyi-szobrot, a Roosevelt tér pedig kapja meg Széchenyi István nevét.

F: Folyamatosan zajlik, legutóbb a szegedi Ságvári gimnázium átnevezése vonta magára a közfigyelmet, ugyanakkor a Károlyi-szobor és a Roosevelt tér átnevezése ügyében is követte radikális kistestvérét a kormánypárt.

J: "Bevezetjük a vasárnapi pihenőnap kötelező kiadását minden olyan munkakörben, amely nem az alapvető létszükséglet (pl. közüzemek) kielégítését szolgálja, vagy amelyet a gyártási technológia szigorúan vett műszaki követelménye nem indokolja."

F: 2015 márciusától bevezették a kötelező vasárnapi zárva tartást, "vasárnapi pihenőnap" néven.

J: "A stratégiai területeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévő állami vállalatokat megtartjuk, az elherdáltakat visszaszerezzük."

F: A visszavásárlás és államosítás már az előző ciklusban megkezdődött, 2015 áprilisában pedig megkezdte működését a nemzeti közműszolgáltató.

J: "2010 végéig megalkotjuk az Állami Vagyonleltárt, melyet az Állami Számvevőszék hitelesít."

F: Teljesült és kiegészült a hungarikumlistával is.

J: "Hazánk külgazdasági kapcsolatait az egyoldalú euroatlanti orientáció helyett meghatározó súllyal kelet felé fordítjuk (Kína, India, Oroszország, Törökország, Kazahsztán, Indonézia)."

F: Orbán Viktor a legtöbb felsorolt országba ellátogatott, a kormány pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével megkezdte a keleti nyitást, mely sokat kommunikált külpolitikai cél lett.

J: "Jogszabályi keretek között meghatározzuk a fogyasztói energiaárakat."

F: Ez lett a Fidesz egyik legerősebben kommunikált programja, a rezsicsökkentéssel és a hatósági díjszabással.

J: "A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása mellett támogatjuk annak új blokkal való bővítését, részben a hazai uránérc készletre alapozva."

F: A paksi bővítés - orosz hitelből - folyamatban van, a sokak - például az Európai Bizottság - által vitatott beruházás részleteit 30 évre titkosította az Országgyűlés.

J: "Adó és járulékcsökkentést hajtunk végre."

F: 2011-ben bevezették az egykulcsos SZJA-t, ennek mértéke pedig 16 százalékra csökkent - noha egyúttal bevonták a minimálbéreseket az adózói körbe.

J: "Az egyenlő és tisztességes verseny céljából megadóztatjuk a multikat."

F: Különadókat vezettek ki a távközlésre, az energiaszektorra, az áruházláncokra, s a bankokra is. Ez ellen a több multinacionális cég tiltakozott, s uniós vizsgálatok is indultak.

J: "A földtörvényt is úgy módosítjuk, hogy megakadályozzuk a magyar föld külföldi kézbe kerülését."

F: A szlogent teljességgel átvette a kormánypárt, a törvénymódosítás is megszületett.

J: "A Jobbik célja, hogy az abortusz a társadalomtörténet rossz emlékei közé kerüljön."

F: A magzati élet védelme megjelent az alaptörvényben és a családvédelmi törvényben.

Témák
Fidesz Jobbik

Mintavasfüggöny épül - Civilek a gyűlöletkeltés ellen

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:02
Egyelőre még csak a munkagépek egyengetik a talajt, hogy szilárdan állhasson a vasfüggöny FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY
Eldördült a startpisztoly, tegnap reggel 8 órakor Mórahalomtól öt kilométerre elkezdték építeni a vasfüggönyt, noha az azt lehetővé tévő jogszabály csak hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben. A kerítés és a magyarországi menekültügyi törvény szigorítása ellen ma délután 18 órától húsz hazai emberi jogi szervezet tiltakozik a Bazilikánál.

Tegnap reggel 8 órakor rendőri biztosítás mellett egy lánctalpas buldózerrel és egy univerzális földmunkagéppel Mórahalom határában megkezdődött az ideiglenes határzár építéséhez szükséges terepmunka. A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint 43 katona dolgozik a település közelében, ahol 150 méter hosszon mintakerítést építenek a szerb-magyar határra. Ez a rövid szakasz része lesz a 175 kilométer hosszú, négy méter magas vasfüggönynek. A katonák fákat vágnak ki, aljnövényzetet irtanak, talajmunkát végeznek, utat építenek, a munkához szükséges eszközöket pedig nyolc járművel a hódmezővásárhelyi laktanyából szállították a helyszínre. A külterületi utakat már a múlt héten portalanították, hogy az építkezéshez szükséges eszközöket zavartalanul tudják a helyszínre szállítani.

Áder János köztársasági elnök szombaton írta alá az ideiglenes határzárra is vonatkozó törvénycsomagot, ám azt az építkezés megkezdése idején még nem, csak hétfőn este hirdették ki a Magyar Közlönyben. "Elkezdődött! Isten áldja a magyar honvédséget" - írta ki Facebook-oldalán Toroczkai László, Ásotthalom radikális polgármestere, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója. Innen értesülhetett a nyilávnosság a munkálatokról. A vasfüggöny létesítéséről június 17-én döntött a kormány, később bejelentették, ahol nincs más mód az illegális bevándorlók megállítására, más határszakaszon is kerítést építhetnek. A magyar-szerb határra épülő műszaki határzár létrehozására az állam mintegy 6,6 milliárd forintot csoportosított át. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint nyolc-tíz helyszínen, egyszerre kezdődik az építkezés, ami hónapokig is tarthat.

A Fidesz üdvözölte, hogy már épül a biztonsági határzár és azt kérte a kormánytól, hogy mielőbb készüljön el a teljes szerb-magyar határszakaszon. A kormánypárti frakció tegnapi közleményében arra emlékeztetett, csak az elmúlt hétvégén mintegy "háromezer illegális bevándorló szökött át Magyarországra, amelynek meg kell védenie saját és Európa schengeni határait is".

Miközben a kormány a migránsok ellen uszít, civilek és emberi jogi szervezetek segítenek a menekülteknek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mozgó orvosi rendelőivel, szociális munkásaival és teajárataival keresi fel azokat a helyszíneket, ahol az országon áthaladó bevándorlók nagyobb csoportokban megtalálhatók. Ma este 18 órától húsz emberi jogi szervezet, mozgalom tiltakozik a kerítés és a magyarországi menekültügyi törvény szigorítása ellen. A csoportok - köztük a TASZ és a Helsinki Bizottság - a Bazilika elé várják a demonstrálókat, ahonnan a Parlament elé vonulnak. A Migráns Szolidaritás csoport által szervezett tüntetés résztvevői meg akarják mutatni, hogy Magyarország nem idegengyűlölő ország.

Eközben azonban a szélsőjobboldal szintén rendre hadat üzen a háborúk, üldöztetések elől menekülőknek. Az Index úgy tudja, a Betyársereg a múlt héten Toroczkai településén akart migránsokra vadászni és abban bíztak, hogy a radikális polgármester segítségükre lesz. Torockai azonban egy olyan mezőőrt bízott meg, hogy legyen a betyárok kísérője, aki nem ismerte jól a környéket, így eltévedtek.

Szerző