Áder tesz a közérdekű adatnyilvánosságra

Hiába kérték a civil korrupcióellenes szervezetek, valamint az ellenzéki pártok, hogy az államfő kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab), Áder János "suttyomban" szombaton aláírta az információszabadságról szóló törvény módosítását.

Noha a közérdekű adatigényléseket alkotmányosan aggályos módon korlátozó jogszabály-változás csak hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben, Áder a törvény hitelesítésével már korábban félresöpörte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő, a Transparency International és a K-Monitor korrupcióellenes szervezetek érveit. A civilek levélben kérték ugyanis az államfőt, tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és forduljon az Ab-hoz, mert a módosítás legsúlyosabb következménye, hogy csorbul az állampolgárok a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alaptörvényben is rögzített alapjoga.

A módosító miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselője is. Dunja Mijatović a parlamenti képviselőket kérte, hogy fontolják meg a javaslat elfogadását, a kormányoldal azonban erre nem volt hajlandó, múlt hétfőn megszavazták Trócsányi László igazságügyi miniszter tervezetét. Már aznap kiderült, hogy Áder belátásában nem bíznak az ellenzéki pártok, melyek némi vitát követően közölték: közösen fordulnak az Ab-hoz ügyben, ha az államfő szignózza a törvényt. Most tehát az Együtt és az LMP alkotmánybírósági beadványa is a testület elé kerülhet, így még elbukhat a szűrőn a javaslat - bár az Ab jelenlegi személyi összetétele mellett erre kevés az esély.

Megírtuk: a változtatások értelmében ezentúl előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigénylés teljesítéséért, ráadásul az adatkezelőknek számos kiskaput teremtettek arra is, miként mazsolázzanak az adatkérők között, s titkoljanak el lényeges információkat. Nem lehet majd például anonim módon közérdekű adatot kikérni, sőt ha ugyanaz a személy kétszer nyújt be igényt, azt ismétlés miatt elutasíthatják - akkor is, ha elsőre nem kapott választ.

A jövőben közfeladatot ellátó szerv "döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített", illetve a "döntés megalapozását szolgáló" adata a keletkezésétől számított tíz évig nem lesz nyilvános. Márpedig, elvileg bármilyen közérdekű adat valamiféle államigazgatási döntés megalapozását szolgálja, így az adatkezelők könnyedén "ráhúzhatják" majd lényeges adatokra, hogy azok érintettek a döntés-előkészítésben. Nem lehet a jövőben kiadni, csak megnézni és kijegyzetelni azokat a közérdekű adatokat sem, amelyek szerzői jogi védelem alá esnek, így a közpénzből fizetett tanulmányok szerzői is a "háttérben" maradhatnak.

"Nagyon rossz és hamis út"

„Az a pénzköltés, amelyről az állampolgárok és a civil szervezetek közérdekű adatigénylés formájában információt szeretnének kérni, a mi pénzköltésünk. Az állam most azért szed díjat, hogy tájékoztassa az adófizetőket arról, mire költi a pénzüket. Ez egy nagyon rossz és hamis út” – mondta a módosítás kapcsán a lapunknak adott interjúban Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója.