Aki falat épít, az egyedül marad odabent

A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. Ezzel Orbán Viktor egyedülálló kört zárt be a demokratikus Európa történetében: 1989-ben maga is felszólalt az akkori magyar határra falat kényszerítő szovjet hatalom ellen, ma pedig ő épít újra az ország határára egy falat. Most azonban már nem kényszer hatása alatt cselekszik a kormány, Orbán saját akaratából választja el Európát Európától - írja  közleményében Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke.

Soha nem gondoltuk volna, hogy a Trianonban rajzolt magyar határra épp Orbán Viktor építtet majd kerítést politikai haszonszerzés érdekében. Most mégis meg akarja tenni. Az ország azonban nem ilyen. Az ország nem a Fidesz.

Az ország többsége nem akar falat a déli határra. Magyarország pontosan tudja, hogy a fal csak néhány tanácsadói Gucci-táska és bizonytalan eredetű ingatlan árnyékában tűnik a választók átverésére alkalmas eszköznek.

A magyarok kétharmada szerint a fal nem old meg semmit, és közel ugyanennyien nem is támogatják megépítését. A magyarok tudják, amit a Fidesz nem: aki falat épít, az magára marad odabent és magányosan tűnik el.

Felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal állítsa le a déli határra építendő fal munkálatait! Felszólítjuk a kormányt arra is, hogy a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltés helyett adjon minimális – orvosi, tisztasági és élelmezési – segítséget a háborúk, kínzások és katasztrófák elől menekülőknek.

Falépítés és gyűlöletpropaganda helyett költse a kormány az Európai Uniótól kapott forrásokat a halálból menekülők nyomorának enyhítésére, viselkedjen úgy, ahogy a magyar társadalom: segítsen, ahogy lehet, amiképp nagyapáinknak mások segítettek, amikor világháború vagy az 1956-os megtorlás elől menekültek.

Ezt várja el az ország.

Szerző
Témák
határzár

Négy településen lesz időközi vasárnap

Publikálás dátuma
2015.07.14. 11:06
Fotó: Népszava
Négy településen lesz időközi önkormányzati választás vasárnap: polgármestereket, önkormányzati képviselőket választanak.

A Baranya megyei Somogyviszló községben azért kellett időközi önkormányzati választást kiírni, mert az április végén tartott időközi választáson - amelyet a korábbi polgármester halála miatt írtak ki - szavazategyenlőség alakult ki a legtöbb helybéli által támogatott jelöltek között. Az áprilisban tartott voksoláson a polgármesteri székért hét független jelölt versengett, közülük Méhészné Márkus Mária és Szabó Béla György egyaránt 38-38 szavazatot kapott. 

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőgagy és Szendrőlád lakosai polgármestert és képviselő-testületet választanak, miután a testületek feloszlatták magukat. 

A Baranya megyei Bezedeken pedig - ugyancsak a testület önfeloszlatása miatt - választanak önkormányzati képviselőket.

Szerző

Elszállt helikoptertervek

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:15
A mentőknek olyan gépek kellenek, amelyek szinte bárhol le tudnak szállni FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre valószínűbb, hogy nem lesz egységes helikopter-parkja a honvédségnek, a katasztrófavédelemnek és a mentőknek. A beszerzés nehézkesen halad. A sürgősségi ellátásban segítő, életeket mentő gépek jövőjéről azonban hamarosan dönteni kell, mert jövő március elején lejár a bérleti szerződésük.

Az egészségügyért felelős államtitkárság mindent megtesz annak érdekében, hogy a biztonságos légimentés továbbra is biztosított legyen – reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amikor a jelenleg használt hét mentőhelikopter jövő március 10-én lejáró bérleti szerződésének meghosszabbításáról vagy új gépek beszerzéséről érdeklődtünk.

„Az egyeztetések és a szükséges jogszabály alkotási folyamatok előkészítés alatt állnak” – ezzel a konkrétnak egyáltalán nem tekinthető kiegészítéssel kaptuk meg a választ. Ennél csak kevéssel pontosabban fogalmazott június közepén Lázár János, aki szokásos heti tájékoztatóján annyit üzent, a közeljövőben nem tervezik semmilyen helikopter tender kiírását.

A kérdés az elmúlt bő egy évben folyamatosan válaszra vár, nemcsak a légimentés jövője miatt, hanem azért is, mert a honvédség és a katasztrófavédelem gépei az évtized végére elérik a gyártók által még biztonságosnak tekintett üzemidőt, vagyis a teljes magyar helikopter flotta megújításra szorul.

Nem véletlen, hogy a legnagyobb beszerző, a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetője a tavaly áprilisi választások előtt már a belügyi és egészségügyi ágazattal együtt indítható közbeszerzésről beszélt, hangsúlyozva, hogy a tendert majd a voksolás után az új kormány írhatja ki. Hende Csaba legfeljebb 30 helikopter beszerzését tartotta célszerűnek, és legnagyobb igénylőként 142 milliárdos árral tervezett.

A vg.hu áprilisi értesülései szerint a rendvédelmi és közfeladatokat ellátó szerveknél szükséges 30 milliárdos beszerzéssel együtt a helikopter tender teljes forrásigénye 172 milliárd forint lehet. A honvédelmi tárca vezetője akkor még abban reménykedett, hogy 2015 végén alá lehet írni a nyertes beszállítóval a szerződést és jövőre megkezdődhet az új gépek szállítása is.

Ezek a határidők elúsztak, de a mentőhelikopterek ügyében ősznél tovább nehezen halogatható valamilyen döntés, különben nyolc hónap múlva le kellene állítani a hazai sürgősségi mentést a hét regionális bázison. 2013-ban már volt egy eredménytelen közbeszerzés ezen a területen, akkor az a döntés született, hogy az uniós szabályok szigorítása miatt kieső két darab egy hajtóműves helikopter helyett is a másik öt bázison már bevált Eurocopter 135 típusú, két hajtóműves gép bérlésével oldják meg a feladatot.

Az osztrák autóklubbal közösen működő HeliAir Gmbh Európa egyik legnagyobb egységes mentőhelikopter flottáját üzemelteti, az ő gépeik szállnak fel a budaörsi, a debreceni, miskolci, szentesi, pécsi, a balatonfüredi és a sármelléki repülőterekről is.

Az iho.hu közlekedési portál szakértői szerint 2014 októbere és 2016 márciusa között a két legutóbb beszerzett helikopter bérleti díja 682 millió forint lehet, bár ezt az értesülést hivatalosan sehol nem erősítették meg. A nagyságrendek minden bizonnyal jók, tehát a hét gépre most is elköltenek évente másfél milliárdot.

A legtöbb érintett és független szakértő is úgy látja, a közös beszerzés esetén is vegyes flotta épülhet ki, mert a honvédségnek sokkal nagyobb gépekre van szüksége, mint a mentőknek, ahol az egyik legfontosabb szempont éppen az, hogy a balesetek közelében és a klinikákon, baleseti sürgősségi központokban is le tudjanak szállni. A legújabb ilyen leszállóhelyet épp a múlt héten adták át a Szegedi Tudományegyetem új klinikai tömbjének tornyában.

Az Emmi egészségügyi államtitkársága állítólag letett már a nemzetgazdasági tárca asztalára a mentőhelikopterek további bérlését tartalmazó javaslatot és használt gépek vásárlásának ötlete is felmerült, de a pénzügyeket kézben tartó minisztérium az utóbbihoz szükséges 9 milliárdot is soknak találta. Ezeknek a döntéseknek a fényében érthető, hogy a légimentő bázisok korábban tervezett bővítése is elmaradt. Az Országos Mentőszolgálat mindössze annyit válaszolt erre vonatkozó kérdésünkre, hogy új bázisok létesítésére végül nem írtak ki pályázatot.

Nem tudni tehát, hogy mikor és pontosan milyen formában kerülhetnek a kormány elé a helikopter beszerzésekkel kapcsolatos tervek, de az biztos, hogy legalább a légimentés feltételeit meg kell őrizni a jelenlegi színvonalon, vagyis hét kisgépnek repülnie kellene jövő március után is.

Frissítve: 2015.07.13. 21:52