Titkolózik a kormány az EU vizsgálatokról

Nem nyilatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról, hogy pontosan milyen magyarországi ügyeket vizsgál, a kormány pedig nem töri magát, hogy elárulja, kik éltek vissza hazánkban uniós pénzekkel - írta a Vs.hu. A portál emlékeztet, a testület tavaly nyolc gyanús ügyet talált Magyarországon, hat esetben a kormány is elismerte, hogy valami nincs rendben az EU-s források felhasználása körül. 

Az OLAF vizsgálatban a gyanú szerint érintett lehet a Közgép, Tiborcz István volt cége, az Elios Innovatív Zrt. és a Belváros is. Mivel a hivatalnak nincs nyomozati hatásköre, ha bűncselekmény gyanúját észleli, kizárólag az adott tagállam nyomozati hatóságát értesíti: ez után egy éven belül az államoknak jelezniük kell az OLAF-nál, hogy milyen intézkedések történtek az ügyben. A Vs.hu megkereste az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot a hazánkat érintő vizsgálatok után érdeklődve, de a tárca nem adott tájékoztatást.

A testület tavalyi évről szóló jelentéséből kiderült, Románia után Magyarországon zárták le a legtöbb ügyet - előbbiben 36-ot, nálunk pedig 13-at.

Szerző

Sajtókorlátozásból jeles

Publikálás dátuma
2015.07.15. 07:07
Tiltakozás az EP-ben a magyar sajtótörvény ellen 2011. január 19-én FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Magyarországon a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét súlyos kockázat fenyegeti - állapította meg ismét az Európai Bizottság. Az illetékes az EP-képviselő Ujhelyi István kérdésére azt is egyértelművé tette: Brüsszel továbbra is kiemelten figyeli a magyar médiahelyzetet. Nemcsak az EU, hanem az Európa Tanács szakmai testülete, a Velencei Bizottság is úgy látja: a magyar médiatörvények veszélyeztetik a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát.

"Az orbáni rezsim politikai építkezésének két fontos pillére egészen biztosan van: az egyik a közpénz-milliárdok haveri cégeknek való kitolása és újrahasznosítása politikai érdekek mentén, a másik a médiapluralizmus megszüntetése, a nyilvánosság teljes elfoglalása, a kritikus szereplők megfojtása, vagyis egyfajta médiadiktatúra kialakítása. Orbán Viktornak immár brüsszeli papírja is van arról, hogy ezt teszi" - mondta Ujhelyi István tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője emlékeztetett, a sajtóban megjelent hírek szerint a magyar miniszterelnök idén év elején szűk körben arról tájékoztatta a kormánypárti médiumok vezetőit, hogy átalakítja a hozzá lojális sajtó felépítését és a jövőben az állami cégek hirdetéseit túlnyomórészt már nem ők, hanem az átalakítandó közmédia-csoport és a vele továbbra is lojális új szereplők kapják majd. Ujhelyi ezt követően fordult az Európai Bizottsághoz, hogy tájékoztatást kérjen arról: egy ilyen típusú "médiaszerkezet kormányzati eszközökkel való etetése" megfelel-e az európai értékeknek és nem ütközik-e például a tiltott állami támogatás körébe.

Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos válaszában az szerepel: bár a közszolgálati műsorszolgáltatók megszervezése és finanszírozása tagállami hatáskör, az Európai Bizottság kiemelten figyeli a felmerülő kockázatokat. Az uniós biztos, aki egyúttal a német kereszténydemokrata unió politikusa, így Ujhelyi szerint nem vádolható baloldali elfogultsággal, felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU által finanszírozott, a média sokszínűségét és helyzetét vizsgáló - mindössze néhány hónapja megjelent - független kutatás azt állapította meg, hogy Magyarország esetében "a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét súlyos kockázat fenyegeti".

Az Európai Bizottság 2014-es médiasokszínűség-jelentése valóban igen kritikusan értékelte a magyar sajtó- és véleményszabadság helyzetét, valamint az idevágó állampolgári jogok érvényesülési esélyeit. A jelentés a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság tekintetében megállapította, noha ezen alapvető jogokat deklarálja az alaptörvény és a médiatörvény, ám gyakorlásukat mind formai, mind pedig gyakorlati szempontból korlátozta és korlátozza a Fidesz-kabinet.

A jelentés több közvetlen példát is hoz minderre, összességében pedig megállapítja: Magyarországon a médiapluralizmus és a sajtószabadság 2010 óta csak formálisan biztosított, miközben az új médiatörvények máig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek gyengítik az alkotmányos elvek érvényesülését, a sokszínűséget a médiapiacon, valamint a tisztességes versenyt a piaci szereplők között. Ezek közé tartozik a médiát szabályozó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) politikai befolyásolását lehetővé tevő kinevezési szabályozás, a közszolgálati média központosítását lehetővé tévő szabályok, de az EB kifogásolta a médiumok tulajdonosi hátterét érintő átláthatóság hiányát, a médiaszerkezet átpolitizáltságát, a közérdekű információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek korlátozását valamint az újságírást, újságírókat érintő, túlzott büntetőjogi szankciókat is.

A tanulmány megállapítja, a rádiófrekvenciák elosztása 2010 óta különösen átpolitizált; a független vizsgálat szerint az NMHH tendereztetési gyakorlatában a kormányhoz lojális, a konzervatív és a vallási programok indokolatlan előnyt élveznek. Nagy kockázatúnak jelölik, hogy az MTI, mint állami hírügynökség monopóliumot élvez az országban; ráadásul "kizárólagos jogot" élvez arra, hogy az országos közszolgáltatók számára az MTI biztosítsa a híranyagokat. Rámutatnak, azzal, hogy ingyenessé tették a hírszolgáltatást, számos médium az MTI híreire hagyatkozik csupán. A vizsgálat leírja azt is, hogy bár a médiatörvény előírása szerint a közmédiának és egyéb szolgáltatásoknak biztosítania kell a tisztességes, kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatást a politikai programokban, az európai monitoring alapján megállapítható a 2010 utáni egyértelmű "kormánypárti elfogultság". Maga a Médiatanács kimutatása ismeri el, hogy 2011 és 2013 között a Fidesz képviselői a közmédia hírműsorainak idejét 75 százalékban elfoglalták. Utóbbiak miatt az EB kiemelt kockázatúnak minősítette a közszolgálati média számára juttatott költségvetési források következetességét és indokoltságát is.

Ujhelyi ezzel kapcsolatban lapunknak úgy összegzett: "sok-sok példa mutatja ebben a kutatásban, hogy a magyar társadalom tájékoztatását a közszolgálati médián keresztül a kormány nem kívánja fair módon, függetlenül és objektíven ellátni. Több mint 80 milliárd forintból gazdálkodik a közmédia évente, amely különösen felháborító akkor, ha ezt az összeget összehasonlítjuk például a gyermekétkeztetésre, a teljes felsőoktatásra, vagy a szociális kiadásokra szánt forrásokkal". Egyúttal arra szólította fel a magyar kormányt, mutassa be tételesen a médiában közzétett és közpénzből finanszírozott hirdetéseinek teljes listáját és az elhelyezések pontos indoklását. "Ígérem innen Brüsszelből, hogy a monitoring-vizsgálat és a kormány várható válasza alapján folytatni fogom ezt a csatát, hiszen elvárható a médiapluralizmus és a közpénz forintok európai értékrend alapján történő elköltése" - tette hozzá az MSZP EP-képviselője.
Keretesek

Kritikus a Velencei Bizottság 

Az Európa Tanács mellett működő, elismert alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság (VB) részletes és meglehetősen kritikus elemzést készített a magyar médiatörvényekről - hívta föl a figyelmet Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője összegyűjtötte a jelentés legfontosabb megállapításait, amelyek korántsem olyan enyhék, mint az a magyar sajtóban megjelent. Az elemzés szerint a médiatartalomra vonatkozó előírások tartalma bizonytalan, a törvény nem garantálja, hogy az állam valóban csak a legszükségesebb esetekben avatkozik bele a médiatartalom kialakításába. Néhány rendelkezést ezért a testület szerint meg kell szüntetni, más esetekben a Médiatanácsnak irányelveket kell készítenie, amelyek segítik a törvény értelmezését.

A VB azt is megállapította: a súlyosabb médiajogi szankciók alkalmazhatóságát a törvénynek a legsúlyosabb visszaélésekre kell korlátoznia, és ha a tartalomszolgáltató bírósághoz fordul, akkor a szankciók végrehajtását az eljárás lezárásáig fel kell függeszteni. Kimondták azt is, meg kell változtatni a Médiatanács választására vonatkozó szabályokat, hogy a testületben a politikai és társadalmi csoportok képviselete tisztességes módon biztosított legyen. A Médiatanács és elnöke túlhatalmát meg kell szüntetni, és a testületi tagok politikai semlegességét biztosítani kell. Ugyanezen elvek mentén meg kell változtatni a Közszolgálati Kuratórium tagjainak választására vonatkozó szabályokat, és "ajánlatos" lenne csökkenteni a közmédia irányításának központosítottságát. A VB azt is kiemelte: meg kell szüntetni a központosított hírszolgáltatást, miközben az állami hirdetéseket objektív és átlátható szabályok alapján kell elosztani.

A testület is szorgalmazta, hogy ismét lehetővé kell tenni, hogy a kereskedelmi média fizetett - és ne csak ingyenes - választási hirdetéseket tehessen közzé. "A Velencei Bizottság ajánlásai egyértelművé teszik, hogy a médiatörvényeket teljesen le kell cserélni" - állapította meg elemzésében Polyák. Hozzátette: "az ellenzék nélkül ma már nem lehet új médiatörvényt alkotni - persze elég a Jobbikkal megtalálni a közös hangot, de szimbolikus jelentősége annak a helyzetnek is lenne bőven -, és az ajánlások mentén elfogadott új szabályozás legalább a médiairányításban csökkentené a Fidesz monopol hatalmát. Ehhez képest nem rémlik, hogy bármely demokratikus ellenzéki párt magához ragadta volna a kezdeményezést" - rótta föl. S valóban, egyelőre sem a kormányoldal, sem az ellenzéki pártok nem reagáltak érdemben a súlyos megállapításokra. Ugyanakkor a jövő héten az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete nyilvános kerekasztal-beszélgetést rendez a VB-vélemény nyomán.

Szerző

Nőnek a nyomorgók rezsikiadásai

Publikálás dátuma
2015.07.15. 07:06
Illusztráció/Népszava
A legszegényebb nagycsaládosok jártak a legrosszabbul a központi lakásfenntartási támogatás márciusi megszűnésével – ezt mutatja a Habitat for Humanity Magyarország 31 önkormányzat szociális rendeletét vizsgáló tanulmánya. A lakáshelyzetet és a lakhatási szegénység okait vizsgáló szervezet elsőként hozott nyilvánosságra olyan elemzést, amely rámutat a helyi megoldások visszásságaira.

A Kováts Bence vezette kutatás megerősítette, hogy a magyar állam a tulajdonszerzést támogatja, a legalább kis pénztartalékkal rendelkező középosztály lakhatási feltételeit javító intézkedéseket hozott az utóbbi években, miközben a lakás megtartásáért küzdő szegényeket egyre kevésbé segíti. Ezt egyértelműen mutatja, hogy a lakások fenntartásához adott támogatások az utóbbi 9 évben 130 milliárd forintról nullára csökkentek. A rezsikiadásokat enyhítő energiaár-támogatás 2011-es megszűnése után megmaradt egyetlen eszközre, a normatív alapon járó központi lakásfenntartási támogatásra még 2013-ban is 450 ezren voltak jogosultak, de a szám drasztikusan csökkenhet azután, hogy az önkormányzatok eldönthetik, milyen feltétellel kaphat valaki ilyen segélyt. A vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy a városok és községek ötöde megszüntette ezt a támogatási jogcímet, ahol pedig próbálták helyi forrásokból pótolni, többnyire kevesebb pénzt tudnak, vagy akarnak adni. A majdnem 3200 magyarországi önkormányzat tehát most egymástól sokszor homlokegyenest eltérő 3200 féle módon szabályozza, hogy ki kaphat segítséget és ki nem.

A helyi rendeletek vizsgálatakor kiderült, hogy a többtagú, 30 ezer forint egy főre jutó jövedelemmel sem rendelkező családok szinte mindenhol rosszabbul jártak, míg a magányosan élő, de ennek kétszeresét kapó, többnyire nyugdíjas segélykérők akár magasabb támogatást is kaphatnak. Minél szegényebb és nagyobb egy család, annál biztosabban jár rosszabbul, mint év elején – derül ki az elemzésből, amely azt is megmutatja, hogy az önkormányzatok egy része szubjektív és a kérelmezők magánszféráját durván sértő feltételekhez, például a WC tisztaságához köti a segély megítélését. Korábban a 40 ezernél nagyobb városokban kötelező volt adósságrendezésre fordítható segélyt adni a rászorulóknak, márciusban ezt is eltörölték, Miskolc és Hódmezővásárhely meg is szüntette ezt a támogatási formát. Ahol megmaradt, ott is csökkentették az összeget, és magasabb jövedelemhatárt húztak meg, vagyis a legszegényebb adósok esélyei tovább romlottak, hogy minimális segítséget kaphassanak.

A Habitat for Humanity szakértői szerint ez még nem a vég: tovább romolhatnak ebben a körben a megélhetés feltételei, ha megvalósul az orbáni ígéret és 2018-ra megszűnik valamennyi jövedelempótló támogatás, vagyis segély. Ezért a szervezet munkatársai és a felmérés ismertetésén jelenlévő városkutató, szociológus és szociálpolitikus is sürgette a központi lakásfenntartási támogatás rendszerének visszaállítását és átfogó program kidolgozását a háztartások adósságainak rendezésére.

Szerző