Zaklató igazoltatások

Jogvédők segítik a hajléktalanokat, hogy bebizonyítsák, a rendőrök jogszerűtlenül zaklatják őket rendszeres igazoltatásokkal. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt tegnap nem jelent meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) képviselője, a példa nélküli eljárás szeptemberben folytatódhat.

A rendőrségtől senki nem jelent meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) tegnap délelőtti tanúmeghallgatásán, amelyen egy civil vizsgálat nyomán azt akarták tisztázni, miért igazoltatnak az átlagnál sokkal gyakrabban hajléktalan embereket akkor is, ha semmilyen normát nem sértenek meg a közterületen. A közigazgatási eljárásban a hatóság elé idézett Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) azt kellene bizonyítania, hogy a járőrök gyakorlata nem zaklatás és nem diszkriminatív.

A hatóság előtt az önmagát a hajléktalan emberek és szövetségeseik önszerveződéseként meghatározó A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a fővárosi hajléktalanokat, akik tavaly ősszel két héten keresztül rögzítették a rendőrök igazoltatási gyakorlatát. A szociológiában használt tudományos alapossággal gyűjtött adatok azt igazolták, hogy a fedél nélküli embereket indoklás és magyarázat nélkül napi rendszerességgel ellenőrzik a járőrök. A tesztelés idején egyformán viselkedtek és egymás közelében üldögéltek felkészített hajléktalan aktivisták és középosztálybeli unatkozókat „játszó” szimpatizánsok, pusztán a kinézet alapján a rendőrök kizárólag a hajléktalanokat igazoltatták.

A látszólag hétköznapi eseményt minden részletében dokumentálták, és bizonyítékként csatolták az EBH előtt indított eljárásban. 2014. október 27-től november 11-ig nemcsak azt jegyezték fel, ha az ő papírjaikat kérték el a járőrök, hanem rögzítették a környezetükben történteket is. Kiderült, hogy az igazoltatottak majdnem fele hajléktalan volt, nem egyszer létfenntartást biztosító szolgáltatás igénybevétele közben, vagyis ételosztás vagy orvosi segítségkérés alatt kellett átadni az igazolványaikat.

A kutatás bebizonyította, hogy egy hajléktalan havonta legalább kétszer számíthat arra, hogy igazoltatják. A rendőrök néha ugyan közlik, hogy rutin eseményről vagy általános ellenőrzésről van szó, de a jogvédők szerint az indoklással együtt is jogszerűtlenül jártak el a járőrök. A kéthetes tesztelés adatai egybecsengenek az AVM 2011-ben ebben a témában végzett kérdőíves vizsgálatának eredményeivel.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt tegnap kezdődött eljárásban a BRFK-nak kell bizonyítania, hogy munkatársainak igazoltatási gyakorlata nem sérti az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat, vagyis nem társadalmi csoporthoz tartozásuk vagy vagyoni helyzetük miatt igazoltatják az átlagnál többször a fedél nélkül élőket. A Népszava érdeklődésére Udvarhelyi Tessza, a teszt egyik koordinátora számolt be róla, hogy a rendőrség senkit nem küldött a meghallgatásra, majd a Helsinki Bizottság internetes oldalán jelent meg a hír, hogy a „BRFK egy órával a meghallgatás előtt azzal kívánta kimenteni magát, hogy nem volt elég ideje a tanúként idézett rendőrök azonosítására. A rendőrségnek valójában két hónapja volt, hogy eleget tegyen az EBH felszólításának" – olvasható a jogvédő szervezet honlapján.

Természetesen próbáltunk információt kapni a rendőrségtől is, hogy mivel magyarázza távolmaradását, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Az EBH főosztályvezetője is mindössze annyit mondott telefonon, hogy ha nem menti ki magát hivatalosan a BRFK, akkor kötelezettségszegés miatt 5 ezer és egymillió forint közötti összegre is megbírságolható. Korábban a rendőrség írásban nyilatkozott az esetekről, ám utána nem tett eleget a hatóság hiánypótlási kérésének sem – tudtuk meg Gregor Katalintól, aki az augusztusi hivatali szünet miatt úgy látja, az eljárás csak szeptemberben folytatódhat.

Az eddigi rendőrségi magyarázkodások közül mindenesetre az érintetteknek az tetszik a legjobban, amely szerint egyik 59 éves hajléktalan társukat olyan idősnek látták a rend őrei, hogy féltették, valaki ki fogja őt zsebelni. A magyarázatot, hogy akkor miért őt igazoltatták, azóta is keresik.

Oktatás: összefogásra van szükség!

Oktatáspolitikai kerekasztal összehívását sürgeti több szakmai és érdekvédelmi szervezet, amelyek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezésére akciószövetséget alapítottak. A PDSZ szerint az összefogásra azért van szükség, mert az oktatásirányítás még az új tanév megkezdése előtt hosszú távú következményekkel járó átalakításra készül a közoktatásban, ám a kormányzat előszeretettel hagyja figyelmen kívül a leginkább érintettek véleményét. 

Az oktatási szervezetek hétfőn egyeztettek a PDSZ székházában, a megjelentek (a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Szakképzési Kollégium és a PDSZ képviselői) egyetértettek abban, hogy - bár változtatásokra szükség van - az oktatás rendszere csak egészben kezelhető és reformálható, a hosszú távú gondolkodáshoz pedig teljes körű szakmai egyeztetésre, nyilvános vitákra, hatástanulmányokra van szükség.

"Alapvetően sikeres kezdeményezés volt, sokan jelezték, hogy érdekeltek egy ilyen összefogás létrehozásában" - mondta lapunknak Mendrey László. A PDSZ elnöke hangsúlyozta: bár a hétfői egyeztetésen nem mindenki tudott megjelenni - meghívást kapott mások mellett még a Pedagógusok Szakszervezete, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar is -, senki nem zárkózott el, s így számítanak az ő együttműködésükre is. "Hogy a kormányzat mit reagál, az egyelőre kérdés. Hamarosan levelet küldünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyben kezdeményezzük az oktatási kerekasztal összehívását" - mondta Mendrey, hozzátéve: javaslatokkal szeretnének élni az átalakításokkal kapcsolatban, egyúttal nyomást is szeretnének gyakorolni a kormányra, hogy a döntéshozók végre vegyék figyelembe a szakmai és érdekvédelmi szervezetek ajánlásait, kifogásait is.

Valamennyi oktatással foglalkozó szakember már évek óta hangsúlyozza: a közoktatás rendszerét nem lehet zsinóron rángatni, nem lehet egy-két évenként nagy reformokat bevezetni, amikor már az átalakítások előkészítésére is több évet kellene szánni. A jelenlegi kormányzat azonban kapkod és siet, amivel káoszt okoz az egész oktatási rendszerben, miközben a változások a következő 30-40 évben határozzák meg Magyarország közoktatási rendszerét. Ilyen jelentős átalakítás lehet a kis iskolák megszüntetésének terve: a kormány új ötlete, hogy a kisebb településeken megszüntetnék a 7-8. évfolyamokat, a diákokat pedig körzeti központokba terelnék össze, ahová busszal hordanák őket. Egyeztetések még nem történtek, a konkrétumokról (ki finanszírozza a buszoztatást, mi számít kistelepülésnek) senki nem tud semmit. A PDSZ szerint félő, hogy a néhány száz fős települések esetében akár olyan döntés is születhet, hogy bezárják az iskolákat, ezzel pedig álláshelyek, sőt maga a kistelepülés léte is veszélybe kerülhet.

Miközben évfolyamokat szüntetnének meg, a kormány a kilenc évfolyamos képzés bevezetését is tervezi, amelyről még a nyáron döntés is születhet. Az oktatási szervezetek szerint a kilenc osztályos általános iskola jó ötlet, ám nem mindegy, hogyan valósítják azt meg. A kormány mintha itt is kapkodna, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének víziói szerint az új rendszer már 2016-ban megvalósulhat - miközben például a finneknél a kidolgozás is negyven évet vett igénybe. Azt még nem tudni, a kormány letett-e a 2016-os indulásról, mindenesetre a túlzott sietség itt sem vezethet jóra; hogy az átalakítás eredményes legyen, a szakszervezetek szerint sokkal több időre és komoly tervezésre van szükség.

Nincs ez másképp a szakképzés átszabásánál sem, amelyre jelen állapotában "időzített bombaként" lehet tekinteni. Az oktatási szervezetek úgy vélik, hogy a mostani rendszer "a munkaerőpiacon elhelyezkedni képtelen, beszélő szerszámokat képez, holott csak a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, sokoldalúan képzett, alkalmazkodni tudó fiataloknak lehet jövőképük". A PDSZ elnöke szerint Magyarországon nem lehet előre megmondani, hogy néhány hónapon belül milyen szakmákra lesz szükség, s ha az ipari szerkezetben változás történik, nagyon sokan maradhatnak állás nélkül. "Ők nem lesznek képesek arra, hogy váltsanak, egy út marad számukra, a közmunkáslét" - véli Mendrey.

Szerző

Titkolózik a kormány az EU vizsgálatokról

Nem nyilatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról, hogy pontosan milyen magyarországi ügyeket vizsgál, a kormány pedig nem töri magát, hogy elárulja, kik éltek vissza hazánkban uniós pénzekkel - írta a Vs.hu. A portál emlékeztet, a testület tavaly nyolc gyanús ügyet talált Magyarországon, hat esetben a kormány is elismerte, hogy valami nincs rendben az EU-s források felhasználása körül. 

Az OLAF vizsgálatban a gyanú szerint érintett lehet a Közgép, Tiborcz István volt cége, az Elios Innovatív Zrt. és a Belváros is. Mivel a hivatalnak nincs nyomozati hatásköre, ha bűncselekmény gyanúját észleli, kizárólag az adott tagállam nyomozati hatóságát értesíti: ez után egy éven belül az államoknak jelezniük kell az OLAF-nál, hogy milyen intézkedések történtek az ügyben. A Vs.hu megkereste az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot a hazánkat érintő vizsgálatok után érdeklődve, de a tárca nem adott tájékoztatást.

A testület tavalyi évről szóló jelentéséből kiderült, Románia után Magyarországon zárták le a legtöbb ügyet - előbbiben 36-ot, nálunk pedig 13-at.

Szerző