Előfizetés

Megint a dízelesek jártak jól

Publikálás dátuma
2015.07.15. 09:45
Fotó: Népszava
Bruttó 3 forinttal emelte a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., míg a gázolaj 6 forinttal lett olcsóbb.

Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 395-396 forintra nőtt, a gázolajé pedig 370-371 forintra csökkent.

A Mol ezt megelőzően múlt pénteken változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát 2 forinttal emelte, a gázolajét pedig 2 forinttal csökkentette.

A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015. január között mintegy 100 forinttal csökkent, az utóbbi öt hónapban ugyanakkor fokozatosan 70 forinttal emelkedett.

A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta csaknem 40 forinttal lett magasabb.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Szegregáció: nincsenek adatok?

Úgy tűnik, nem sok mindent tud a kormány a magyarországi iskolai szegregáció helyzetéről, ugyanis semmilyen tanulmányt, adatot nem voltak képesek felmutatni egy közérdekű adatigénylési perben, amelyet egy szólásszabadság-kutató indított. 

Molnár Péter tavaly április óta próbál információt kapni a minisztériumtól, levélben arra szólította fel Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy tegyen nyilvánossá minden, a minisztérium birtokában lévő, a roma-magyar diákok iskolai elkülönítésére és annak valamennyi burkolt formájára vonatkozó adatot. Mivel ez nem történt meg, Molnár bírósághoz fordult, hogy ők kötelezzék a minisztériumot az adatok kiadására.

A Fővárosi Törvényszéken tegnap született ítélet az ügyben, Molnár keresetét elutasították, az indoklás szerint azért, mert a kért adatok körét "nem pontosan, beazonosíthatóan jelölte meg" és a bíróság szerint nem is tudta igazolni az adatok létezését. A kutató lapunknak elmondta: élni fog fellebbezési jogával, mert szerinte elképzelhetetlen, hogy a minisztériumban nem keletkeztek adatok a szegregációval kapcsolatban, miközben évek óta hangoztatják, hogy mindent megtesznek az iskolai elkülönítés felszámolása érdekében.

A gyerekek jobban ismerik a digitális világot, mint szüleik

Több mint egymillió magyar háztartást érint a 18 év alattiak biztonságos internetezése, ezért fontos, hogy a szülők olyan szűrőszoftvereket, technikai megoldásokat alkalmazzanak, amelyek megvédik gyerekeket a nem kívánatos tartalmaktól - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Közleményükben azt írták: kutatásaik szerint a gyerekek jelenléte a háztartásban a legerősebb társadalmi ösztönzője az internet terjedésének. A gyerekek körében az internet népszerűségének egyik fő oka az iskola, mivel egyre több tanár kéri interneten a házi feladatot vagy ad fel internetes anyaggyűjtést feladatként, és sokan közösségi oldalakon keresztül tartják a kapcsolatot tanítványaikkal.

Talán nem is annyira meglepő, hogy már az alsó tagozatos korú gyerekkel élő internetező felnőttek közül is minden ötödik azt mondja, a gyerek nála jobban ért az internethez. A középiskolás korú gyerekekkel élő felnőttek egy része (37 százaléka) elismeri, hogy a gyerek többet tud, a relatív többség azonban úgy gondolja, hogy ő maga is ért annyira az internethez. A 14 éves vagy idősebb gyerekeknél pedig még árnyaltabb a kép (a 14-18 év közöttiek életkoruk miatt már anonim felmérésben is megkérdezhetők és ütköztetni lehet a véleményüket a szülőkével). A gyerekek nagy többsége (71 százalék) teljesen biztos benne, hogy ügyesebb, mint a szülei, és húszból csupán egy állította ennek ellenkezőjét.

A legtöbb szülő pedagógiai eszközökkel, beszélgetéssel, megfigyeléssel, magyarázattal igyekszik megóvni gyermekét az internet lehetséges veszélyeitől, ám mivel a gyerek ügyesebb náluk, így sok esetben könnyen kikapcsolja vagy átlép a szülők által állított technikai akadályokon. Az NMHH szerint a szülők tájékozatlanok a technikai megoldásokkal kapcsolatban, többségük a káros tartalmaktól védő szoftvereket vagy böngésző-kiegészítőket sem ismeri. A gyerekekkel élő internetezők közül sokan (78 százalék) hallottak a gyermekvédelmi eszközökről, de a számítógépre telepíthető megoldásokat ismerők (72 százalék) csak egészen kis része (6 százalék) tudott legalább egyet megnevezni közülük.

A médiahatóság felhívta a figyelmet: Magyarországon minden oktatási intézményben és nyilvános könyvtárban a kiskorúak védelme érdekében kötelező a szűrőszoftver használata, az ingyenes szűrőszoftvert pedig az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóknak ingyenesen kell biztosítaniuk, és letölthetővé tenni honlapjukon.