Előfizetés

Elítélték Gröninget, az egykori haláltábor őrét

Publikálás dátuma
2015.07.15. 12:54
Fotó: Getty Images
Háromszázezer rendbeli gyilkosságban bűnrészesség miatt négy év szabadságvesztésre ítélte szerdán Németországban a lüneburgi tartományi bíróság Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrét.

A 94 éves férfira az ügyészségi indítványhoz képest szigorúbb büntetést mértek. A vádhatóság három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védő a vádlott felmentését. Az ítélet nem jogerős. Az ítélet jogerőre emelkedése után az ügyészség megvizsgálja, hogy a rossz egészségi állapotban lévő elítélt alkalmas-e a büntetés letöltésére.

Oskar Gröning az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az ügyészség és a bíróság megítélése szerint ezzel a tevékenységgel az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr bűnrészessé vált a tevékenysége idején Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában.

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által áprilisban indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. Német hírportálok beszámolói szerint a  mellékvádlók elfogadják az ítéletet. Egyik képviselőjük nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemelte: először fordult elő, hogy náci háborús bűnök miatt indított perben a vádlott elismerte bűnösségét és bocsánatot kért.

Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon, kedden pedig azt mondta, hogy "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami Auschwitzban történt. "Őszintén sajnálom, hogy ezt a felismerést nem korábban és nem következetesebben fordítottam tettekké" - mondta Gröning.

Védője arra hivatkozva kért felmentést, hogy Gröning tevékenysége a haláltáborban nem járult hozzá a holokauszthoz "büntetőjogilag releváns mértékben".

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa üdvözölte az ítéletet. A lüneburgi tartományi bíróság döntése "nagyon fontos" , hiszen felelősségre vontak egy náci háborús bűnöst, ami az áldozatok és hozzátartozóik számára nagy jelentőségű fejlemény, és a per komoly hozzájárulás a "német múlt" feldolgozásához - nyilatkozott Josef Schuster, a szervezet elnöke.

Üdvözölte az ítéletet a Simon Wiesenthal nácivadász központ is. Oskar Gröning "jól megérdemelt" ítélete remélhetőleg ösztönzi a német hatóságokat, hogy az összes többi hasonló ügyben is eljárjanak - mondta Efraim Zuroff, a jeruzsálemi székhelyű szervezet vezetője hírportálok beszámolója szerint.

A Gröning elleni második eljárás a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) által rögzített adatok alapján indult el. A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.

Az ítéletét a Zsidó Világkongresszus (WJC) is üdvözölte. A bíróság "megkésve, de igazságot tett" - áll a WJC honlapján közölt állásfoglalásban, amely szerint Gröning "ugyan csupán egy kis fogaskerék volt a náci halálgépezetben, de az olyan emberek nélkül, mint ő, nem lett volna lehetséges a zsidók milliói és mások elleni népirtás".

Ciprasz nem hisz az aláírt megállapodásban

Publikálás dátuma
2015.07.15. 11:34
Fotó: Europress/Getty Images
Ma este szavaz az athéni törvényhozás a görög kormány és a nemzetközi hitelezők közötti megállapodásról. Alekszis Ciprasz kormánya ezúttal is csak ellenzéki támogatással tudja átvinni a parlamenten az intézkedést. Az Európa-párti ellenzéki pártok igen voksaira számíthat, saját pártja és koalíciós  partnere azonban megosztott a kérdésben.

Maga Ciprasz kedden este egy televíziós interjúban azt mondta, nem hisz a nemzetközi hitelezőkkel hétvégén aláírt megállapodásban, de hajlandó végrehajtani a reformintézkedéseket a nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében és vállalja érte a felelősséget.

A referendumról azt mondta, bízott benne, hogy a népszavazás majd hozzásegíti Görögországot egy jobb egyezséghez, és nem teszi kockára az ország euróövezeti tagságát. A referendum miatt a hitelezők azonban bosszúálló magatartást tanúsítottak.

Megszólalt a referendum után lemondott Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter is, aki azt hangsúlyozta, hogy a görögökre kényszerített mentőcsomag megállapodás „a posztmodern megszállás modern formája”, amely a görög szélsőjobboldalt fogja erősíteni.

Az Európai Bizottság javaslatot tett az áthidaló kölcsönre
Hivatalosan előterjesztette szerdán javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára az az Európai Bizottság, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson.
Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott, az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.

Korábban írtuk: Kormányáért aggódik Ciprasz

Megszületett ugyan hétfőn a megállapodás a hitelezők és a görög kormány képviselői között, de még számos kérdés vár tisztázásra. Miután nemcsak a görög pénzintézeteknek, hanem a kormánynak, is mielőbb pénzre van szüksége, ezért az euróövezet pénzügyminiszterei arról egyeztetnek, hogyan lehetne áthidaló pénzügyi támogatást nyújtani Athénnak. 

Az áthidaló támogatásra azért van szükség, mert Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport hétfőn újraválasztott vezetője szerint Athén körülbelül négy hét múlva kaphat először pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából. A pénzügyminisztereknek az áthidaló finanszírozással kapcsolatos elképzelései azonban egyelőre távol állnak egymástól.

Az EU egyik illetékese azt közölte, Athén csak akkor kaphat pénzt, ha útjára indítja a reformprogramot, s egyértelműen hitet tesz a megállapodások mellett. Míg Dijsselbloem azt közölte, egyhamar nem számít döntésre ebben a kérdésben, Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy az euróövezeti tárcavezetők szerdai telefonkonferenciájukon dönthetnek az áthidaló támogatásról.

Görögország már 2 milliárd euróval tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Június végéig körülbelül 1,6 milliárd eurót kellett volna visszafizetnie az IMF számára, hétfőn pedig további 456 millió eurós hitel törlesztése vált volna esedékessé. A fizetéskiesésnek egyelőre nincsenek következményei, ha július 30-ig az ország törleszti az adósságot, akkor nem minősítik fizetésképtelennek. Emiatt is van szüksége Athénnak mihamarabb pénzre. Adódhat azonban egy kiskapu. A következő hetekben ugyanis az IMF elnöksége hozhat olyan döntést, amelynek alapján további haladékot adhat Athénnak az elmaradás kiegyenlítésére.

Július 20-án újabb komoly fizetési határidő következik a görög kormány számára, ekkor jár le egy 3,5 milliárd eurós államkötvény, amit az Európai Központi Banknak (EKB) kell visszafizetni.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt javasolta, hogy az adósságlevelekkel oldják meg a belföldi fizetéskiesést. Ez egy olyan értékpapír, amelynek kibocsátója, ez esetben a görög állam, az adott pénz és kamatainak egy bizonyos időpontban való visszafizetésére vállal garanciát. Ugyan ez a megoldás biztosan nem lenne elfogadható a görög kormány számára, de emlékezhetünk arra, hogy az adóslevelek ötletét már Janisz Varufakisz, múlt héten lemondott miniszterelnök is felvetette, röviddel távozását megelőzően.

Akkor olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint az adósságlevelek ötlete már Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek is sok volt. Ez a megoldás azért lenne veszélyes, mert szakértők szerint az első lépés lenne az euróval párhuzamosan működő valuta bevezetése felé. Az adósságlevelekkel ugyanis csak a belső igényeket „fizetnék” ki, tehát a béreket, nyugdíjakat. A külső adósság kifizetésére nem használhatják fel.

A görög parlament ma szavaz a megszorításokról. A parlamenti vita már kedden megkezdődött. Nagy kérdés, hogyan élheti túl a voksolást a jelenlegi kormánykoalíció. A programot biztosan megszavazza a parlament, ám mindez csak az ellenzék voksaival válik lehetővé. Ez pedig nagyon kínos forgatókönyv lenne Ciprasz számára.

Az ADEDY szakszervezet mára 24 órás sztrájkot hirdetett. Helyi idő szerint este 7 órakor tüntetés kezdődik a Szintagma téren.

Kanada bírálja a megállapodást Iránnal

Nemcsak Izrael, Kanada is élesen bírálja a Hatok és Irán között kedden megszületett megállapodást. Kanada álláspontja szerint a történelminek nevezett megegyezés nem a békét szolgálja.

Rob Nicholson kanadai külügyminiszter közleményében azt írta, hogy a megállapodás ellenére Irán nukleáris törekvései továbbra is nagy veszélyt jelentenek a békére, Ottawa a jövőben is a tettei, nem pedig a szavai alapján ítéli meg Iránt.

 "A rendszer nukleáris törekvései, a terrorizmus támogatásának folytatása, az Izrael elpusztítására való ismétlődő felhívások és az alapvető emberi jogok semmibevétele miatt Irán továbbra is nagy veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra" – áll a miniszter közleményében.