Gyorsítják a felülvizsgálatokat

Publikálás dátuma
2015.07.16. 07:09
Felülvizsgálat után FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A kisebb szakértői bizottságok kevesebb megváltozott munkaképességű emberrel akarnak majd személyesen is találkozni, hogy gyorsítsák a felülvizsgálatot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális rendeleteket módosító javaslatai szerint a közmunka is együttműködésnek számítana, ha később segélyt kér valaki, és minden nappali melegedő térítést kapna a hajléktalan embernek nyújtott szolgáltatás után, nemcsak az, ahol az illető először regisztrált.

Nem lehet kapkodással vádolni az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi). Másfél évvel azután készült el a javaslat a rehabilitációs felülvizsgálatok felgyorsítására, hogy az alapvető jogok biztosa Balog Zoltánhoz fordult, mert a sorozatos panaszok után indított vizsgálatok azt igazolták, a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző intézményrendszer nem egyszer több hónapos késéssel tudja csak elbírálni a kérelmeket. Székely László akkor közölte a miniszterrel, hogy az intézmények 2012. januári átalakítása nem volt kellően előkészített, hiány van orvos-szakértőkben, ami az ügyfelek helyzetét nehezíti.

A szociális államtitkárság most előterjesztést készített több kormányrendelet, köztük a megváltozott munkaképességűek felülvizsgálatát meghatározó jogszabály átalakítására. A módosító csomag indoklásaként a tárca szakértői is úgy fogalmaznak, hogy „A minősítések elvégzése terén felhalmozódott vizsgálati hátralékok akadályozzák az ellátórendszer zökkenőmentes működését, ezért mielőbbi felszámolásuk kiemelt jelentőséggel bír”. Nem véletlen tehát, hogy az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy az eddigi négytagú szakértői bizottságok ezután három taggal is működhessenek. Jelenleg a bizottság vezetője és egyik tagja is orvosszakértő, mellettük pedig szociális és foglalkozási rehabilitációs szakember mond véleményt mindenkiről. Csakhogy egyre kevesebb orvos vállalja ezt a munkát, és a létszám drasztikusan visszaesne, ha a most hatályos miniszteri rendeletnek az a passzusa is életbe lépne, amely szerint 2016 januártól nem elég a megfelelő szakképesítés és az ötéves tapasztalat, hanem ráadásként egészségbiztosítási szakképesítést is fel kell tudni mutatni, különben az illetőt törlik a terület orvosi névjegyzékéből.

Az elfogadásra váró javaslat most nemcsak enyhítene a szigoron és három év türelmi időt kínálna a doktoroknak a speciális biztosítási ismeretek elsajátítására, hanem lecsökkentené a kötelező bizottsági létszámot is, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat. Ezt a célt szolgálná az a változtatási javaslat is, amely alapján bővülne azoknak a köre, akiknek nem kell személyesen megjelenniük a rehabilitációs hatóság előtt. Nem rángatnák a szakértők elé azt, akiről előzőleg ugyanennek a szervezetnek egy bizottsága már kimondta, hogy egészségromlása végleges, sőt akkor sem, ha a leletei, más orvosi dokumentumok vagy egyéb iratai alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy alkalmas vagy nem valamilyen munkavégzésre.

Nem kevés emberről, nem kevés vizsgálatról van szó. Az Emmi sajtóirodájának tájékoztatása szerint a rehabilitációs hatóságok a komplex szakértői minősítések után első fokon 101 408 döntést hoztak meg 2012. július 1-jétől 2015. március 31-ig. A határozatok alapján a felülvizsgálatra kötelezettek 9 százaléka nem szerzett jogosultságot a további ellátásokra, közel 38 ezer ember részére rehabilitációs ellátást, míg 63 500 fő részére rokkantsági ellátást állapítottak meg. A legfrissebb adatok szerint az elmaradt felülvizsgálatok száma még mindig majdnem 68 ezer.

Azt is megtudtuk, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál 29 orvos-szakértő dolgozik, közülük négyen nem rendelkeznek egészségbiztosítás szakvizsgával, a kormányhivataloknál dolgozó orvosokról viszont nem kaptunk adatokat, bár nem lehet magas a számuk, hiszen tavaly szeptemberben közülük 87-en tették le az egészségbiztosítási szakvizsgát.

A salátatörvény levelei
A saláta módosító-csomag a szociális ellátások más, korábban sok vitát kiváltott területén is változtatásokat javasol. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy eltörölné a hajléktalanok ellátását megnehezítő szabályt, amely szerint nem kérhet támogatást az a nappali ellátóhely, jellemzően melegedő, ahová azután tér be a fedél nélkül élő ember, hogy előtte máshol már megreggelizett, vagy lezuhanyozott. Különösen a fővárosi ellátórendszerben jellemző, hogy egy hajléktalannak több helyet is végig kell látogatnia, mire valamennyi szükségletét kielégíti: moshat, étkezhet, fürödhet, levelezhet. 2015 januárig visszamenőleg nemcsak ezeket a szolgáltatásokat fizeti ki az állam, hanem el lehet számolni azokban az esetekben is, amikor az illető pszichiátriai vagy szenvedélybetegek rehabilitációs lakóotthonában kap szállást. Ez eddig kizáró ok volt. Nagyon fontos lenne az a változás is, amely szerint a közfoglalkoztatásban vagy képzésben eltöltött időt együttműködésben eltöltött időszakként számítanák be, amikor az illető az aktív korúak ellátásáért, magyarán segélyért folyamodik. Nemcsak a rehabilitációs felülvizsgálatok visszásságaira, hanem a közmunkásokat hátrányosan megkülönböztető jogszabály lehetetlenségére is az alapvető jogok biztosa hívta fel az Emmi figyelmét még 2013-ban. Nem lehet kapkodással vádolni a tárcát.



Vajna a TV2-t akarja?

Hónapok óta tart az egyeztetés a TV2 menedzsmentje és Andy Vajna között, piaci információk szerint a filmügyi kormánybiztos szívesen vezetné a kereskedelmi csatornát - értesült a 444. A csatorna megvétele nem lenne meglepő lépés, mivel az Orbán-Simicska háború éleződése óta egyetlen komoly, kormánypárti tévéadó sem maradt - azaz az Echo Tv még tartja a frontot, de Széles Gábor csatornáját kevesen nézik. (Az államosított M1 sem hozta a várt sikert.)

A portál szerint a kormány vételi szándékát az is igazolhatja, hogy látványosan visszavágták az állami hirdetéseket, az első félévben negyedannyi reklám volt a TV2-csoport csatornáin, mint tavaly ilyenkor. A nagy kereskedelmi tévék ráadásul továbbra sem szedhetnek terjesztési díjat a szolgáltatóktól, ami nem csak az RTL-nek fájó bevételkiesés, hanem a TV2-nek is - így próbálhatják lejjebb tornászni a csatorna árát.

A német anyacég másfél éve vált meg a TV2-től: a csatornát - papíron - Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató vásárolta meg, de a hírek már akkor is arról szóltak, hogy Fidesz-közeli cégek is szemet vetettek a második kereskedelmi adóra. Az Index 10 milliárd forint körüli vételárat saccolt, az ellenzék szerint két magánember ritkán vásárol meg egy ekkora értékű társaságot. Az MSZP-s Braun Róbert felszólította az adóhivatalt, indítson vagyonosodási vizsgálatot az ügyben - hozzátette, a tranzakció mögött valószínűleg a Fideszhez köthető oligarchák állnak, akik régóta szeretnének televíziót vásárolni.

Szerző

Szegregáció: Brüsszel figyel

A magyarországi roma gyerekek iskolai elkülönítésével kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal - írta Vera Jourová igazságügyi uniós biztos Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselőjének adott válaszában. 

A DK-s politikus azt követően fordult a cseh biztoshoz, hogy a Kúria áprilisban kimondta: a görög katolikus egyház által fenntartott nyíregyházi Huszár-telepi iskolában nincs szegregáció, holott az intézményben csak roma gyerekek tanulnak, a szegregáció tényét pedig korábban az alsóbb fokú bíróságok is megállapították. A Kúria azonban úgy látta, hogy az iskola a szabad iskolaválasztás és a szabad vallásgyakorlás jogának eleget téve működik - ez pedig szerintük felülírja az elkülönítés tilalmát.

Magyarországon tehát megengedett az egyházi köntösbe bújtatott szegregáció, amelyet a kormány - egy nemrég kiszivárgott rendelettervezet szerint, amelyre a Roma Sajtóközpont hívta fel a figyelmet - jogszabályilag is lehetővé tenne. Niedermüller szerint "egy ilyen ítélet után erősen kétséges, hogy a hatályos magyar jogi környezet és bírósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a roma gyerekek elkülönítése és hátrányos megkülönböztetése ellen", az EB-től pedig azt szerette volna megtudni, vizsgálják-e a magyarországi jogi helyzetet, és ha azt nem találják megfelelőnek, indítanak-e kötelezettségszegési eljárást. Az uniós igazságügyi biztos válaszában hangsúlyozta: a származáson alapuló iskolai szegregációt tiltja az uniós jog, és készek minden eszközt bevetni, hogy fellépjenek a jogtalan elkülönítések ellen. Hozzátette: a brüsszeli testület ismeri a Kúria döntését.

Mint megtudtuk, nem is rosszul: az ítélethirdetést követően az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) részletes elemzést küldött a bizottságnak a Kúria döntéséről. "Brüsszelben köztudott, hogy nemcsak Magyarországon, a környező országokban is gyakran éri diszkrimináció a romákat, az iskolai szegregáció máshol is súlyos probléma" - mondta lapunknak Kegye Adél. A CFCF jogásza emlékeztetett, Brüsszel a közelmúltban már Csehország és Szlovákia ellen is kötelezettségszegési eljárást indított, s nem titok, hogy egy ideje folyamatban van egy "szorosabb vizsgálat" Magyarországon is. A roma jogvédő szervezet folyamatos tájékoztatást nyújt az EB-nek a magyarországi fejleményekről, s most egy olyan anyagon dolgoznak, amelyben részletesebben elmagyarázzák az egyházak iskolai szegregációban játszott sajátos szerepét.

Szerző