A történelmi találkozásra szerda hajnalban került sor, a New Horizons nevű űrszondát ekkor 12,5 ezer kilométer választotta el a Plutótól, és hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adatokat a törpebolygóról. A "randevúról" készült nagy felbontású fotók nem sokkal később futottak be az amerikai űrkutatási hivatalhoz, melyek alapján a tudósok rájöttek, hogy a bolygó kicsivel nagyobb, mint eddig gondolták: átmérője 2368 km helyett 2370 km, ami 18,5 százaléka a Földnek.
Az űrszonda műszerei megerősítették, hogy a Plútó rendelkezik sarki jégsapkával, amely metánt és nitrogént tartalmaz, és az is kiderült, hogy a Grand Canyonhoz hasonló méretű kráterek és hasadékok vannak rajta. A legtöbb adat azonban csak szeptembertől kezd érkezni a Földre, az összes mérés az elhaladás után kilenc hónappal érkezik meg.
Charles Bolden, a NASA vezetője kijelentette: a Plútó-elrepüléssel kutatók új generációját inspirálták és történelmi győzelmet arattak a tudomány és az űrkutatás terén. Keresztúri Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója szerint a NASA missziója a Naprendszer kutatásában is történelmi jelentőségűnek számít.
Az MTA honlapján közölt összefoglalója szerint a törpebolygó vizsgálata több szempontból is érdekesnek ígérkezik: sokan kíváncsiak például arra, mennyiben különbözik a Plútó a Neptunusz Triton holdjától - utóbbi ugyanis a Plútóhoz hasonló méretű és eredetű égitest.
"Nem volna meglepő, ha a fagyos Plútón nitrogéngázt pöfékelő gejzírekre bukkannának, az ezek által felkapott por a szélárnyékos irányban sávban rakódik le a felszínre. Sokan arra számítanak, hogy az égitest változatos tektonikus mintázatot mutat majd, mivel felszíne alatt egykor talán óceán volt, emellett a közeli Charon holddal fennálló árapálykapcsolat is deformálhatta az alakját. Ez lesz az első alkalom, hogy egy Kuiper-objektumot közelről figyelnek meg - a találkozó a tekintetben is hasznos információval szolgál, hogy milyen képződmények találhatóak általában a távoli jeges égitesteken" - írta a kutató.
A New Horizons, amely először veszi közelről szemügyre a Plutót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt a New Frontiers program első küldetéseként. Kilenc évig tartó útjának nagy részét hibernációban töltötte, januárban ébresztették fel a NASA tudósai, és akkor látott hozzá a tudományos adatok gyűjtéséhez. A New Horizons mellett a NASA más űrkutatási eszközei is megfigyelik a következő hetekben-hónapokban a Plutót, az így gyűjtött adatok kiegészítik, segítenek értelmezni a "randevú" során szerzett információt. Július 20-án a BBC egy különkiadásban fogja bemutatni a találkozás legizgalmasabb pillanatait.
