A stockholmi ügyészség ugyan európai elfogatóparancsot adott ki Assange ellen, akit két svéd nő is feljelentett nemi erőszak miatt, a letartóztatás elől azonban a Wikileaks alapítója Ecuador londoni nagykövetségén keresett menedéket, s már több mint három éve ott él, egy apró szobában, önkéntes fogságban.
Assange többször is kérelmezte, hogy a svéd ügyészség hallgassa meg az ecuadori diplomáciai képviseleten, a svédek azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a meghallgatásra csak Stockholmban kerülhet sor. Most, mivel közeleg az elévülés határideje, taktikát változtattak, s már készek lennének Londonban lebonyolítani a meghallgatást, csakhogy mióta ezt idén márciusban kérelmezték, Ecuador nem adott igenlő választ Svédországnak. Az ausztrál férfi egyik vádlójának ügyvédje a svéd rádióban azt nyilatkozta: ügyfele attól tart, hogy a Wikileaks-főnök végül megússza a vádemelést. „Ha lejár az elévülési idő, az ügyészség minden jel szerint le fogja zárni az ügyet” – mondta Claes Borgstrom.
Assange azért kért menedékjogot az ecuadori követségen, mivel attól tartott, hogy Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ott pedig vádat emelhetnek ellene több mint 250 ezer amerikai diplomáciai irat közzétételéért. A Wikileaks egy amerikai kiskatonától, a nemváltoztatásra készülő Chelsea (korábban Bradley) Manningtől jutott hozzá a dokumentumokhoz, Manninget pedig a kémkedési törvény alapján bűnösnek találták és 35 év börtönre ítélték. Assange attól tart, hasonló ítélet várhatna rá is a bizalmas követségi iratok nyilvánosságra hozása miatt.
