Előfizetés

Megúszhatja a Wikileaks-főnök

Publikálás dátuma
2015.07.17. 10:52
Többtucatnyian követeltek Londonban teljes szabadságot Assange-nak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
Svédország addig halogatta az Assange-ügy rendezését, míg a végén kifuthatnak az időből, a Wikileaks leleplező portál főnöke elleni vádak augusztus második felére elévülhetnek, s Stockholm a két szexuális zaklatási ügyben már nem fog tudni vádat emelni a 44 éves, ausztrál állampolgárságú Julian Assange ellen. 

A stockholmi ügyészség ugyan európai elfogatóparancsot adott ki Assange ellen, akit két svéd nő is feljelentett nemi erőszak miatt, a letartóztatás elől azonban a Wikileaks alapítója Ecuador londoni nagykövetségén keresett menedéket, s már több mint három éve ott él, egy apró szobában, önkéntes fogságban.

Assange többször is kérelmezte, hogy a svéd ügyészség hallgassa meg az ecuadori diplomáciai képviseleten, a svédek azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a meghallgatásra csak Stockholmban kerülhet sor. Most, mivel közeleg az elévülés határideje, taktikát változtattak, s már készek lennének Londonban lebonyolítani a meghallgatást, csakhogy mióta ezt idén márciusban kérelmezték, Ecuador nem adott igenlő választ Svédországnak. Az ausztrál férfi egyik vádlójának ügyvédje a svéd rádióban azt nyilatkozta: ügyfele attól tart, hogy a Wikileaks-főnök végül megússza a vádemelést. „Ha lejár az elévülési idő, az ügyészség minden jel szerint le fogja zárni az ügyet” – mondta Claes Borgstrom.

Assange azért kért menedékjogot az ecuadori követségen, mivel attól tartott, hogy Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ott pedig vádat emelhetnek ellene több mint 250 ezer amerikai diplomáciai irat közzétételéért. A Wikileaks egy amerikai kiskatonától, a nemváltoztatásra készülő Chelsea (korábban Bradley) Manningtől jutott hozzá a dokumentumokhoz, Manninget pedig a kémkedési törvény alapján bűnösnek találták és 35 év börtönre ítélték. Assange attól tart, hasonló ítélet várhatna rá is a bizalmas követségi iratok nyilvánosságra hozása miatt.

Menekültek az asztronauták

Publikálás dátuma
2015.07.17. 10:50
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Fenyegetően közeledő űrszemét miatt a biztonság kedvéért menekülőre fogták a Nemzetközi Űrállomás (ISS) lakói. A műszerek riasztása nyomán az előírásoknak megfelelően az ISS-sel összekapcsolódva keringő, s némileg védettebb orosz űreszköz, a Szojuz fedélzetén húzódtak meg, ám a riasztás szerencsére hamarosan okafogyottá vált, így alig tíz perc múlva a földi irányítóközpont már le is fújta a riasztást – közölte a Roszkozmosz orosz űrügynökség illetékese.

Jelenleg két orosz és egy amerikai kozmonauta tartózkodik az ISS fedélzetén, s mivel az űrszemét közeledésére túl későn figyeltek fel, már nem volt elég idő ahhoz, hogy az űrállomás kitérő manővert hajthasson végbe – jelentette a TASZSZ -, ezért döntöttek a Szojuzba való átmenetel mellett. Az Interfax hírügynökség információja szerint a szóban forgó, viszonylag méretes űrszemét egy 1979-ben felbocsájtott szovjet meteorológiai műhold, a Meteor-2 egy darabja volt.

Megállapodás az északi-sarki halászatról

Környezet- és állatvédelmi szakemberek egyaránt kedvezően értékelték azt a tegnap Oslóban aláírt nemzetközi egyezményt, amely megtiltja a kereskedelmi célú halászatot az Északi-sark meghatározott térségeiben. A fagyos régióban mindeddig nemigen merült fel ipari méretű lehalászás igénye és lehetősége, ám a globális felmelegedés nyomán a szóban forgó régióban előrehaladott a jégmezők olvadása és felmorzsolódása, így valószínűsíthető, hogy idővel a halászati helyzet is változhat.

A megállapodást öt állam (Oroszország, az Egyesült Államok, Dánia, Kanada és Norvégia) képviselői látták el kézjegyükkel a norvég fővárosban. A szerződést voltaképp már tavaly le lehetett volna zárni, legalább is a főbb pontokon megszületett az egyetértés, ám a Krím-félsziget miatt kialakult nemzetközi konfliktus lelassította a tárgyalásokat. Az egyezmény mostani aláírása annál is jelentősebb, mert az arktikus övezetek hovatartozása korántsem lezárt téma, az egymással ütköző területi igényeket egy 21 tagú testület igyekszik rendezni az ENSZ égisze alatt. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet ugyanakkor kifejezte aggodalmát is, mivel a megállapodás nem végleges hatályú, hanem csak átmeneti jellegű, így félő, hogy az egyes országok gazdasági érdekeinek változása nyomán idővel veszélybe kerülhet.